Termőföld - XI. FEJEZET. Laterites talajok

(Optimális átnedvesedésű talajok.)

A laterites talajok sok csapadék és magas hőmérséklet hatására keletkeznek. Ilyen körül­mények közt a szerves anyagok legnagyobb része tökéletesen elég, azért ezek a talajok humuszban szegények. A mállás hatására keletkezett sókat a bő csapadék teljesen kilúgozza.
Kilúgozódik a mállásnál felszabaduló kovasav is; a vas és az aluminium hidrátjai ellenben felhalmozódnak.
Ebbe a csoportba tartoznak a lateritek, a nedves szubtrópusi tájak vörös és sárga földjei, továbbá a Földközi‑tenger vidékének vörös földjei (terra rossa).
A laterit. A Föld felszinének nagy részét laterit borítja. Tillo számításai szerint Afrika felületének 49%‑át, Ázsia felületének 16%‑át és Dél‑Amerikának 43%‑át laterit takarja.
A laterit megismerésének története rendkivül érdekes. Első leirását Buchanan indiai geologus adta 1807‑ben, aki azért adta néki ma is érvényes nevét, mert Indiában sok helyen téglákat vágnak belőle (tégla latinul = later), melyeket megszárítva építkezésre használnak fel. Buchanan a lateritet vulkános kőzetnek tekintette és mint geológiai alakulatot a kőszénkor képződményei közé sorolta. Buchanan véleménye alapján sokáig tartották a lateritet vulkános kőzetnek; iszapkitörés termékének is tekintették. Carter azon nézeten volt, hogy a lateritek vastartalma vastartalmú gázoktól, gőzöktől vagy vizektől származik, amelyek a vulkános kőzetet átitatták.
A mult század közepén üledékes kőzetnek tekintették, egyesek szerint édes vizből rakódott le, mások szerint tengeri üledék. Képződésének idejét Foote a harmad- és a negyedkorszak közé tette.
1853‑ban ismerték csak fel Kelaart, Clark és Joung indiai geologusok, hogy a laterit kristályos kőzetek vegyi elbomlása révén keletkezik. Ezután még sok idő mult el, mig ezt a felfogást általánosan elfogadták és helyesen magyarázták.
A lateritképződés folyamatának felismeréséhez lényegesen járultak hozzá Bauer és van Bemme­len, akik kimutatták, hogy a lateritben szabad aluminiumhidrát (hidrargillit = Al2(OH)6) van, amely aluminiumtartalmú ásványok, úgymint földpátok, amfibolok, augitok stb. lúgos oldatban való elbomlása által keletkezett.
Dacára annak, hogy Bauer és van Bemmelen kimutatták azt, hogy a laterit lúgos oldatban keletkezik, Du Bois és Holland azt vallották, hogy a laterit savanyú mállás hatására kelet­kezik. Du Bois szerint kénsav bontja el a kőzeteket lateritté, amely kénsav a kőzetekben levő pirit oxidációja révén keletkezett.
Holland elmélete szerint a kovasavat és aluminiumot tartalmazó ásványokat salétromsavképző baktériumok bontanák el, amelyek csak trópusi hőmérsékletek mellett léteznének. A holland feltételezte baktériumokat azonban sehol sem mutatták ki. Az elmélet téves, éppúgy mint a Du Bois‑é, mert savanyú mállás hatására szabad aluminiumhidrát nem keletkezhet.
Meigen magyarázata. Ezt Meigen német geologus mutatta ki, aki 1911‑ben a laterit pontos leirását és keletkezésének helyes magyarázatát adta meg, a következőket írva róla:
«A lateritek a trópusokban előforduló, magas vasoxid tartalmuk miatt többnyire sötét vörösre festett mállási termékei igen különböző kőzeteknek. A vastartalom néha olyan magas, hogy sejtes vagy salakos barna vagy vörös vasérc kiválások (konkréciók) keletkeznek, melyek néha tekintélyes vastagságuak. A lateritesedés néha nagy mélységekig terjed, miután az elbomlott kőzetek áteresztőkké válnak és ezáltal a csapadékvizek mindig mélyebbre hatolnak le. A laterit lényegileg aluminiumhidrátokból, nevezetesen hidrargillitból áll, keverve vasoxiddal vagy barna vasérccel. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy a trópusok alatt a talajokban kevés a humuszos anyag és ennek következtében a viznek hidrolizáló hatása a kovasavas ásványokra tisztán érvényesülhet, mig mérsékelt éghajlat alatt a mállás első sorban szénsav közreműködésével megy végbe.»
Meigen felfogása szerint tehát laterit ott keletkezik a forró égöv alatt, ahol bőséges csapadék hat humusztól nem takart kőzetre. A viz ekkor az aluminiumot tartalmazó kovasavas ásványokat megbontja. Ezek az ásványok egyszerübb összetételü vegyületekre bomlanak, úgymint aluminiumszilikátra, vashidrátra és alkáliszilikátra. Az aluminiumszilikát és az alkáliszilikát azután tovább hasadnak, egyrészt a fémek hidrátjaira, másrészt kovasavra. A keletkezett mállási termékek közül az alkáliák (K, Na) és alkalikus földek (Ca, Mg) hidrátjai kilúgozódnak. A kolloid állapotú kovasav is kilúgozódik, mert a kolloid kovasavoldatok már kevés alkália jelenlétében is állandóak maradnak. A kolloid vashidrátot és aluminiumhidrátot azonban az alkáliák kicsapják. A kolloid állapotú vashidrát és aluminiumhidrát idővel kikris­tályosodhatnak. Így keletkezik a lateritekre jellemző kristályos aluminiumhidrát (hidrargillit Al(OH)3) és vashidrát (Fe(OH)3).
Ezt a folyamatot Luz a következő vázlatban tünteti fel:
Eredeti K, Na, Ca, Mg és Fe tartalmu kristályos aluminiumszilikát.
I. fok. Kolloid aluminiumszilikát
kolloid vashidrát
Kolloid K, Na, Ca és Mg szilikát
II. fok. Kolloid aluminiumhidrát
kolloid kovasav
↓
K, Na, Ca és Mg hidrát
Kolloid kovasav
III. fok. Kristályos hidrargillit

