Minőségi termőföld rendelés gyors határidővel és információs vonal:
06-20-92-73-626
  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, üzenet küldése  


Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ:

06-20-92-73-626




http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/2_s.jpg

Szolgáltatások:

  • talajcsere
  • gépiföldmunka
  • tereprendezés
  • pincetömb kiemelés, medence ásás
  • árok ásás, alap ásás 
  • kotró bérlés rendelés
  • termőföld rendelés
  • billencs, billenős autó rendelés bérlés
  • Bobcat, JCB. Gehl cat rendelés bérlés

http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/3_s.jpg


Termőföld árak



Töltőföld, humusz eladás

Töltőföld, humusz eladással, humusz rendeléssel, humusz árakkal kapcsolatos információk Tovább »


Termőföld rendelés



Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén!

Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén! Tovább »



Termőföld megrendelés

Különbőző termőföldek rendelésével, gyors kiszállításával kapcsolatban tudunk bővebb információt nyújtani. Tovább »


Termőföld szállítás



Fekete, erdei, barna, réti barna föld ára, árak

Fekete, erdei, barna, réti barna földek Tovább »



Kerti termőföld választékunk


Kerti termőföld választékunk, versenyképes árak
Tovább »


Szolgáltatások



Bobcat munka, bobcat bérlés

Bobcat munka végzése, cégünk a Bobcat munkák specialistája. Tovább »



Bontás: házak, épületek bontása, lebontása

Bontáskor keletkező sitt, építési törmelék elszállítása, lerakása nem probléma( építési törmelék,tégla , beton, cserép,mész, sitt) hisz ezek a természetben szinte bárhol föllelhető természetes anyagok. Kémiai összetételük nincs megváltoztatva, ezért bomlásukkal nem szennyezik környezetünket. Elhelyezésük szinte bármelyik bányában megoldható, de a leggazdaságosabb a kizárólag sitt és törmelék lerakása céljára fenntartott bányákban. Ezek ugyanis nem igényelnek különösebb környezet védelmi felkészülést. Keresnek egy nagyobb gödröt (pl. régi bányát, külszíni fejtést, felhagyott homokbányát.) és a megfelelő engedélyeztetés után egyszerűen betemetik sittel, törmelékkel. Az ilyen bányákban a sitt és törmelék elhelyezési költsége általában 1200-1600 ft.m3-ként. Tovább »



Föld feltöltés, visszatöltés

Föld feltöltés, visszatöltés: föld fölé kiemelt alapok, házak feltöltése, kertek, udvarok feltöltése mélyen fekvő területek, kertek feltöltése bobcat-tal, töltőfölddel.
Gödrök, túlásott pincék visszatöltése bobcat-tal, töltőfölddel. Tovább »



Gépi földmunka

Gépi földmunka Bobcat vagy egyéb gépek használatával. Telefonon részletes információt, árakat adunk. Tovább »



Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával

Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával: Tovább »



Kertépítés, kertészet, kert

Teljes körű kertépítést vállalunk a kerttervezéstől a kivitelezésen át a kertfenntartásig magas színvonalon. Elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében dolgozunk, de végeztünk már munkát a Balatonnál és a Tisza-tónál is. Elvégzett munkáinkra garanciát adunk. Kivitelezéseinken folyamatos vezetői felügyelettel vagyunk jelen. Tovább »



Sitt és szemét elszállítása

Sitt és szemét elszállítása konténerrel, vagy billenős autóval, és rakodása Bobcat-el.
Manapság a szemét és hulladék megsemmisítése az emberiség egyik legnagyobb problémája. Főleg a plasztik( műanyag) elterjedése óta. Ezek legnagyobb részét a csomagoló anyagok teszik ki. Tovább »



Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel

Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel... Tovább »



Talajcsere

Elgazosodott , gyenge silány földek kitermelése Bobcat-el elszállítása: konténerrel, ill. billenős autóval, új friss termőföld szállítása, behordása elterítése, elsimítása Bobcat-tel Tovább »



Tereprendezés, kertrendezés

Gépiföldmunka árak, bobcat bérlés, rendelés, óradíj, minikotró bérlet óradíj, óradíjak valamint egyösszegű vállalások:
FONTOS! Mielött gépet rendel bárhonnan, győzödjön meg az ár/teljesítmény arányról!
Aktuális árainkról vagy gépparkunkról érdeklődjön telefonon. Tovább »



Termőföld szállítás eladás, rendelés

Termőföld szállítás eladás, rendelés. Akciós terület: Budapest és környéke.
A kiszállítás módját helyszíni megtekintéssel lehet eldönteni, ezért a pontos árat, csak ez után tudunkadni.
Szállítási árak a megközelíthetőségtől a szállítási távolságtól függően változnak. Tovább »





