Minőségi termőföld rendelés gyors határidővel és információs vonal:
06-20-92-73-626
  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, üzenet küldése  


Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ:

06-20-92-73-626




http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/2_s.jpg

Szolgáltatások:

  • talajcsere
  • gépiföldmunka
  • tereprendezés
  • pincetömb kiemelés, medence ásás
  • árok ásás, alap ásás 
  • kotró bérlés rendelés
  • termőföld rendelés
  • billencs, billenős autó rendelés bérlés
  • Bobcat, JCB. Gehl cat rendelés bérlés

http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/3_s.jpg


Termőföld árak



Töltőföld, humusz eladás

Töltőföld, humusz eladással, humusz rendeléssel, humusz árakkal kapcsolatos információk Tovább »


Termőföld rendelés



Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén!

Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén! Tovább »



Termőföld megrendelés

Különbőző termőföldek rendelésével, gyors kiszállításával kapcsolatban tudunk bővebb információt nyújtani. Tovább »


Termőföld szállítás



Fekete, erdei, barna, réti barna föld ára, árak

Fekete, erdei, barna, réti barna földek Tovább »



Kerti termőföld választékunk


Kerti termőföld választékunk, versenyképes árak
Tovább »


Szolgáltatások



Bobcat munka, bobcat bérlés

Bobcat munka végzése, cégünk a Bobcat munkák specialistája. Tovább »



Bontás: házak, épületek bontása, lebontása

Bontáskor keletkező sitt, építési törmelék elszállítása, lerakása nem probléma( építési törmelék,tégla , beton, cserép,mész, sitt) hisz ezek a természetben szinte bárhol föllelhető természetes anyagok. Kémiai összetételük nincs megváltoztatva, ezért bomlásukkal nem szennyezik környezetünket. Elhelyezésük szinte bármelyik bányában megoldható, de a leggazdaságosabb a kizárólag sitt és törmelék lerakása céljára fenntartott bányákban. Ezek ugyanis nem igényelnek különösebb környezet védelmi felkészülést. Keresnek egy nagyobb gödröt (pl. régi bányát, külszíni fejtést, felhagyott homokbányát.) és a megfelelő engedélyeztetés után egyszerűen betemetik sittel, törmelékkel. Az ilyen bányákban a sitt és törmelék elhelyezési költsége általában 1200-1600 ft.m3-ként. Tovább »



Föld feltöltés, visszatöltés

Föld feltöltés, visszatöltés: föld fölé kiemelt alapok, házak feltöltése, kertek, udvarok feltöltése mélyen fekvő területek, kertek feltöltése bobcat-tal, töltőfölddel.
Gödrök, túlásott pincék visszatöltése bobcat-tal, töltőfölddel. Tovább »



Gépi földmunka

Gépi földmunka Bobcat vagy egyéb gépek használatával. Telefonon részletes információt, árakat adunk. Tovább »



Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával

Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával: Tovább »



Kertépítés, kertészet, kert

Teljes körű kertépítést vállalunk a kerttervezéstől a kivitelezésen át a kertfenntartásig magas színvonalon. Elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében dolgozunk, de végeztünk már munkát a Balatonnál és a Tisza-tónál is. Elvégzett munkáinkra garanciát adunk. Kivitelezéseinken folyamatos vezetői felügyelettel vagyunk jelen. Tovább »



Sitt és szemét elszállítása

Sitt és szemét elszállítása konténerrel, vagy billenős autóval, és rakodása Bobcat-el.
Manapság a szemét és hulladék megsemmisítése az emberiség egyik legnagyobb problémája. Főleg a plasztik( műanyag) elterjedése óta. Ezek legnagyobb részét a csomagoló anyagok teszik ki. Tovább »



Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel

Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel... Tovább »



Talajcsere

Elgazosodott , gyenge silány földek kitermelése Bobcat-el elszállítása: konténerrel, ill. billenős autóval, új friss termőföld szállítása, behordása elterítése, elsimítása Bobcat-tel Tovább »



Tereprendezés, kertrendezés

Gépiföldmunka árak, bobcat bérlés, rendelés, óradíj, minikotró bérlet óradíj, óradíjak valamint egyösszegű vállalások:
FONTOS! Mielött gépet rendel bárhonnan, győzödjön meg az ár/teljesítmény arányról!
Aktuális árainkról vagy gépparkunkról érdeklődjön telefonon. Tovább »



Termőföld szállítás eladás, rendelés

Termőföld szállítás eladás, rendelés. Akciós terület: Budapest és környéke.
A kiszállítás módját helyszíni megtekintéssel lehet eldönteni, ezért a pontos árat, csak ez után tudunkadni.
Szállítási árak a megközelíthetőségtől a szállítási távolságtól függően változnak. Tovább »