kristályos limonit
kilugozódik az I. fokon.
A lateritképződés fokozatai. A lateritképződés fokozatosan megy végbe, ennek következ­tében a lateritek a lateritképződés különböző fázisaiban fordulhatnak elő. Lehetnek lateritek, melyeknek képződése még csak olyan kevéssé haladt elő, hogy az I. foknak megfelelő termé­kek uralkodnak bennük, a kolloid aluminiumszilikátok. Közbenső állapotban főleg amorf aluminiumhidrát, még előbbre haladott állapotban pedig főleg kristályos hidrargillit található bennök.
Ha a lateritet létrehozó éghajlati tényezők elég sokáig hatnak a mállási termékre, akkor a laterit a III. fokozatba érkezik. Ekkor az eredetileg kristályos kőzetből más összetételü, de ugyancsak kristályos anyag keletkezett, amely már tovább nem változik. Ebben az állapotban a laterit megszünt talaj lenni. A kőzetből érc lett, melyet vas- és aluminiumgyártásra hasz­nálnak fel. A lateritesedés első fokán azonban, amig a tápsók nem lúgozódtak ki és az aluminium­szilikát nem bomlott el teljesen, a lateriten növényi kultura lehetséges. Ha azonban valamely oknál fogva a lateritesedő talajt növényzet borítja be, akkor a további lateritkép­ződés megszünik a humuszképződés miatt. A további mállás ekkor agyagos termékek keletkezésére vezet.
A laterit összetétele. A lateritet magas aluminium és vastartalom, alacsony kovasavtartalom és a bázisoknak úgyszólván teljes kilúgzása jellemzi. Különösen alacsony a kovasavtartalom akkor, ha a laterit olyan kőzetből keletkezett, mely kvarcot nem tartalmaz. Ha az eredeti kőzet kvarctartalmú, akkor ez a kvarc megmarad a lateritben, mert a kvarc nem mállik. Az ilyen lateritek aránylag sok kovasavat tartalmaznak.
A lateritek összetételének bemutatására álljon itt a következő Bauer elemezte két példa:

LATERIT

Dioritból
Gránitból
Kovasav               SiO2
3.98%
52.1%
Aluminiumoxid  Al2O3
49.9 "
29.5 "
Vasoxid               Fe2O3
20.1 "
4.6 "
Mész                    CaO
-
nyom
Víz                        H2O
26.0%
14.4%
Az elemzések azt mutatják, hogy a laterit szabad aluminiumhidrátot és vashidrátot tartalmaz. A vashidrát a lateritnek szinező alkatrésze, ez festi meg vörös vagy sárga szinüre. Ha kevés a vas benne, akkor szine világos, sőt vannak fehér lateritek is. A bázisok a lateritekből kilugozódtak.
A vörös agyagok. A lateritekkel rokonképződmények a trópusokat körülvevő tájaknak, a szubtrópusoknak vörös agyagjai. Nagyon el vannak terjedve Délamerika szubtrópusi vidékein, Közép‑Braziliában, Uruguayban és Paraguayban, továbbá Madagaszkár szigetén, ahol a legkülönbözőbb kőzeteket takarják.
Ezeket a vörös agyagokat a lateritesedés első fokán megmaradt talajoknak tekinthetjük. A szubtrópusi tájaknak éghajlati viszonyai már nem olyan szélsőségesek, hogy a lateritesedés nagymérvü lehessen.
Chemiai összetételük hasonlít a lateritekéhez, a nátron és a mész kilúgozódott. Kilúgozódott a kovasav egy része is, mig a vas- és aluminiumhidrátok felhalmozódtak. Az aluminium­szili­ká­tok hidrolites bomlása nem teljes, ennélfogva agyagos aluminiumszilikátokat is tartalmaznak, melyek a mállásnál felszabadult káli és magnézia egy részét megkötik.
Példaképp álljon néhány madagaszkári vörös és sárga talaj összetétele.
Madagaszkári vörös és sárga talajok összetétele.

