Termőföld - XV. FEJEZET. A láptalajok

(Túlzott átnedvesedésű talajok.)
Ha a talajt állandóan viz itatja át, a szerves anyagok lassan alakulnak át humusszá. A talajon vastag humuszos rétegek halmozódhatnak fel, melyekben sok a félig elkorhadt növényi rész. A humuszos réteg alatt a talaj sötétszinü. A nedvesség állandó hatására a hidrolites mállás nagyfokú, a lehasadó bázisok kilúgozódhatnak. A vasvegyületek a humuszos viz hatására könnyen mozgó állapotban maradnak és kilúgozódhatnak.
A viz alatt redukciós folyamatok mehetnek végbe, amelyek vasszulfidok (pirit) és vaskarbo­nátok keletkezésére vezethetnek.
Ebbe a csoportba tartoznak a lápok, továbbá a tundrák és a hegycsúcsok tőzeges talajai.
A lápok talajai. Lápokat olyan vidékeken találunk, melyeken a csapadék sem elfolyni, sem elpárologni nem tud és ennek következtében a talajt állandóan vizzel itatja át. Csapadékban dúsabb vidékeken ez gyakran látható mélyedményekben, melyeknek természetes lefolyásuk nincs. Hidegebb vidékeken az alacsony hőmérséklettel együtt jár az, hogy a párolgás kisfokú, itt kevesebb viz is elegendő lehet ahhoz, hogy a talajt állandóan nedvesen tartsa. A száraz tájakon csak ritkán telítődik túl a talaj nedvességgel, ezért itt a lápképződmények ritkák.
Láptalajok nemcsak a felülről jövő viz hatására keletkezhetnek, hanem a felszinre emelkedő talajviz hatására is, ha a talajviz csekély mélységben van.
A talaj állandó átnedvesedése következtében a humuszképződés levegőhiány mellett megy végbe. A növényi maradványok oxidációja tökéletlen, nagyobb mennyiségben felhalmozód­hatnak és tőzeges képződményeket alkotnak.
A láptalajokat két csoportba osztják, a tulajdonképpeni édesvizi lápok talajaira és a tengerparti féligsósvizü lápok talajaira.
Az édesvizi lápok talajai. Magyarországon az édesvizi lápok talajai fordulnak elő. Képződésük feltételeivel és a tőzegképződményekkel már foglalkoztunk a VI. fejezetben.
Itt kiegészítésképp emlékezzünk meg a tavi krétának nevezett képződményről és a szurok­földről.
A tavi kréta. A meszes vizü tavakban, mielőtt még a tőzegképző növények elhatalmasod­hatnának bennük, algák és baktériumok élnek. Ezek a tó vizében oldott ketted‑szénsavas mészből szénsavat vonnak el a táplálkozáshoz, a keletkezett szénsavas mész pedig kicsapódik és a tó iszapjához keveredik. Így mészben gazdag iszaplerakódások jönnek létre, melyek néha majdnem tiszta szénsavas mészből állnak.
Ha ezen a tavi krétán tőzegképző növények telepednek meg, ezeknek humusza a tavi krétával elkeveredik és azt feketére festi. Ezeket a fekete, nagyon meszes és humuszos képződmé­nyeket lápi márgának hivják.
A szurokföld. Az Alföldön hajdan óriási lefolyástalan területek voltak, melyeket állandóan viz töltött ki. Ebben a vizben buja mocsári növényzet fejlődött ki, melynek maradványai vastag tőzegrétegeket képeztek. A tőzegréteg alatt az iszapos tófenék képlékeny agyaggá mállott el. Ennek az agyagos rétegnek felső részét nagy mennyiségü humusz festi sötétre. Az alföldi mocsarak lecsapolása után a kiszáradt lápok tőzege gyors pusztulásnak indult, különösen ott, ahol felszántották. Amikor a tőzeg elfogyott, a láp altalaja került a felszinre. Ezt a fekete, nagyon kötött agyagos talajt fekete réti agyagnak hivjuk.
Az Alföldön ennek a folyamatnak minden fázisát megtaláljuk. Az Ecsedi lápon még ma is vannak vizes lápos területek, a láp szélén pedig a tőzeg már művelés alatt áll. A békésmegyei Körös‑Sárréten, amelyet már teljesen lecsapoltak, sok helyen a tőzeges föld néhány év alatt elfogyott és ma legfeljebb csak nyomai láthatók. A szabályozás előtti nagy lápterület helyén ma már csak az egykori lápfeneket, a réti agyagot találjuk.
A réti agyag száraz állapotban sötétszürke, kissé kékesbe játszó, nedvesen fekete; szerkezete szögletes szemcsés. Magas humusztartalom és a humuszos réteg nagy vastagsága jellemzi. A humuszos réteg 80‑100 centiméter vastag, a feltalaj 8% humuszt is tartalmazhat. Alatta sárga agyag következik, mely legfelső részében meszet nem tartalmaz, a felszintől mintegy két méternyire azonban meszes, sőt mészkonkréciók is vannak benne.
A réti agyag rendkivül agyagos, az egész talajnak 50%‑át agyag képezheti, a másik 50% szintén finom részekből áll. Durva homokot nem tartalmaz. Nedvesen ragad mint a szurok, ezért szurokföldnek is hivják; szárazon kemény és nagy repedések járják keresztül‑kasul. Megművelése csak bizonyos, szük határok közé foglalt nedvességtartalom mellett lehetséges.
A fiatal réti agyagok, amelyek sok humuszt tartalmaznak, rendkivül termékenyek. A nagy, 8% és azonfelüli humusztartalom az agyagos talaj fizikai sajátságait kedvezően befolyásolja, a feltalajt morzsás szerkezetüvé és ezáltal lazábbá teszi. A morzsás feltalaj a vizet könnyen befogadja, megművelhetési viszonyai is jobbak.
A magas humusztartalommal összefügg ezeknek a talajoknak nagy nitrogéntartalma, mely egy fél százalékot is tehet ki. Ez a magas nitrogéntartalom egy ideig rablógazdálkodást enged meg.
A hosszabb idő óta művelés alatt álló réti agyagokban a humusz és a nitrogén mennyisége erősen megcsappan. Elvesztik nagy termékenységüket. A humusz fogyása miatt szinük vilá­gosabbá válik, megbarnulnak és fizikai sajátságaik megromlanak. Ilyenkor erős trágyázással és meszezéssel javíthatjuk meg őket.
A réti agyagok nagy vastagságuknál fogva igen sok vizet képesek raktározni, úgyhogy száraz években is biztos terméseket hoznak, ha kellő műveléssel gondoskodunk a nedvesség meg­őrzéséről. Nedvesebb években azonban könnyen annyira átitatódnak vizzel, hogy megműve­lésük lehetetlenné válik. Ennek elejét vehetjük a talaj alagcsövezésével.
A réti agyag összetételének megvilágítására álljon itt egy békésmegyei fiatal réti agyag elemzése, mely csak pár év óta volt művelés alatt. A feltalaj nitrogéntartalma 0.45%.
Fekete réti agyag Békésről (Békés vármegye).