Termőföld - XVI. FEJEZET. A szikes talajok

(Időnként túlzott átnedvesedésű talajok.)
Ha a csernoszjom vagy a félsivatagi zónában akár a feltalaj, akár az altalaj időnként el van árasztva és a viznek lefolyása nincs, akkor a viz elpárolgásakor a vizben oldott sók a talajban visszamaradnak és idővel felhalmozódnak. Sós, vagy más néven szikes talajok keletkeznek, melyeket a könnyen oldható sók felhalmozódása jellemez; a sók gyakran kivirágzanak a felszinen és azt kéreggel borítják be. A sók főleg nátriumvegyületek, konyhasó (NaCl), glaubersó (Na2SO4), nátriumhidrokarbonát (NaHCO3) és szóda (Na2CO3).
A sók a talaj ásványainak hidrolitos mállása révén keletkeznek, de csak olyan területeken halmozódnak fel, ahol a csapadék kevés és a párolgás nagy. Ilyen területek zonális talajai a csernoszjom és a félsivatagi talajtipusok, ezeken belül a hiányos vizelvezetés sós talajokat hoz létre.
Előfordulásuk. Szikes talajok fordulnak elő nagyobb kiterjedésben Európában Oroszország déli részében, Romániában és Magyarországon. Észak‑Amerikában a Szikláshegység és Kalifornia félsivatagi zónáiban, továbbá Mexikóban. Dél‑Amerikában Brazilia «campos»‑ain, Argentina «pampas»‑ain, Peruban és Chileben. Ázsiában az Arábiai‑tengertől és az Industól a Gangesig képeznek majdnem összefüggő övet. Nagy területeken fordulnak elő még Chinában, Bokharában, Mandzsuria félsivatagjain és Turkesztánban.
Afrikában Egyiptom nevezetes sóstalajairól.
Ezek a sóstalajok legtöbbnyire a tengertől messze keletkeztek, a só felhalmozódása éghajlati okokon múlik.
Meg kell különböztetnünk a tengerpartok sós talajait, melyek sótartalmukat a tenger vizéből kapják, mely időnként elönti őket, vagy amely régebben párolgott el a mélyedésekből. Ezek­ben a talajokban a sók tengeri sók, főleg konyhasó, melyet magnéziumsók kisérnek. Konyha­sós talajok sóbányák közelében is vannak.
Szerkezetük. Az orosz kutatók szerkezettel biró és szerkezet nélküli sós talajokat külön­böztetnek meg.
A szerkezettel biró sós talajok (oroszul szolonec) szelvényében megkülönböztethető a világos szinü, lazább szerkezetü feltalaj (A szint), mely alatt egy sötétebb szinü, nagyon tömött réteg következik (B szint).
Az A szint különböző szerkezetü; lehet réteges vagy szemcsés, vagy szerkezet nélküli. Felső része rendszerint sötétebb, mint az alsó. Vastagsága néhány millimétertől több centiméterig terjedhet.
A B szint oszlopos vagy rögös szerkezetü, repedések szabályos oszlopokra vagy szabálytalan rögökre osztják. Ha ez a szerkezet gyengén alakult ki, de azért észrevehető, akkor a talajt szolonec‑szerü talajnak hivják.
A szerkezettel biró sós talajok általános szinárnyalata ama talajzóna szinének felel meg, melyben feküsznek.
A feltalaj rendszerint savakkal nem pezseg és szódát sem tartalmaz.
A szerkezet nélküli sós talajokban (oroszul szoloncsak) a humuszos szint egyenletes kialaku­lású, oldható sókban és rendszerint mészben is gazdag. Aszerint, hogy melyik só van túl­súlyban, chloridos, szulfátos vagy szódás szoloncsáknak hivják őket.
A talaj sói. A szikes talajok sói főleg nátriumsók. A talajra való hatásukat és növényélettani szerepüket illetőleg a konyhasó, a glaubersó és a szódabikarbonát másképp viselkednek mint a közönséges szóda. Az előbbiek a hidrolites mállás rendes termékei, mig a szóda másodlagos képződmény.
A szóda keletkezési módja. Szóda többféleképp keletkezhet a talajban. Hilgard szerint a nátriumszulfát és kalciumkarbonát cserebomlásából keletkezik a következő vegyi folyamat szerint:
Na2SO4+CaCO3 = CaSO4+Na2CO3.
Szóda úgy is keletkezhet, hogy a talajt időnként elborító vizben levő szódabikarbonát a viz beszáradásakor szénsavat veszít és szódává alakul át.
2NaHCO3 = Na2CO3+CO2+H2O.
A nátriumchlorid, szulfát és bikarbonát a talajban könnyen mozognak, a felszálló kapilláris vizzel az altalajból a felszinre jutnak, mig a szóda a talajban rendkivül nehezen mozog. A szóda a humuszos vegyületeket nagy mértékben oldja. Kémhatása erősen lúgos, vizben oldva hidrolitesen elbomlik nátriumhidrokarbonátra és nátronlúgra a következő vegyfolyamat értelmében:
Na2CO3+H2O  NaHCO3+NaOH.
A nátronlúg vizes oldatban szétesik alkotórészeire, a pozitivtöltésü nátriumiónra és a negativ töltésü hidroxiliónra.
NaOHNa++(OH)-
A hidroxiliónokat a talaj kolloidjai erősen megkötik, az ión negativ töltését felveszik, ennek következtében koagulált állapotuk megszünik, diszpergálódnak, kolloid sajátságaik fokozód­nak. A szódás talaj vizet át nem eresztővé, nedvesen szétfolyóvá, szárazon kőkeménnyé válik.
A szódás talajokban ezenkivül meg van adva a lehetősége annak, hogy nátriumtartalmú, zeolitszerü vegyületek keletkezzenek. Ezeknek sajátságaival 'Sigmond Elek műegyetemi tanár foglalkozott behatóan. Mi itt nem tárgyalhatjuk őket részletesen, csak annyit jegyzünk meg, hogy a nátrium zeolitszerü vegyületei nyálkásan szétfolyó, vizet nehezen átbocsátó anyagok, mig a kalcium zeolitszerü vegyülete szemcsés szerkezetü és jól szürő vegyület.
A nátrium zeolitszerü vegyületeinek említett sajátsága feltünően egyezik a szikes talajoknak azzal a sajátságaival, hogy átnedvesedve szétfolynak és a vizet nem eresztik át.
Ezek a vegyületek nagy mértékben képesek bázisaikat kicserélni és egymássá átalakíthatók. Szóda a nátrium zeolitszerü vegyületeinek vizben való hidrolites bomlásakor is keletkezhet, ha a viz szénsavat tartalmaz.
A sók eloszlása. A sók eloszlása a talajban nem egyenletes. Gyakran a felszinen kivirágza­nak, máskor bizonyos mélységben halmozódnak fel. A sók a talaj felső másfél méter vastag rétegében felfelé és lefelé mozognak, követve a nedvesség mozgását; a nedves időszak alatt leszállnak az évi átnedvesedés mélységéig, a száraz időszakban ismét felszállnak, vagy esetleg nem szállnak fel, ez a felszini párolgástól függ.
A szóda nem vesz részt ebben a vándorlásban, megmarad keletkezési helyén és a talajt eltömi.

