Minőségi termőföld rendelés gyors határidővel és információs vonal:
06-20-92-73-626
  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, üzenet küldése  


Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ:

06-20-92-73-626




http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/2_s.jpg

Szolgáltatások:

  • talajcsere
  • gépiföldmunka
  • tereprendezés
  • pincetömb kiemelés, medence ásás
  • árok ásás, alap ásás 
  • kotró bérlés rendelés
  • termőföld rendelés
  • billencs, billenős autó rendelés bérlés
  • Bobcat, JCB. Gehl cat rendelés bérlés

http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/3_s.jpg


Termőföld árak



Töltőföld, humusz eladás

Töltőföld, humusz eladással, humusz rendeléssel, humusz árakkal kapcsolatos információk Tovább »


Termőföld rendelés



Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén!

Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén! Tovább »



Termőföld megrendelés

Különbőző termőföldek rendelésével, gyors kiszállításával kapcsolatban tudunk bővebb információt nyújtani. Tovább »


Termőföld szállítás



Fekete, erdei, barna, réti barna föld ára, árak

Fekete, erdei, barna, réti barna földek Tovább »



Kerti termőföld választékunk


Kerti termőföld választékunk, versenyképes árak
Tovább »


Szolgáltatások



Bobcat munka, bobcat bérlés

Bobcat munka végzése, cégünk a Bobcat munkák specialistája. Tovább »



Bontás: házak, épületek bontása, lebontása

Bontáskor keletkező sitt, építési törmelék elszállítása, lerakása nem probléma( építési törmelék,tégla , beton, cserép,mész, sitt) hisz ezek a természetben szinte bárhol föllelhető természetes anyagok. Kémiai összetételük nincs megváltoztatva, ezért bomlásukkal nem szennyezik környezetünket. Elhelyezésük szinte bármelyik bányában megoldható, de a leggazdaságosabb a kizárólag sitt és törmelék lerakása céljára fenntartott bányákban. Ezek ugyanis nem igényelnek különösebb környezet védelmi felkészülést. Keresnek egy nagyobb gödröt (pl. régi bányát, külszíni fejtést, felhagyott homokbányát.) és a megfelelő engedélyeztetés után egyszerűen betemetik sittel, törmelékkel. Az ilyen bányákban a sitt és törmelék elhelyezési költsége általában 1200-1600 ft.m3-ként. Tovább »



Föld feltöltés, visszatöltés

Föld feltöltés, visszatöltés: föld fölé kiemelt alapok, házak feltöltése, kertek, udvarok feltöltése mélyen fekvő területek, kertek feltöltése bobcat-tal, töltőfölddel.
Gödrök, túlásott pincék visszatöltése bobcat-tal, töltőfölddel. Tovább »



Gépi földmunka

Gépi földmunka Bobcat vagy egyéb gépek használatával. Telefonon részletes információt, árakat adunk. Tovább »



Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával

Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával: Tovább »



Kertépítés, kertészet, kert

Teljes körű kertépítést vállalunk a kerttervezéstől a kivitelezésen át a kertfenntartásig magas színvonalon. Elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében dolgozunk, de végeztünk már munkát a Balatonnál és a Tisza-tónál is. Elvégzett munkáinkra garanciát adunk. Kivitelezéseinken folyamatos vezetői felügyelettel vagyunk jelen. Tovább »



Sitt és szemét elszállítása

Sitt és szemét elszállítása konténerrel, vagy billenős autóval, és rakodása Bobcat-el.
Manapság a szemét és hulladék megsemmisítése az emberiség egyik legnagyobb problémája. Főleg a plasztik( műanyag) elterjedése óta. Ezek legnagyobb részét a csomagoló anyagok teszik ki. Tovább »



Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel

Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel... Tovább »



Talajcsere

Elgazosodott , gyenge silány földek kitermelése Bobcat-el elszállítása: konténerrel, ill. billenős autóval, új friss termőföld szállítása, behordása elterítése, elsimítása Bobcat-tel Tovább »



Tereprendezés, kertrendezés

Gépiföldmunka árak, bobcat bérlés, rendelés, óradíj, minikotró bérlet óradíj, óradíjak valamint egyösszegű vállalások:
FONTOS! Mielött gépet rendel bárhonnan, győzödjön meg az ár/teljesítmény arányról!
Aktuális árainkról vagy gépparkunkról érdeklődjön telefonon. Tovább »