Vörös talajok
Sárga talajok
Kovasav                          SiO2
57.0%
51.7%
29.6%
52.1%
Aluminiumhidrát          Al2O3
32.9 "
35.8 "
35.0 "
30.0 "
Vashidrát                      Fe2O3
9.2 "
11.3 "
34.3 "
16.9 "
Mész                               CaO
0 "
0 "
0 "
0 "
Magnézia                        MgO
0.7 "
1.7 "
0.9 "
0.7 "
Káli                                  K2O
0.1 "
0.2 "
0.2 "
1.3 "
Nátron                             Na2O
nyom
nyom
nyom
nyom
A terra rossa. Az optimális átnedvesedésü talajok csoportjába kell sorolnunk a déleurópai vörös földeket is. Ezek «terra rossa» néven ismeretesek.
A Földközi‑tenger és nagy öblének, az Adriai‑tengernek partvidékein az évi csapadék sok helyen 1000 milliméternél is több, a csapadék legnagyobb része télen esik le, mig a nyár rendkivül száraz. Ilyen viszonyok közt sajátságos növényzet alakul ki, erdők örökzöld levelü fákkal. Ezekben az erdőkben a lombhullás gyér, a lehullott levelek a magas hőmérséklet következtében gyorsan és tökéletesen elégnek. Humusz tehát nem halmozódik fel és a feltalaj szinét a növényzet csak kevéssé befolyásolja. A málláskor felszabaduló bázisok nagy részét a bő csapadék kilúgozza, a kilúgzás azonban nem olyan nagyfokú, mint a lateritekben, azért, mert a csapadék kevesebb. Az aluminiumszilikátok elbomlása sem oly nagymérvü, ennek következtében a talaj sok agyagos vegyületet tartalmaz, melyek bázisokat kötnek meg.
Ezt mutatja a következő terra rossa‑elemzés, melyet Leiningen gróf említ fel. A megvizsgált föld Abbazia és Lovrana közt levő helyről való.
Kovasav                                      SiO2
47.8%
Vasoxid                                    Fe2O3
32.2 "
Aluminiumoxid                        Al2O3
3.1 "
Mangánoxid                             Mn3O4
1.3 "
Mész                                            CaO
0.68 "
Magnézia                                    MgO
l.37 "
Káli                                              K2O
1.15 "
Nátron                                        Na2O
1.56 "
Foszfor                                        P2O5
0.23 "
Viz és szerves anyag
11.8 "
Kultursajátságai. A terra rossa általában véve nagyon agyagos, 70‑80% agyagos részt tartal­mazhat, a többi rész kőlisztből és finom homokból áll. A szemecskék finomsága következ­tében a vizet csak lassan ereszti át.
A kisebb esők vize ezért nem is hatol bele, elpárolog, mielőtt mélyebbre juthatna. Stache számításai szerint Pólában, ahol évente átlag 940 milliméter eső esik, a vörös földre lehullott esőnek 75%‑a elpárolog és nem jut be a talajba. Miután ezen a vidéken hiányzik a téli hótakaró, amely a talajt átitathatná, nyáron pedig egy isztriai közmondás szerint «annyi eső sem esik, amennyi egy könnycseppnek elegendő volna», a terra rossán a növényzet a szárazságtól szenved. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a terra rossa magas agyagtartalmánál fogva a viznek nagy részét oly makacsul köti meg, hogy azt a növény el nem veheti tőle.
Kiszáradáskor a terra rossa nagy mértékben összehuzódik, összerepedezik és zsiros fényü rögökre oszlik. Az összehuzódás oly nagy lehet, hogy még vastagabb gyökereket is eltép.
Keletkezési idő. A terra rossa a Földközi‑tenger partjain nagyon elterjedt talajnem. Azonban nem minden terra rossa jelenkori képződmény. Sok terra rossa a harmadkorban keletkezett. Vannak sokkal régibb keletkezésü terra rossák is. Gyakran a geologiai középkor mészköveit terra rossa szinezi, amelyet hajdani vizfolyások kevertek a mésziszap közé. Ha most ez a vörös szinü mészkő elmállik, az esővizben feloldódik, akkor ez a hajdani vörös föld felsza­badul és a mészkő helyén lerakódik.
A terra rossához hasonló képződmény és szintén nem mai mállási termék, hanem valószinüleg harmadkori képződmény a Tokaj‑Hegyalja nyiroktalaja is.
A nyirok. Szabó József, a budapesti egyetem néhai geologiai professzora, aki Magyar­országon az agrogeologiai kutatásokat megindította, egy akadémiai értekezésében a nyiroknak kitünő leirását adja a következőkben:
«Nyiroknak nevez a nép Tokaj‑Hegyalján, éppen úgy mint a Mátrában egy kötött, képlékeny agyagtalajt, melynek rendesen veres a szine, s kitünő fokban bir avval a tulajdonsággal, hogy a nedvességet megtartja. Ha kiszárad, oly kemény, hogy csak csákánynak enged, ha túl nedves, annyira ragadós, hogy az ásóhoz tapad; munkáltatni csak a nedvesség bizonyos mennyisége mellett engedi magát. A vizet nehezen veszi be, alig ereszti magán keresztül s kiszáradván kemény görönggyé lesz, melyet külhatás porrá nem változtat át. Nyirok a legjobb talajnem a Hegyalján, ez adja a legerősebb, legtartósabb és legzamatosabb bort. Ez egy­szersmind a legelterjedtebb talaj. Ered a trachytokból és egyéb mint kőzetzárvány nem is jön elő benne.»
Az agrogeologiai térképezés kapcsán alkalmam volt több nyiroktalajt megvizsgálni és kimu­tathattam, hogy ez az érdekes talajnem a Tokaji hegyláncot alkotó vulkáni kőzetekből keletkezett egy elmult geologiai korban.
Ez kitünik a talaj összetételéből. A táblázatban az első oszlop a nyirok összetételét adja, mig a második oszlop a nyirok agyagos részének összetételét tartalmazza. Ez adja meg a tulajdonképpeni mállási termék összetételét. A harmadik oszlop az iszapolásnál visszamaradt homok és kőliszt összetételét adja, amely mellé a negyedik oszlopba az anyakőzetnek, a riolittufának, összetételét állítottam.