A 14. ábrában a sók eloszlásának érdekes esete látható. (HILGARD nyomán.)
A 14. ábra olyan kaliforniai szikes talajra vonatkozik, melyet tavasszal szép zöld növényzet borít. 37 cm mélységig a talaj sót alig tartalmaz (0.035%), a növények gyökerei ebben a réteg­ben fejlődnek ki. Ettől a mélységtől lefelé a sótartalom gyorsan növekszik, 80 cm mélységben éri el a legnagyobb értéket, 0.53%, még lejjebb ismét csökken és 120 cm mélységben a talaj nem tartalmaz több sót, mint a legfelső 30 cm vastag rétegben. A sók legnagyobb tömege abban a mélységben halmozódik fel, ameddig az évi csapadék lehuzódik és ott a talajt eltömi. Ezt a tömött réteget szikfoknak nevezzük. Ha a szikfok elég mélyen van, mint ebben az esetben is, a magvak a sómentes feltalajban kicsiráznak, sekély gyökérzetük a sós réteg felett marad és onnan veszi táplálékát és a szükséges vizet. Mire a viz elfogy, a növény is befejezte életműködését és megérlelte magját, mely jövőre ismét kicsirázik. A növény a talajt be is árnyékolja, ezzel csökkenti a párolgást és a sóknak a felszinre emelkedését.
A sók káros hatása. Ha a talajban túlsok az oldható só, a növények szenvednek, mert vizfelvételük meg van nehezítve. A növény egy ideig alkalmazkodik olyképp, hogy csökkenti párologtató szerveit és felületeit, levelei kisebbek lesznek és vastag felhámmal borítja be őket. Magas sótartalom mellett a növény elcsenevészedik, termést nem hoz és végül elpusztul.
A szóda ezenkivül még maró hatással is bir, elroncsolja a földalatti részek felhámát. Ezért szódából a növények jóval kevesebbet birnak el, mint a többi sóból. A buza például még megterem olyan talajban, melyben 0.1% glaubersó van, 0.03% szódatartalom mellett azonban elpusztul.
A növények sótürő képessége nagyon eltérő. Vannak sót jól türő növények, mig mások nagyon kevés sót is megéreznek.
Magyarországon a réti növények sótürő képességét illetőleg 'Sigmond Elek, akinek a szikesek tanulmányozása terén sokat köszönhetünk, végzett megfigyeléseket Békéscsabán. Ezen megfigyelések szerint a fehér lóhere (Trifolium repens) még diszlett olyan talajban, melynek összes sótartalma átlag 0.38% volt és 0.1% szódánál többet nem tartalmazott. Ilyen sótartalom mellett már a különböző perjék (Poa trivialis és angustifolia) nem termettek meg.
A komlós lucerna (Medicago lupulina) és a berbécs csenkesz (Festuca pseudovina) sótürő képessége 0.50% összes só, melyből 0.15% szóda. Az orvosi székfü (Chamomilla matricaria), a szikőr (Camphorosma ovata) és a sziki árpa (Hordeum gussoneanum) pedig megtermettek még olyan talajon is, mely 0.90% összes sótartalom mellett 0.30% szódát tartalmazott.
Gazdasági növényeink közül a lucerna 'Sigmond tapasztalatai szerint csak olyan talajban diszlik, amelyben a legfelső 30 cm szódát legfeljebb csak nyomokban tartalmaz és az összes sótartalom 0.1%-nál nem magasabb.
Kaliforniában Hilgard és Loughridge végeztek nagyszabású megfigyeléseket a különböző növények sótürő képességét illetőleg.
Adataikból ide iktatok néhány megfigyelést, melyek a gyümölcsfák sótürő képességére vonatkoznak. Ezeket a meghatározásokat Loughridge végezte Kaliforniában és Arizonában, kint a szabadban tenyészett fák talajain.
A táblázat adatai azt mutatják, hogy hány kilogramm só volt négyzetméterenként 120 centi­méter mélységig olyan talajban, melyben az illető fa még jól érezte magát. A táblázat végén összehasonlítási adatként legfontosabb szántóföldi növényeink, a buza és a rozs adatai szere­pelnek. Ezeknek adatai azt mutatják, hogy gyümölcs még olyan szikes talajon is termeszthető, melyen a buza és a rozs már nem teremnek.
Gyümölcsfák sótürő képessége:
kg. só m2 enként 120 cm mélységig.