Termőföld szállítás eladás, rendelés

Termőföld szállítás eladás, rendelés. Akciós terület: Budapest és környéke.
A kiszállítás módját helyszíni megtekintéssel lehet eldönteni, ezért a pontos árat, csak ez után tudunkadni.
Szállítási árak a megközelíthetőségtől a szállítási távolságtól függően változnak. Tovább »





Termőföld - V. FEJEZET. A biologiai mállás

A fizikai és chemiai mállás által létrehozott talajon élőlények telepednek meg, amelyek úgy életműködésük során, mint haláluk után olyan anyagokat termelnek, amelyek a talaj eredeti sajátságait megváltoztatják. Ezeknek az élő szervezeteknek közreműködésével változik csak át a talaj tulajdonképpen termőfölddé.
A humusz. A biologiai mállás létrehozta anyagok közt legnevezetesebb a humusz.
Hogy keletkezik a humusz? Lássuk p. o. az erdő esetét. A mi klimánk alatt egy zárt állományú bükkerdőben évente átlag 4000 kg súlyú száraz levél hull le ősszel egy hektárnyi területen. Ezek a levelek kevés vizet, átlag 10% hamualkatrészt és 85% eléghető részt tartalmaznak. A lehullott levelek, melyek a talajt beborítják, lassan elváltoznak az erdő nedves levegőjében, porhanyósakká lesznek, megfeketednek, elvesztik alakjukat, súlyuk kisebb lesz és végül porhanyós barna vagy fekete anyaggá változnak át, melyet humusznak nevezünk. Eközben a lombot alkotó elemek (szén, hidrogén, oxigén és nitrogén) legnagyobb része gáznemü vegyületek alakjában (szénsav, viz és ammonia) eltávozott, egy kis részük a hamualkat­részekkel visszamarad. Az így keletkezett humusz sok ásványos alkatrészt tartalmaz, ennél­fogva telített és kémhatása közömbös vagy legfeljebb csak kissé savanyú. Ez a közömbös vagy szelid humusz.
A humusz tehát lassú égési folyamat eredménye. A levelek eléghető részei lassan egyesülnek a levegő oxigénjével és ugyanazok a gáznemü égési termékek keletkeznek, mintha a leveleket tüzben elégetnénk. A különbség csak az, hogy a humuszképződéskor a szerves anyagok elégése igen lassan megy végbe, sötétszinü közbenső termékek is keletkeznek, melyek azonban szintén tovább égnek.
Ha az elbomló szerves anyaghoz nem jut elegendő levegő, akkor az elbomlás másképp megy végbe. Ekkor olyan gázok keletkeznek, melyek közt büzösek is vannak (kénhidrogén, foszfor­hidrogén) és oxigén hiányában a szerves anyag legnagyobb része nem ég el, hanem ott helyben felszaporodik.
A humuszképződés biologiai folyamat. A humuszképződés lényegileg biologiai folyamat, vagyis élőlények, baktériumok és más gombák közreműködésével történik. Sokáig tisztán chemiai folyamatnak tartották. Így Saussure is, aki üvegharang alá erősen humuszos kerti földet tett és azt észlelte, hogy a harang alatti levegő oxigénjének legnagyobb része hama­rosan szénsavvá alakult át. Ő ebben tisztára chemiai folyamatot látott. Müntz és Schloesing francia vegyészek azonban 1877‑ben kimutatták, hogy ez a folyamat élő szervezetek közre­működésével megy végbe. Ennek a bebizonyítására felhasználták a chloroformnak azt a sajátságát, hogy megakadályoz minden életfolyamatot, mig a tisztán vegyi hatású erjesztőkre hatástalan.
Müntz a következő kisérletet végezte: üvegtálcába el nem bomlott leveleket tett kevés vizzel és légzáróan beborította egy üvegharanggal. Egy másik éppígy elkészített üvegtálcába kevés chloroformot is tett. Mindkét üvegharang alá még egy kis edényt tett kálilúggal, amely a keletkezett szénsavat elnyelni volt hivatva. Egy hét mulva meghatározta a keletkezett szénsav mennyiségét, amely a levelek elbomlásának mértékéül szolgálhat. A közönséges levegővel telt bura alatt 3.3 gramm szénsavgáz, a chloroformos bura alatt pedig csak 0.43 gramm szénsavgáz keletkezett.
Ezzel a kisérlettel Müntz bebizonyította azt, hogy az elhalt levelek elbomlása lényegileg biologiai folyamat.
Müntz következtetéseit megerősítették Wollnynak, a müncheni egyetem kiváló tanárának 1880‑ban végzett kisérletei, amelyek szerint a szénsavfejlődés majdnem teljesen megszünik, ha a korhadó szerves anyaghoz fertőtlenítő szereket, timolt, karbolsavat vagy szublimátot adunk, vagy ha 115˚‑ra hevítjük, amely hőfoknál az élőlények elpusztulnak.
A talajban nagyon sok baktérium él. Számuk csökken a mélység felé, ahol a talaj kevesebb levegőt és szerves anyagot tartalmaz. Bizonyos mélységen túl teljesen hiányoznak.
Ennek bizonyítására álljanak itt Reimers számadatai.
Baktériumok száma
l cm3 talajban
A talaj felszinén