0-20 cm
%
50-70 cm
%
100-120 cm
%
Kovasav    
SiO2
4.23
4.48
4.91
Aluminiumoxid
Al2O3
13.50
13.82
12.80
Vasoxid    
Fe2O3
5.44
6.16
6.98
Magnézia  
MgO
1.01
1.11
1.74
Mész    
CaO
1.45
1.47
1.17
Nátron    
Na2O
0.13
0.48
0.70
Káli    
K2O
0.86
1.62
2.01
Kénsav     
SO3
0.03
0.03
0.05
Foszfor    
P2O5
0.13
0.16
0.21
Mangánoxidul
MnO
0.01
0.03
0.09
Sósavban oldódott összesen
26.76
29.36
30.66
Kötött viz
6.56
6.66
6.47
Nedvesség
3.85
4.08
3.18
Humusz
7.86
2.67
0.89
Sósavban nem oldódott
54.94
57.23
58.80

100.00
100.00
100.00
Az elemzés értékein végigtekintve, feltünik a réti agyag humuszos és nem humuszos részei­nek egyforma összetétele. A sósavban oldható részek mennyisége nagy, bennük az aluminium dominál, mig a bázisok erősen megfogytak. Ilyen összetételü mállási termék nagyfokú hidrolizis hatására keletkezik.
Az Alföld éghajlata alatt a réti agyagok mezőségi földdé, csernoszjommá alakulnak át, ha lecsapolásuk tökéletes. Ha ellenben a lecsapolás nem sikerült teljesen, akkor elszikesednek.
A tengeri eredetü láptalajok. Az Északi- és Keleti tenger lapos partjain sok lápképződmény van, melyeknek keletkezésében a tenger vize is közremüködött. A tenger nyáron szerves anyagban gazdag iszapot rak le, mig télen főleg ásványos iszap rakodik le. Ezt a sósiszapot idővel sótürő növények lepik el, később vagy természetes úton, vagy emberi közreműködéssel a sótartalom kilúgozódik. Ettől kezdve további átalakulásuk úgy megy végbe, mint a közönséges láptalajoké.
Ilyen, a tengertől meghódított láptalajok Hollandiában vannak nagyobb kiterjedésben. Itt poldernek hivják őket (= elgátolt föld). A poldereknek nagy szerepük van Hollandia mező­gazdaságában, sok helyütt szántóföldül szolgálnak, legtöbbnyire azonban állattenyész­tésre vannak berendezve. A hollandusok nagy tökéletességre vitték azt a mesterséget, hogyan lehet a termőföldet a tengertől elhódítani, így a 18,000 hektárnyi haarlemi tónak termőfölddé való átalakítására alig négy évre volt szükségük.
A tundrák talajai. Európa és Ázsia északi részében az erdők öve felett, ott, ahol a talajt még nem borítja állandóan jég, a tundrának nevezett növényformáció él. A tundra növényeit törpe növekedés, a mohák és a zúzmók túltengése és a talaj tökéletlen betakarása jellemzi.
A tundrán a tél rendkivül hosszú, augusztustól áprilisig tart. A levegő hőmérséklete még nyáron is alacsony. A talaj már kis mélységben az egész éven át meg van fagyva. A csapadék a tenyészeti időszak alatt kevés ugyan, de gyakori. Az alacsony hőmérséklet következtében a párolgás csekély, a talaj állandóan ázott.
A lapos mélyedményekben, ahol a hólé meggyülik, tundralápok uralkodnak, melyekben sekély tőzegen vékony Sphagnum‑réteg él.
A szárazabb, széltől védettebb helyeken, ahol a napsütés következtében a talaj felmelegedhet, a mohák és zúzmók közt rövid életü, de sok szép virágból álló növényzet is diszlik. Ilyen helyről való talajszelvényt ir le Szukacsev.