Glaubersó
Szóda
szőlő
4.580
0.850
füge
2.740
0.125
mandula
2.550
0.160
körte
2.000
0.200
alma
1.600
0.070
őszibarack
1.070
0.750
szilva
1.030
0.150
kajszibarack
0.970
0.050
szeder
0.370
0.018
buza
2.350
0.335
rozs
1.100
0.105
A táblázatban vezet a szőlő (Vitis vinifera), amely aránylag magas szódatartalmat is kibir. A Tularei kisérleti állomáson Kaliforniában a szőlő jól ment homokos talajon, mely 4 kg sót tartalmazott négyzetméterenként. A sónak fele glaubersó volt, 1 kg szóda, 0.85 kg konyhasó és 0.085 kg nátronsalétrom. Olyan helyeken, ahol a szőlő kipusztult 8.3 kg só volt a talajban, melyből 4.2 kg szóda.
Vagyis az európai szőlő, legalább homoktalajon, több sót és szódát bir el, mint a rozs vagy az árpa és lehetséges, hogy az amerikai fajták közül a Csendes‑óceán partjáról valók (Vitis californica, Arizonica) még jobban birják.
A fresnoi kisérleti állomáson végzett kisérletek azonban azt mutatták, hogy a szőlő hamarosan elpusztul, ha túlságos öntözés következtében a talajviz szintje emelkedik. A szőlő gyökerei ugyanis, ha akadályt nem találnak, 5‑6 méter mélységig is lemennek; ha a talajviz túlságos öntözés vagy hibás vizvezető árkok következtében felemelkedik, a gyökérvégek elfulladnak és ilyképp az egész gyökérrendszer megbetegszik, aminek szükségszerü következménye a terméketlenség, sőt a növény elpusztulása is. A mandula és a füge körülbelül egyformán birják a sókat. Az őszibarack már érzékenyebb és a szilva és kajszibarack mellé sorakozik, mely utóbbi már csak félannyi glaubersót bir el, mint az alma. Meglepő az, hogy az alma és a körte, melyeket a nedvesebb régiók gyümölcsei közé sorolunk, milyen sok sót türnek el. A körte még akkor is terem, ha a gyökér nyaka körül levő kéreg külseje már barnulni kezd a sók hatására; 4.260 kg glaubersó azonban már túlsoknak bizonyult. A birsalma még a körténél is ellenállóbbnak látszik és valószinüleg a füge mellé sorakozik.
Pontos adatokat a gyümölcsfák sótürő képességéről nem lehet könnyen megállapítani, irja Hilgard, már csak azért sem, mert a gyökereknek a különböző talajokban különböző helyeken más és más nehézségeket kell legyőzniük; továbbá azért sem, mert kötöttebb talajokban az ellenállás határozottan kisebb. Ennek következtében a táblázat adatait inkább csak relativ értékeknek kell tekintenünk. Ami a csontárokat illeti, megemlítendő, hogy a táblázatban szereplő csontárok Myrabolanra voltak oltva, melynek hazája Kis‑Ázsia, ahol sók bőven vannak a talajban. Ez az alany jól használható mindenütt, ahol sók vannak a talajban; ugyan­ilyen kitünő alany a mandula és a birs, sőt a vadkörte is. Megemlíti még Hilgard, hogy ugyanazon gyümölcs különböző változatai, különösen a körténél és az almánál, az ellenálló képességet illetőleg, elég nagy változatosságot mutatnak.
Alföldi gyümölcstermesztésünk érdekében nagy jelentőségü lenne, ha ezeket a megfigyelé­seket, melyeket Kalifornia és Arizona szikesein végeztek, itthon is megismételhetnők. Nem lehetetlen, hogy sikerülne célszerü kiválasztással olyan fajtákat előállítanunk, melyek sótürő képessége a táblázatban szereplő értékeknél nagyobb.
Egyéb termesztett növényeink közül nagy a cukorrépa, a napraforgó és a köles sótürő képes­sége. A cukorrépa 0.35% összes sót és 0.026% szódát, a napraforgó 0.35% összes sót és 0.02% szódat, mig a köles 0.40% összes sót és 0.06% szódát bir el.
A főzelékfélék ellenben nagyon kevés sót birnak el, Hilgard megfigyelései szerint sótürő képességük 0.03% összes só és csak 0.003% szóda. Annál többet bir el a spárga.
A vadon termő sós növények közül egy labodafaj, az Atriplex semmibaccata, mely Ausztrá­liá­ban és Kaliforniában ültetve is kitünő legelőket ad, 0.83% összes sótartalom és 0.12% szódatartalom mellett is diszlik.
Kaliforniai sós növények még több sót is elbirnak, a Sporobolus airoides 3.28% összes sót és 0.29% szódát bir el.