2564800
2.5
méter
mélységben
(agyag)
23100
3.5


(kavics)
6170
4.5


(homok)
1580
6.0


(homokkő)
0
A humuszképződés tényezői. Az elhalt növényi részek elbomlása élő szervezetek közre­működésével megy végbe, az elbomlás fokát és sebességét befolyásolják mindazok a tényezők, amelyek ezeknek az élőlényeknek életműködését befolyásolják, u. m. a levegő, a meleg, a nedvesség, a fény és a tápanyagtartalom.
A levegő oxigéntartalmának befolyása. A humuszt készítő szervezeteknek nagy szükségük van levegőre, mert hisz itt lassú égési folyamatról van szó. Ha a korhadó levelekhez nem jut oxigén, a szénsavfejlődés nagyon csökken és más folyamatok indulnak meg.
Az elégés gyorsasága az oxigén mennyiségével nő, bár a levegőnek aránylag alacsony oxigéntartalma mellett már energikus elbomlás mehet végbe.
Így Schloesing kisérleteiben:
a levegő oxigén tartalma (%)
0 %
6 %
11 %
18 %
21 %
fejlődött szénsavgáz
(1 kg talajból 1 nap alatt)

9.3 mg

15.9 mg

16 mg

16.6 mg

16 mg
Más kisérletek hasonló eredményt adtak s így azt mondhatjuk:
1. hogy oxigén hiányában is fejlődik szénsavgáz.
2. hogy a szénsavgáz fejlődése az oxigén mennyiségével nő, de csak egy bizonyos határig, mert 6‑8% oxigéntartalmon felül az emelkedés igen kicsiny.
A hőmérséklet befolyása. Az élő szervezetek életműködései bizonyos hőfokon alul szüne­telnek, a hőmérséklet emelkedésével - bizonyos hőfokig - élénkülnek (optimum), azon felül ismét lassúlnak, mig végre egy legmagasabb hőfoknál megszünnek.
Több egyező kisérlet eredményeiből megállapították, hogy a szénsavfejlődés a hőmérséklettel emelkedik és 60˚C‑nál még nem szünik meg, bár ezen hőmérsékleten túl erősen csökken. Fagypont alatt szünetel.
Íme Wollny komposztföldre vonatkozó adatai:
A talaj viztartalma
A talaj hőmérséklete