A feltalaj szürkésbarna, kevéssé elbomlott növényi maradványokat tartalmaz, 3 cm vastag; alatta 2‑3 cm vastag sárgásszürke, helyenként okkeres laza réteg van.
Ez alatt 8‑10 cm vastag szürkéskék, egynemü, nagyon szivós anyagból álló szint következik, mely könnyen válik folyóssá. Ennek a rétegnek határa úgy felfelé, mint lefelé éles. Alatta sürü, barnásszürke, nem folyós agyagos réteg van, amely 80 centiméter mélységben már fagyva volt.
A szürkéskék réteg redukciós folyamatok hatására keletkezett, nedvesebb helyeken vastagabb, szárazabb helyeken vékonyabb. Homokos helyeken hiányzik.
Ahol ez a kékesszürke réteg hiányzik, ott Glinka véleménye szerint a tundra talajai a podszolos tipusu talajokhoz válnak hasonlókká.
A fagy a tundrában sajátságos felszini alakulatokat hozhat létre. Ha a feltalaj megfagy és az alsó állandóan fagyott réteg közel van a felszinhez, akkor a közbenső félig folyós kékesszürke talajréteg, a reá nehezedő jégrétegtől összenyomva, egyes helyeken a jeget áttöri és a felszinre ömlik. Így keletkezik a foltos tundra. Máskor a nyomás nem töri át a jeget, hanem csak feltolja, domború alakulatok keletkeznek, ez a dombos tundra.
A hegytetők talajai. Két csoportba oszthatók, úgymint tőzeges talajokra és a hegyi rétek talajaira. A tőzeg és talajok felső része majdnem kizárólag összefonódott fügyökerekből áll, feketésbarna szinü. A talaj finom része is főleg szerves anyagból áll. Alatta barnás szinü, laza tőzeg következik, mely a sziklán fekszik.
A hegyi rétek talajai erősen humuszosak, néha feketék, szinre és szerkezetre a csernoszjomra emlékeztetők. A humuszos szint alatt levő agyag azonban mésznek nyomát sem tartalmazza.

Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

• Csömör
• Csobánka
• Csabdi
  
• Diósd
• Dunakeszi
• Ecser
• Etyek
• Érd
• Fót
• Göd
• Gödöllő
• Gyömrő
• Isaszeg
• Kerepes
• Kistarcsa
• Maglód
• Mány
• Bicske
• Zsámbék
• Herceghalom
• Mende
• Mogyoród
• Monor
• Nagykovácsi
• Nagytarcsa
• Páty
• Pécel
• Pest
• Perbál
• Pilisborosjenő
• Piliscsaba
• Pilisvörösvár
• Pomáz
• Solymár
• Sülysáp
• Szentendre
• Szigethalom
• Szigetszentmiklós
• Szilas
• Szilasliget
• Telki
• Tinnye
• Törökbálint
• Újbuda
• Üllő
• Vecsés
• Budaőrs
• Budajenő
• Budapest
• Dunaharaszti,
  
• Budakalász,
  
• Budakeszi,
  
• Bugyi,
  
• Csömör,
  
• Erdőkertes,
  
• Etyek,
  
• Gyál,
  
• Halásztelek,
  
• Maglód,
  
• Kerepes,
  
• Kistarcsa,
  
• Mogyoród,
  
• Pilisszentiván,
  
• Páty,
  
• Perbál,
  
• Pilisborosjenő,
  
• Piliscsaba,
  
• Piliscsév,
  
• Pilisjászfalu,
  
• Pilisszántó,
  
• Pilisvörösvár,
  
• Pomáz,
  
• Solymár,
• Soroksár,
  
• Sóskút,
  
• Szada,
  
• Százhalombatta,
• Tárnok,
  
• Tinnye,
  
• Tök,
  
• Telki,
  
• Üröm,
  
• Vecsés,
  
• Veresegyház,
  
• Zsámbék