Alföldi szikeseink növényzetével Bernátsky Jenő foglalkozott különös tekintettel a befásítás kérdéseire. A szikesek növényzetének e kitünő ismerője szerint szikeseink befásítására első sorban a következő fák ajánlhatók:
Nedves talajon árviznek kitett helyeken a tamariska (Tamarix gallica) diszlik. A kopaszlevelü szilfa (Ulmus glabra) is kitünően birja a sziket, nedvesebb és szárazabb talajon egyaránt megnő. Csak száraz talajon díszlenek a bálványfa, a Sophora és a Koelreuteria. A Koelreu­teria Hilgard szerint 0.5% sót bir el, szódatürő képessége 0.06%.
Az akác nem birja a sziket.
A szikes talajok megjavitása.
Általános irányelvek. A szikesek hasznosíthatásának foka a talaj sótartalmától, a só minő­ségétől és a só elosztásától függ. Ha a sók olyan mélységben vannak, hogy a növény gyökerei elegendő helyet találnak a sós réteg felett levő talajban, akkor a talajon kulturnövényeket termelhetünk, melyeket a talaj sótartalmához mérten kell megválasztanunk. A növények dísz­lenek, mig gyökereik a sós rétegig nem érnek. Ilyen termősziken meg kell akadályoznunk azt, hogy a sók a kapilláris nedvességgel a felszinre emelkedjenek. Ezt elérhetjük azokkal a műve­lési módokkal, melyekkel a felszinről való párolgást csökkenthetjük, így beárnyékolással, betakarással és főleg a felszini réteg laza szerkezetének megőrzésével.
Nagy szerepe van a szikesek javításában az öntözésnek. Öntözéssel a termősziken, éppúgy mint más talajokon, a termés mennyiségét lényegesen fokozhatjuk. A kevésbé termékeny, sok sót tartalmazó szikes talajokon bő öntözéssel a sókat ki is lúgozhatjuk a talajból és ezzel a szikest megjavíthatjuk. Ennek feltétele azonban az, hogy a viz tényleg áthatolhasson a talajon és levigye a sókat a talajvizbe. Ehhez sokszor a talaj alagcsövezése szükséges, mert a szik legtöbbször a vizet nem bocsátja át, különösen áll ez a szódát tartalmazó szikre.
Ezek lényegesen megjavíthatók, ha a szódát kevésbé káros vegyületté alakítjuk át. Ilyen vegyü­let a glaubersó. Az átalakítás gipszezéssel történik. A gipsz a szódával cserebomlást szen­ved, nátriumszulfát és szénsavas mész keletkeznek a következő vegyfolyamat értel­mében:
Na2CO3+CaSO4  Na2SO4+CaCO3
a keletkezett nátriumszulfát sokkal kevésbé ártalmas, mint a szóda, a szénsavas mész pedig a talaj jótékony alkatrészei közé tartozik.
A gipszezett szódás talaj megjavul, fizikai sajátságai kedvezőbbek lesznek. A hatás azonban csak akkor tartós, ha a keletkezett glaubersó a talajból kilúgozódik, mert a cserebomlás megfordítható és idővel a glaubersó visszaalakul szódává.
Sokszor már az eső elegendő arra, hogy a gipszezés által vizet áteresztővé tett talajból a fölös sókat kimossa. A kilúgozást siettethetjük öntözéssel. Legtöbbször azonban a szikes terület vizelvezetése annyira hiányos, hogy a sók kilúgzása csak alagcsövezéssel lehetséges.
Hazai tapasztalatok az öntözés terén. A szikes legelők és rétek megjavítására nézve a békéscsabai öntözött réten szerzett tapasztalatok lehetnek irányadók. Békéscsabán a Körös partján a földművelésügyi kormány 1901‑ben egy 164 holdas kisérleti telepet létesített, melyen öntözéssel részben füves legelőket, részben lucernásokat létesítettek (alagcsövezés nélkül).
A talajvizsgálatokat 'Sigmond tanár végezte, aki a vadon előforduló növényzet és a talaj sótartalma alapján a terület talajait négy osztályba sorolta.
Az 1. osztályú talaj növényzete Poa trivialis, Poa angustifolia, Alopecurus pratensis, Trifolium repens, Trifolium hybridum és más herefajok.
A 2. osztályú talaj növényzete Alopecurus pratensis, Lotus corniculatus és buja Trifolium repens foltok.
A 3. osztályú talaj növényzete Festuca pseudovina, Medicago lupulina és Artemisia monogyna.
A 4. osztályú talaj növényzete Matricaria chamomilla, Camphorosma ovata és Hordeum gusso­neanum.
Ezeknek a növényzet alapján megkülönböztetett osztályoknak sótartalma a következő volt:

Összes sótartalom %
Szódatartalom %

0-30 cm
30-120 cm
0-30 cm
30-120 cm

mélységig
mélységig
1. osztály
0.10
0.15
0.04
0.07
2.    "
0.20
0.50
0.06
0.11
3.    "
0.40
0.50
0.06
0.18
4.    "
1.00
0.90
0.30
0.30
Az itt szerzett tapasztalatok szerint az 1. osztály talajain öntözéssel jó lucernát, 80‑85 mm átlagos terméssel egy holdon, vagy füves kaszálót lehet előállítani, de csak foszformű­trágyázással. A foszfort Thomas‑salak alakjában alkalmazták.
A 2. osztály talajain lucernát csak az öntözés harmadik évétől lehetett termelni és akkor is csak a sók kedvező mélységbeli eloszlása mellett, egyébként öntözött füves rétet vagy legelőt adtak.
A 3. osztály talajain öntözött füves rét csak a sók kedvező mélységbeli eloszlása mellett lehetséges, egyébként halastónak való.
A 4. osztály talajai csak halastónak alkalmasak.
A talaj foszfor- és nitrogénszegénységénél fogva a harmadik évtől kezdve a füves rétet és legelőt foszfor- és nitrogéntrágyákkal kellett ellátni, hogy jövedelmező termést hozzanak.
A vizet át nem eresztő, sok sót tartalmazó szik halastóvá átalakítva szép jövedelmet ad. Gyakran az állandóan 30‑60 centiméter magas vizoszloppal elárasztott talajból a viz idővel annyi sót old ki, hogy a talaj termőszikké alakul át. Ez különösen akkor következik be, ha az elárasztó viz meszes.
Az Alföldön nagykiterjedésü szikes szántóföldek vannak, melyek csak nagyon kevés szódát tartalmaznak, oldható sótartalmuk sem magas. 'Sigmond megfigyelései szerint ezeken a buza, a kukorica és az árpa megteremnek, ha a felső 30 centiméter vastag talajréteg 0.1%‑nál, a 30‑60 centiméterig terjedő réteg pedig 0.2%‑nál több oldható sót nem tartalmaz. Szódát legfeljebb 0.03%‑ot tartalmazhatnak.
Ezeknek a termőszikeknek fő hibája kedvezőtlen fizikai sajátságaikban rejlik, amely megmű­velhetésüket megnehezíti és a vetőmag kikelését veszélyezteti.
A termés rendkivül függ az időjárástól. Száraz nyár végén a talaj kőkemény, a szántás rendkivül nehéz, a talaj nagy rögöket képez, melyek sehogy sem apríthatók fel, csak a fagy képes őket szétmállasztani. Ha a fagy elmarad, vagy tavasszal az időjárás nedves, akkor ezek a rögök szétfolynak, a talaj felszine sima lesz, mintha nem is szántották volna fel. Ebben az állapotban a talaj megművelhetetlen. Kiszáradáskor pedig kéreg keletkezik rajta, amely kéreg alatt a talaj sokáig folyékony marad. Ha ekkor rá megyünk, a kéreg beszakad és bokáig süllyedünk a sárba. Idővel a talaj mégis kiszárad, ekkor azonban ismét kőkemény.
Békés és Csanád megyében a kisgazdák sok ilyen termősziket javítottak meg kitartó mun­ká­val. Mindenekelőtt a fölös viz elvezetéséről gondoskodnak és vigyáznak arra, hogy a talajon a viz sehol se állhasson meg hosszabb ideig. Erre a célra a vizet levezető árkokból kiásott sárga meszes földdel, melyet digóföldnek hívnak, a mélyebb fekvésü helyeket feltöltik. Ezzel kettős célt érnek el, egyrészt a viz megállását nehezítik meg, másrészt a sárga föld gazdag mész­tartalma a talaj fizikai állapotát megjavítja.
A talaj lazítására szalmás tárgyát használnak, melyet bőven adnak a talajra és a talaj állandó gondozásával igyekeznek az annyira szükséges morzsás szerkezetet létrehozni.
A szikes talajok elterjedése Magyarországon.
Magyarországon a szikesek elterjedését mintegy ötszázezer katasztrális holdra teszik. Ezeknek egy része termőszik, más része terméketlen.
Magyarországon a szikesek a mezőségi talajok övéhez vannak kötve. Sötétbarna mezőségi talajainkon szikesek nincsenek, mert ezeknek a területeknek vizelvezetése mindenütt jó. Rossz ellenben a vizelvezetés sok helyütt a régibb és ujabb árterületeken, továbbá a Duna-Tisza közének homokterületein. Ezeken sok szikest találunk.
A tiszai Alföldön sok a szerkezettel biró szikes. Ezek kérges‑oszlopos szikes talajok. Fel­talajuk egérszürke szinü, laza, pornemü, néhány centiméter vastag (A szint), alatta 40‑50 centiméter vastag sötétszinü, erősen kötött réteg van, mely kiszáradáskor oszlopos darabokra esik szét (B szint). Az altalaj szürkés sárga, erősen meszes agyag, mészkiválásokkal és mocsári csigák maradványaival (C szint). A feltalaj szódát és meszet nem tartalmaz, az altalajban szóda is van.
Ezeknek a kérges‑oszlopos szikes talajoknak vegyi összetételéről az alábbi táblázat tájékoz­tathat, mely egy hortobágyi szikes talaj összetételét adja.
Kérges‑oszlopos szikes talaj Balmazujvárosról (Hajdu m.).

A
B
C

0-5 cm
%
30-40 cm
%
50- 60 cm
%
Kovasav
SiO2
    2.78
    4.18
    5.19
Aluminiumoxid 
Al2O3
    3.56
    8.64
    5.12
Vasoxid
 Fe2O3
    2.14
    5.43
    4.72
Magnézia
MgO
    0.46
    1.22
    1.85
Mész  
CaO
    0.36
    1.77
  12.71
Nátron 
Na2O
    0.54
    1.04
    0.65
Káli 
K2O
    0.45
    0.94
    0.68
Szénsav 
CO2
-
-
  10.54
Kénsav  
SO3
    0.01
    0.01
  nyom
Foszfor 
P2O5
    0.08
    0.08
    0.08
Mangánoxidul
MnO
    0.04
    0.06
    0.07
Sósavban oldódott összesen
  10.42
  23.37
  41.61
Kötött viz
    3.45
    5.01
    3.65
Nedvesség
    2.03
    4.77
    1.54
Humusz
    3.02
    2.01
-
Nem oldódott
  81.08
  64.84
  53.20