10˚
20˚
30˚
40˚
50˚
A fejlődött szénsav mennyisége
  6.8 %
2
  3.2
  6.8
14.7
25.2
44    "
2.8
15.4
36.2
42.6
76.3
vagy ha egységül vesszük a 10˚-nál fejlődött
szénsavgáz mennyiségét:
  6.8 % viz
1
1.6
  3.4
  7.2
12.7
44    "    "
1
5.5
13
15.2
27.3
Ezekben a kisérletekben a legkedvezőbb hőfok 50˚ körül volt, a legmagasabb hőfok való­szinüleg 80˚ körül van.
A lassú égés sebességének a hőmérséklettel való gyors emelkedése okozta azt, hogy az erdei vágásokban a lehullott lombtakaró oly hamar tünik el.
A nedvesség hatása. A nedvesség nagy jelentősége már Wollny idézett kisérleteiből is kitünik. Általában véve a szerves anyag annál gyorsabban ég el, minél nedvesebb, feltéve azonban, hogy a nedvesség nem tölti ki teljesen a pórusokat és nem akadályozza meg a levegő szabad hozzájutását. Ha a túlságos nedvesség a bomló szerves anyagot a levegőtől elzárja, az elégés sebessége csökken.
Amint van egy legmagasabb viztartalom, mely fölött a lassú elégés szünetel, éppúgy van egy minimum is, melynél már nem megy végbe. Ez a minimum a talajokkal változik. Fodornak, a budapesti egyetem néhai közegészségtanárának kisérletei szerint a humuszos homok 4% viztartalom mellett még bőven fejleszt szénsavgázt, a komposzt pedig 7% mellett már alig ad gázt.
Bizonyos szárazsági fok mellett a talajban az elbomlás megszünik.
A talaj sóinak szerepe. Mig a világosság hatását, amely nagyon csekélynek látszik, csak kevéssé tanulmányozták, a sóknak, savaknak és lúgoknak szerepével annál bővebben foglal­koztak.
Minden növénynek - a baktériumoknak és egyéb gombáknak is - bizonyos mennyiségü ásvá­nyos anyagra van szüksége, hogy megélhessen. Pasteur az élesztővel végzett kisérleteiben kimutatta, hogy e tekintetben az alsóbbrendü gombáknak is úgyanolyanok az igényei, mint a magasabbrendü növényeknek. Ebből már eleve is azt következtethetjük, hogy a szerves anyagok elbomlását, amely lényegileg gombák hatására történik, a sók mennyisége befolyásolja.
Számos kisérletet végeztek e téren, melyeknek eredményei szerint
1. A savak az elbomlást még nagy higításban is (0‑0.1%) rendkivül meglassítják.
2. A gyengén lúgos oldatok ellenben siettetik, mig a tömör oldatok szintén lassítják.
A lúgos anyagok közül a mész különböző vegyületei (kalciumoxid, kalciumhidrát és kalcium­karbonát) az el nem bomlott szerves anyag bomlását késleltetik, de ha az elbomlás már megkezdődött, akkor úgyanezek a vegyületek siettetik a szerves anyagok lassú elégését.
3. A sók közül a foszforsavas és a salétromsavas sók hig oldatban gyorsítják a lassú elégést, a chloridok és a kénsavas sók ellenben lassítják.
A szerves anyag összetételének befolyása. A szerves anyag összetétele és fizikai állapota is lényegesen befolyásolja a lassú elégést.
A zsirok, a gyanták, a csersav lassan bomlanak el. Maga a csersav gyorsan bomló vegyület, de a fehérjékkel nagyon ellenálló vegyületeket képez. Ezt bebizonyítandó Wollny finom porrá tört árpa és kukoricaszalmát csersavoldatban és tiszta vizben áztatott 48 óráig. Ezután a próbákat 30˚‑os hőmérséklet mellett elbomlásnak tette ki. A keletkezett szénsav térfogata jóval kevesebb az 1%‑os tanninban áztatott levelek esetében.
Wollny a különböző növényi és állati anyagok elbomlási sebességét illetőleg nagyon értékes kisérleteket végzett. Vizsgálatait 53 anyagon végezte, melyeket egyforma finomra tört és melyeknek széntartalmát meghatározta.
Kisérletei eredményeképp azt találta, hogy leggyorsabban bomlott a csontliszt, a halguanó, a husliszt, a madarak ürüléke tehát az állati eredetü nitrogéntartalmú szerves anyag. A keletkezett szénsavgáz térfogata CO2=25‑31. Aztán jönnek az alomul használt különböző szalmák (CO2=15‑22), majd az istállótrágyák (CO2=8‑15). A szaruliszt és az erdők levéltakarója lassabban bomlik (CO2=7‑9). Leglassabban a fürészpor (CO2=5.2) és a tőzeg (CC2=2‑3) bomlanak.
A bomlás eleinte gyors, majd fokozatosan lassúbbá válik. Azok az anyagok, melyek már előrehaladottabb bomlási állapotban vannak, mint a trágyák és a tőzeg, annál lassabban bomlanak, minél előrehaladottabb a bomlásuk foka.
Müntz, Schloesing és Wollny kisérleteinek eredményeit összefoglalva, kimondhatjuk, hogy a szerves anyag elégése a talajban gyorsan megy végbe, ha a talaj kellő mennyiségü levegőt és vizet tartalmaz, ha hőmérséklete magas és ha bizonyos mennyiségü növényi tápsó is van benne. Az elégés lassú, ha a talajban nincs elegendő levegő, ha túlsok vagy túlkevés a viz, ha a hőmérséklet alacsony és ha a talajban túl kevés a növényi tápanyag.
A humusz keveredése a talajjal. Így keletkezik a lehullott lombból a humusz. A humusz azonban nem marad meg a talaj felszinén, hanem elkeveredik, még pedig igen benső módon, a talaj felső rétegével. Hogyan történik ez a benső elkeveredés? Nagy része van ebben a talajban élő állatoknak, főleg a gilisztáknak.
Az erdő talajában számos giliszta él, amelyeknek a talajképzés körüli szerepét Müller, a kiváló dán erdész és agrogeologus a következőképp irja le:
«Ha ősszel megfigyeljük közelről a levelekkel frissen beborított talajt, kis csupasz vagy majdnem csupasz felületeket látunk, melyek egymástól gyakran 10‑15 cm‑re vannak. Ezeken a helyeken kis sötétszinü földkúpacot látunk levéltöredékekkel és erekkel keverve, és a kis földkúpac közepén gyakran láthatunk egy bükkfalevelet tölcséralakura összehajtva és hegyé­vel a földben megrögzítve. Ezek a kis földkúpacok a giliszta járatainak nyilásait jelzik és a kis fekete morzsák, melyek ezeket a kúpacokat alkotják, lényegileg ezeknek az állatoknak ürülékéből állnak. A környező földet megnézve, mindenütt úgyanezen elemeket látjuk rajta szétszórva és az eső által lelapítva; tartósabb megfigyelés meggyőz bennünket arról, hogy a talaj legfelső rétege 15‑20 cm mélységig a giliszták ürülékéből áll. Ezek azonban még sokkal mélyebbre, egy méterig is magukkal viszik a szerves anyagot, melyet a levéltakaróból elfogyasztottak. Járataikat levéldarabkákkal kárpítozzák. A megevett levelek maradványait pedig bensőleg elkeverve a finom földdel, melyet lenyelnek, hogy járataikat elkészíthessék, időről‑időre ezeknek a járatoknak bejáratánál kiszórják és ilyképp nemcsak siettetik a szerves anyag elbomlását, hanem a humuszt az ásványos anyagokkal el is keverik, állandóan a felszinre hozva a finomabb részeket. Ezenkivül számos galériát vájnak a talajba, porózussá, permeabilissá teszik és létrehozzák azt a morzsás szerkezetet, amely lehetővé teszi a gyökereknek, továbbá a levegőnek és a viznek, melyre szükségük van, azt, hogy szabadon mozogjanak a talajban.»
A giliszták tehát alaposan fel is lazítják a talajt, amikor keresztül‑kasul járják. Hogy mily nagy fokú a talajnak ez a fellazulása, azt Wollny kisérletileg is kimutatta. Két henger alakú edényt megtöltött megszitált, humuszos és kellő nedvességtartalmú földdel. Az egyik edénybe öt gilisztát tett, majd a talaj felszinét leegyengette és ugyanolyan száraz talajjal hintette be, hogy a párolgást csökkentse. Hat hét mulva a gilisztás föld egész tömegében morzsás lett és térfogata is lényegesen növekedett, A giliszta nélküli föld térfogata változatlanul 232 cm3 maradt, mig a gilisztás föld térfogata 296 cm3 lett, a növekedés tehát 63 cm3, vagyis az eredeti térfogat 27%‑a.
A gyökereknek, a levegőnek és a viznek a talajba jutását tehát a giliszták lényegesen megkönnyítik. Ezek a teljesen süket és vak állatkák nagy talajjavító munkát végeznek, melyet Darwin a gilisztákról írt érdekes munkájában a következő meleg szavakkal méltányol:
«Valóban csodálatos, ha elgondoljuk, hogy az egész legfelső földréteg keresztül ment a gilisztákon és pár év alatt ujból keresztül megy rajtuk. Az eke az emberiség legrégibb és legértékesebb találmányai közé tartozik, de már régen az eke feltalálása előtt, a giliszták a talajt állandóan szántották és szántják még most is. Nem hihetjük, hogy még sok állat legyen, amely olyan fontos szerepet játszott a Föld történetében, mint ezek az alacsonyrendü szervezetek.»
A gilisztákon kivül számos más állat is él a talajban és hozzájárul annak fellazításához; így a hangyák, rovarálcák, százlábuak, sőt gerinces állatok is, mint a nyul, vakond stb.
Így keletkezik lombos erdeink szelid humuszos talaja.
A füvel borított talajon úgyanígy megy végbe a humuszképződés. A füvek gyökerei is nagy mértékben járulnak hozzá a humuszképzéshez. A talaj itt humuszos addig a mélységig, amig a füvek gyökerei lehatolnak.
A humusz azonban a talajban nem halmozódik fel nagyobb mennyiségben. A 10% szelid humuszt tartalmazó talaj már ritkaságszámba megy.
A nyers vagy savanyú humusz. Olyan helyeken, ahol a szerves anyag lassú, békés elégésére kedvezőtlenek a viszonyok, a talajon egészen más természetü humuszos képződmények halmozódnak fel.
Sovány talajon élő öregedő bükkerdőben a talajt fekete vagy feketésbarna tőzegszerü anyag borítja, amely szorosan összetapadt növényi részekből, gyökerekből, szárakból, levelekből, mohákból és gombafonalakból áll. Ez a nyers humusz. Különösen olyan növények képeznek nyers humuszt, melyek nagyon vékony, számos és nagyon elágazott gyökérzettel birnak, amelyek a talaj felszinén terülnek el. Ezek a gyökerek idővel sürü fonadékká szövődnek össze, amely a vizet is csak nehezen bocsátja keresztül. Ilyen növények a bükk, a luc, az áfonya, a hanga (Calluna).
A nyers humuszréteg annyira gazdag lehet növényi részekben, hogy 50‑60% éghető részt is tartalmaz. A talajt vastag nemezréteg gyanánt borítja és elzárja a levegőtől. A reá eső vizet mohón magába szivja és visszatartja. Ezért savanyú bomlási termények, úgynevezett humuszsavak keletkeznek benne. A kilúgzott talaj sókat nem tartalmazván, nincs ami ezeket a savakat telítse. A nyers humusz tehát savanyú, ezért csak bizonyos növényzet él meg rajta. Európa északi részének bükkerdeiben, amelyekben savanyú humusz keletkezett, a humuszon Aira flexuosa, Trientalis europaea, Melampyrum pratense, továbbá mohafajok, ú. m. Hypnum triquetrum, Dicranum scoparium élnek.
A nyers humuszban kevés állat él, a giliszták teljesen hiányzanak, ezért ez a humuszréteg nem is keverődik el a talajjal, hanem úgy fekszik rajta, mint egy nemezszerü takaró, amelyet fel lehet emelni és összehengerelni, mint a szőnyeget. Alatta a talaj világosszinü, erősen ki van lúgozva.
Azokban a bükkerdőkben, amelyekben ilyen savanyú humusz keletkezik, a bükk nem tud természetes úton fel ujulni. A lehullott bükkmakkok kicsiráznak úgyan, de nem képesek a nyers humuszon áthatolni és elpusztulnak. Ilyen helyen az erdő lassan kipusztul és helyét a Calluna‑növényformáció, a fenyér (Heide) foglalja el.