I
II
III
IV

Nyirok
(egész talaj)
Nyirok
(agyagos rész)
Nyirok
(homok és kőliszt)
Riolittufa
(üde kőzet)
Kovasav
SiO2
63.9%
48.1%
74.9%
70.2%
Aluminiumoxid
Al2O3
14.8 "
20.4 "
10.9 "
11.9 "
Vasoxid
Fe2O3
5.7 "
9.7 "
2.9 "
1.4 "
Magnézia
MgO
1.2 "
l.9 "
0.7 "
0.4 "
Mész
CaO
0.8 "
nyom
1.4 "
2.8 "
Nátron
Na2O
1.0 "
0.3 "
1.5 "
1.4 "
Káli
K2O
2.3 "
2.5 "
2.1 "
3.6 "
Foszfor
P2O5
0.08%
0.10%
0.07%
0.03%
Az elemzési adatok tanusága szerint a nyirok agyagos része, amely tehát a mállási terméket tartalmazza, az anyakőzethez hasonlítva kevesebb kovasavat, ellenben több aluminiumot és vasat tartalmaz. A bázisok közül a mész és a nátron kilúgozódtak, mig a kálit az agyagos mállási termék visszatartotta.
Ha a talaj el nem mállott részeinek, a homok- és kőlisztszemcséknek összetételét az anyakőzet összetételével hasonlítjuk össze, feltünik, hogy a kettő összetétele egyezik. A nyirok el nem mállott része a riolit ásványaiból áll.
A nyirok összetétele ugyanolyan, mint a vörös földeké, ennélfogva hasonló körülmények közt kellett keletkeznie, vagyis aránylag bő csapadék és magas évi közép hőmérséklet mellett.
A Tokaj‑Hegyalján ilyen viszonyok a geologiai harmadkor végén uralkodtak, talajunk is ekkor keletkezett. A jégkorszakban lösz rakódott reá és borítja ma is sok helyen. A löszt a denudáció sok helyütt ismét elszállította, mig a sokkal ellenállóbb nyirok megmaradt.
Ha azt kérdezzük, hogy ma milyen változásokon megy át a nyirok, erre a kérdésre a választ a Tokaj‑Hegyalja éghajlati helyzete adja meg. A Tokaj‑Hegyalja két éghajlati terület határán fekszik, melyeknek egyike mezőségi, másika erdei növényzet kialakulásának kedvez. Ennek megfelelően a nyirok egy helyütt elhumuszosodik, fekete nyirok keletkezik belőle, mig az erdő alatt kifakul, megszürkül, elpodszolosodik.

Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

• Csömör
• Csobánka
• Csabdi
  
• Diósd
• Dunakeszi
• Ecser
• Etyek
• Érd
• Fót
• Göd
• Gödöllő
• Gyömrő
• Isaszeg
• Kerepes
• Kistarcsa
• Maglód
• Mány
• Bicske
• Zsámbék
• Herceghalom
• Mende
• Mogyoród
• Monor
• Nagykovácsi
• Nagytarcsa
• Páty
• Pécel
• Pest
• Perbál
• Pilisborosjenő
• Piliscsaba
• Pilisvörösvár
• Pomáz
• Solymár
• Sülysáp
• Szentendre
• Szigethalom
• Szigetszentmiklós
• Szilas
• Szilasliget
• Telki
• Tinnye
• Törökbálint
• Újbuda
• Üllő
• Vecsés
• Budaőrs
• Budajenő
• Budapest
• Dunaharaszti,
  
• Budakalász,
  
• Budakeszi,
  
• Bugyi,
  
• Csömör,
  
• Erdőkertes,
  
• Etyek,
  
• Gyál,
  
• Halásztelek,
  
• Maglód,
  
• Kerepes,
  
• Kistarcsa,
  
• Mogyoród,
  
• Pilisszentiván,
  
• Páty,
  
• Perbál,
  
• Pilisborosjenő,
  
• Piliscsaba,
  
• Piliscsév,
  
• Pilisjászfalu,
  
• Pilisszántó,
  
• Pilisvörösvár,
  
• Pomáz,
  
• Solymár,
• Soroksár,
  
• Sóskút,
  
• Szada,
  
• Százhalombatta,
• Tárnok,
  
• Tinnye,
  
• Tök,
  
• Telki,
  
• Üröm,
  
• Vecsés,
  
• Veresegyház,
  
• Zsámbék