100.00
100.00
100.00
A talaj összetétele nagy hasonlatosságot mutat az erdei talajok összetételével, itt is megvan a jól kifejlődött felhalmozódásos szint (B); a sósav által feloldott rész az egyes szintekben a következő (a C szintben a szénsavas sók levonása után):
A szint
10.42%
B   "
23.37 "
C   "
17.71 "
Ezeknek a szerkezettel biró szikes talajoknak a régi mocsári erdőkkel való összefüggése az Alföldön jól megfigyelhető, így Békésmegyében még sok helyütt látunk a lecsapolt terüle­teken egyes koronaszáradásos mocsári tölgyeket és vadkörtefákat, melyek az itt egykor nagy kiterjedésben létezett mocsári tölgyerdők maradványai. A tölgyerdők alatt jellemző szerke­zettel és összetétellel biró talaj alakult ki. Az erdő elpusztulása után a talaj szerkezete megmaradt, chemiai összetétele azonban lassú változásnak indult, a kilúgzott bázisokat ujak pótolták. A bázisok közül a nátron túlsúlyban van a káli felett és ezzel meg van adva a lehetősége a szóda keletkezésének.
Sok helyütt a réti agyagok is elszikesednek. Ilyenkor szerkezetnélküli szikesek (szoloncsak talajok) keletkeznek. Nagyobb elszikesedett réti agyagterületek vannak az Alföld déli részeiben, a Bánátban és a Bácskában. Ezeknek tanulmányozása körül Treitz Péter agro­geologus szerzett maradandó érdemeket.
A réti agyagok elszikesedése. A réti agyagokat, olyan helyeken, ahol a terület lecsapolása nem sikerült tökéletesen, tavasszal viz árasztja el, amely éppen a lecsapolás tökéletlensége folytán elfolyni nem tud és a helyszinén szárad be. Ekkor a vizben oldva volt sók a talajban felhalmozódnak, a nátriumhidrokarbonátból a beszáradáskor szóda lesz, amely a talaj felső részének morzsás szerkezetét elrontja, a talajt vizet át nem eresztővé, átázott állapotban folyós­sá teszi. A szódás viz a humusznak egy részét is kioldja, a talaj eredeti fekete szine szür­kévé válik. Ezen a szürkeszinü talajon az esőviz nem tud a talajba behatolni, hanem megáll. Az átázott szódás talaj folyékony és miután a térszin sohasem egészen vizszintes, lassan a mélyebben fekvő helyek felé folyik. A mélyedéseket ez a vastag lé kitölti és aztán beszárad. Mozgása közben bizonyos fokig át is iszapolódik. Az agyagos, humuszos lé moz­gása ugyanis nagyon lassú, a homokot nem viszi magával, ez visszamarad és a talajt szürke kéreg alakjában borítja, mely néhány milliméter vastag lehet.
Ezt a szürke alapszinü területet különböző alakú zöld foltok és fekete erek tarkítják. A foltok külseje alapján a nép az ilyen sziket ragyás vagy padkás sziknek nevezi.
Ezeknek a sajátságos térszini alakoknak kialakulását Treitz Péter a következőkép magyarázza:
«Egyes növények még ebben a nagyon rossz talajban is megélnek, gyökereik megaka­dályozzák a környezetükben levő föld elmosását, de a mellettük levő földet persze elhordja a viz, annál jobban, minél tovább esik tőlük. Ilyen módon igen laposoldalú kis csonka kúpok alakulnak ki, a csonka kúp tetején rövidszárú kis növénykékből egy kis zöld folt támad; a kúp lejtőit pedig az imént tárgyalt módon kiváló tiszta homokréteg födi. Végül a kúpok lábánál keskeny kis kanyargó ereket találunk, amelyekben a hátakról lemosott fekete agyagos lé gyülik össze és folyik le. Az ereket kitöltő agyagos oldat nem szárad meg, mert semmi haj­csövessége sincs, legföljebb a felületen támad egy kis kemény kéreg, de rálépve, térdig is elsüllyedhetünk a fekete sárba.
Az ilyen terület tarka kinézésü, a fehér homokban fekete erek és zöld foltok vannak, a fölszin olyan, mintha ragyás volna, azért ezt ragyás sziknek is nevezik.
Egyes területeken a viz jobban mozog, a lefolyás erősebb, ily helyeken nem alakulnak kerek zöld foltok, hanem hosszan elnyult zöld szalagok. A szalagok szélén 10‑15 cm magas lépcsőfok forma kiemelkedés van s innen kezdődik a fehér homokkal fedett lejtő, melynek aljában van a vizvezető ér.
Az ilyen terület azt a benyomást kelti a szemlélőben, mintha a felület egymás mellé rakott pad­kák­ból volna összeróva, s a nép sajátságos külseje alapján találóan padkás széknek nevezte el.»
Hasonlóan szikesednek el a tiszai Alföld nagy öntésterületei is mindenütt, ahol a viz tökéletlen elvezetése következtében erre a viszonyok kedvezőekké válnak. Ezek a szikesek rendszerint csak kevés szódát és más oldható sót tartalmaznak.
Szódás talajok. A Duna bal partjának öntésterületein, Lacházától Zomborig, szintén találunk nagyobb kiterjedésü szikeseket. Ennek a Duna régi kiöntései által létrehozott területnek tökéletlen lecsapolású részein aránylag sok szódát, glaubersót és konyhasót tartalmazó szikesek keletkeztek. A sók felhalmozódása a talaj felső részéhez van kötve.
Ezeknek a szürke, szerkezetnélküli szódás talajoknak keletkezési módját megvilágítandó, lássuk egy kunszentmiklósi talaj esetét. Kunszentmiklós a Duna‑Tisza közti nagy homok­terület nyugati szélén fekszik olyan talajon, melyet a Duna régi kiöntései hoztak létre. A homokhátról lefolyó talajviz a város környékének mélyedményeiben felszinre jut, itt sekély tavakat képez, melyeknek vize a nagy nyári szárazság idején beszárad.
A talajvizben aránylag sok az oldott só, egy a szikes folt szélén levő kútnak vize majdnem 5 gramm sót tartalmaz literenként. A kút vizének összetétele az alábbi táblázat első oszlopában látható, a második oszlop számai a tó vizének összetételét adják meg.