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://termofold.eu/a-biologiai-mallas-termofold-48/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://termofold.eu/doc48/

Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://termofold.eu/d48-Term-145-fld-V-FEJEZET-A-biologiai-mlls.doc

Kulcsszavak

Partnerek


Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

  • Csömör
  • Csobánka
  • Csabdi
  • Diósd
  • Dunakeszi
  • Ecser
  • Etyek
  • Érd
  • Fót
  • Göd
  • Gödöllő
  • Gyömrő
  • Isaszeg
  • Kerepes
  • Kistarcsa
  • Maglód
  • Mány
  • Bicske
  • Zsámbék
  • Herceghalom
  • Mende
  • Mogyoród
  • Monor
  • Nagykovácsi
  • Nagytarcsa
  • Páty
  • Pécel
  • Pest
  • Perbál
  • Pilisborosjenő
  • Piliscsaba
  • Pilisvörösvár
  • Pomáz
  • Solymár
  • Sülysáp
  • Szentendre
  • Szigethalom
  • Szigetszentmiklós
  • Szilas
  • Szilasliget
  • Telki
  • Tinnye
  • Törökbálint
  • Újbuda
  • Üllő
  • Vecsés
  • Budaőrs
  • Budajenő
  • Budapest
  • Dunaharaszti,
  • Budakalász,
  • Budakeszi,
  • Bugyi,
  • Csömör,
  • Erdőkertes,
  • Etyek,
  • Gyál,
  • Halásztelek,
  • Maglód,
  • Kerepes,
  • Kistarcsa,
  • Mogyoród,
  • Pilisszentiván,
  • Páty,
  • Perbál,
  • Pilisborosjenő,
  • Piliscsaba,
  • Piliscsév,
  • Pilisjászfalu,
  • Pilisszántó,
  • Pilisvörösvár,
  • Pomáz,
  • Solymár,
  • Soroksár,
  • Sóskút,
  • Szada,
  • Százhalombatta,
  • Tárnok,
  • Tinnye,
  • Tök,
  • Telki,
  • Üröm,
  • Vecsés,
  • Veresegyház,
  • Zsámbék