Kút vize
Cigányréti tó vize

1 liter vizben van milligramm
Kalcium hidrokarbonát
Ca(HCO3)2
268
-
Magnézium hidrokarbonát
Mg(HCO3)2
432
-
Nátrium hidrokarbonát
NaHCO3
2384
2621
Szóda
Na2CO3
-
537
Konyhasó
NaCl
1545
1826
Glaubersó
Na2SO4
330
531
összesen
4959
5515
A kút vize tehát hidrokarbonátokat tartalmaz, kalcium, magnézium és főleg nátriumhidro­karbonátot. Szóda nincs benne.
A tó vizének összetétele nagyon hasonlít a kút vizének összetételéhez, azzal a különbséggel, hogy benne a nátriumhidrokarbonátnak egy része szódává alakult át, a kalcium- és magnéziumsók pedig hiányzanak.
Ez az átalakulás a tó vizének beszáradásakor megy végbe. Ekkor a nátriumhidrokarbonát szén­savat veszít, egy része szódává alakul át. A folyamatot a következő képlettel fejezhetjük ki:
2NaHCO3 = Na2CO3+CO2+H2O.
Ugyanekkor a kalcium- és magnéziumhidrokarbonátok is vesztenek szénsavat és oldhatatlan kalciumkarbonáttá, illetve magnéziumkarbonáttá alakulnak át.
A tó beszáradásakor kivált sók a tó medrét bevonják és a következő eső vizében feloldódnak. Az oldat ekkor már szódát is tartalmaz, a mész- és magnéziumsók azonban hiányzanak belőle, ezek a tó medrének iszapját gazdagítják.
Nyáron, amikor a tófenék kiszárad, nagy mértékben össze is repedezik. Repedésekből álló sürü hálózat keletkezik. A repedések szélesek és mélyek, több deciméter mélységig terjedhet­nek.
Ezekbe a repedésekbe a szél befújja, a kisebb esők pedig bemossák a felszinen kivált sókat, amelyek így a talaj felső rétegével bensőleg elkeverednek. A nagy őszi esőzésektől a talaj ujból teljesen átázik, a repedések összefolynak. Ez a folyamat évről‑évre megismétlődik, eredménye az, hogy a talaj legfelső 2‑3 deciméter vastag rétege sókban, köztük szódában is, mindig gazdagabbá válik.
Ezeken a valódi szódás talajokon csak nagyon kevés növény él meg, legelterjedtebbek a Plantago maritima, Lepidium crassifolium, Aster pannonicus, Salsola soda, Suaeda maritima, a vizes helyeken nád és Scirpus maritimus. A szikes tócsa partján a Tamarix diszlik, mig a vakszikes foltok szélén, a padkán a Camphorosma ovata képez zöld foltokat.
A Duna-Tisza közti homokon is sok a szikes. Itt a homokbuckák közt levő lefolyástalan helyeken szintén meggyülik időnként a talajviz és kiszáradáskor lerakja sóit; a sók a talaj felszinén kivirágzanak. Sok helyen a kivirágzott szódát söpörték és az összesöpört só szol­gáltatta hajdan a szappanfőzéshez szükséges szódát.

A Kúnszentmiklósi Cigányréti tó.
A gyér növényzet tengeri káka (Scirpus maritimus) 1918 május havában.


Ugyanazon tó beszáradt medre a szárazság hatására összerepedezett.
Az előbbivel egyidőben készült felvétel.




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://termofold.eu/a-szikes-talajok-termofold-59/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://termofold.eu/doc59/

Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://termofold.eu/d59-Termofold-XVI-FEJEZET-A-szikes-talajok.doc

Kulcsszavak

Partnerek


Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

  • Csömör
  • Csobánka
  • Csabdi
  • Diósd
  • Dunakeszi
  • Ecser
  • Etyek
  • Érd
  • Fót
  • Göd
  • Gödöllő
  • Gyömrő
  • Isaszeg
  • Kerepes
  • Kistarcsa
  • Maglód
  • Mány
  • Bicske
  • Zsámbék
  • Herceghalom
  • Mende
  • Mogyoród
  • Monor
  • Nagykovácsi
  • Nagytarcsa
  • Páty
  • Pécel
  • Pest
  • Perbál
  • Pilisborosjenő
  • Piliscsaba
  • Pilisvörösvár
  • Pomáz
  • Solymár
  • Sülysáp
  • Szentendre
  • Szigethalom
  • Szigetszentmiklós
  • Szilas
  • Szilasliget
  • Telki
  • Tinnye
  • Törökbálint
  • Újbuda
  • Üllő
  • Vecsés
  • Budaőrs
  • Budajenő
  • Budapest
  • Dunaharaszti,
  • Budakalász,
  • Budakeszi,
  • Bugyi,
  • Csömör,
  • Erdőkertes,
  • Etyek,
  • Gyál,
  • Halásztelek,
  • Maglód,
  • Kerepes,
  • Kistarcsa,
  • Mogyoród,
  • Pilisszentiván,
  • Páty,
  • Perbál,
  • Pilisborosjenő,
  • Piliscsaba,
  • Piliscsév,
  • Pilisjászfalu,
  • Pilisszántó,
  • Pilisvörösvár,
  • Pomáz,
  • Solymár,
  • Soroksár,
  • Sóskút,
  • Szada,
  • Százhalombatta,
  • Tárnok,
  • Tinnye,
  • Tök,
  • Telki,
  • Üröm,
  • Vecsés,
  • Veresegyház,
  • Zsámbék