Termőföld - XVII. FEJEZET. Magyarország talajviszonyainak áttekintése

Miután megismerkedtünk a különféle talajtipusokkal, befejezésül lássuk miként függnek össze hazánk talajviszonyai az ország éghajlatával, földrajzi kialakulásával és geológiai felépí­tésével.
A talaj, amint láttuk, az éghajlat szülötte, az éghajlat a geológiai erők létrehozta kőzetet alakít­ja át termőfölddé. Az éghajlati tényezők közt legnagyobb jelentősége a csapadék mennyisé­gének van. Viz nélkül nem keletkezik talaj; a talaj jellegét az a vizmennyiség állapítja meg, amely a talajba bejut. Hogy mennyi jut be a csapadékból a talajba, az számos tényezőtől függ. Az éghajlatiak közül a párolgást megszabó tényezőknek, a hőmérsékletnek és a szeleknek van itt szerepük. Ugyancsak az éghajlat szabja meg a növénytakaró jellegét is, amelynek szintén nagy szerepe van a talaj kialakulásában.
A talajra hulló csapadék további sorsát lényegesen befolyásolja a vidék földrajzi kialakulása is, ettől függ, hogy egyes területekről a viz gyorsan vagy lassan folyik‑e el, vagy pedig megáll.
Az anyakőzet tulajdonságainak is nagy szerepük van, ezek a tulajdonságok az éghajlati tényezők munkáját lényegesen befolyásolják. Ha egy bizonyos éghajlat elég sokáig hat a kőzetre, minden kőzetet egyforma talajjá alakít át. Az átalakulás gyorsaságát azonban a kőzet minősége és összetétele lényegesen befolyásolják. A talaj korának tehát szintén nagy jelentő­sége van. A fiatal talajok sajátságait első sorban a kőzet tulajdonságai szabják meg.
Mindezeknek a körülményeknek összejátszása Magyarországon nagyon változatos talajviszo­nyokat hozott létre.
Hazánk éghajlata korántsem egyenletes. Szárazföldi éghajlata által tünik ki a Kárpátok koszoruzta Alföld, melynek talajviszonyai felettébb változatosak. Az Alföld feltöltéses terület, a közvetlen altalajt lösz, homok és a folyók kiöntéseinek anyaga képezi. Nagy löszterületek vannak a Duna‑Tisza közének déli részén, továbbá Csanád, Arad és Temes megyében. Az Alföld szárazföldi éghajlatának bizonyságai a löszhátak sötétbarna mezőségi talajai. Ezek a nagyon humuszos, 5‑6% humuszt tartalmazó, vastag termőrétegü talajok rendkivül gazdagok, fizikai sajátságaik is nagyon kedvezőek, szövetük laza, morzsás, minden időben könnyen művelhetők és az időjárás viszontagságait jól viselik el.
Ezek régi talajok, a löszhátakat fedik, melyeket az árvizek sohasem borítottak el és ezért valószinü, hogy amikor az ember az Alföldet birtokába vette, ilyen helyeken telepedett meg és a könnyü megművelésü és biztos termésü talajt rögtön művelni kezdte. Ez az idő a löszhullás végére tehető, azóta ezek a talajok állandó művelés alatt állhatnak. Erdő ennélfogva sohasem borította őket hosszabb ideig, amellett szól a talaj szelvényének egyforma összetétele és az erdők alatt kialakuló felhalmozódásos szintnek hiánya.
Az Alföld régebbi árterületein világosbarna mezőségi talajokat találunk, melyeknek altalaja legnagyobbrészt átmosott lösz, helyenként azonban iszaplerakódások alkotják az anyakőzetet. A feltalaj világosbarna, vastagsága néhány deciméter, a humusztartalom 3‑4% közt van. A talaj tápanyagkészlete szintén nagy, ha nem is éri el a sötétbarna mezőségi talajaink szin­vonalát.
Sok helyütt szikes foltok tarkítják, ilyen helyeken a talaj termékenysége lényegesen alacso­nyabb.
Rendkivül termékenyek az Alföld régi mocsarainak helyén levő fekete agyagos talajok, a szurokföldek. Ezek rendkivül kötött fekete talajok, melyek csak az Alföld lecsapolása után váltak szárazzá és a sötétszinü mezőségi talajainkkal szemben az Alföld legfiatalabb talajai.
A tökéletlenül lecsapolt réti agyagok elszikesednek. A tiszai Alföldön, továbbá az Alföld déli részén, a Bánátban és a Bácskában nagy kiterjedésü szerkezetnélküli szikes talajok vannak, melyek réti agyagok elszikesedéséből keletkeztek.
Folyóinkat nagy kiterjedésü öntésföldek szegélyezik, melyek árvizek alkalmával történt kiöntésekből rakodtak le. Anyaguk majd durvább szemü, majd agyagosabb, aszerint, hogy milyen gyorsan mozgó vizből rakodtak le. A folyók kiáradásaik alkalmával már kész talajokat raknak le, melyeknek anyagát a felsőbb vizgyüjtő területekről készen hozzák. Az alsóbb szakaszban lerakott öntéstalaj sajátságai tehát nagy mértékben függnek attól, hogy milyen területek talaját hozza magával a folyó.
A Duna öntéstalajai meszesek és aránylag lazák, ennek következtében a talajba kerülő szerves anyag gyorsan oxidálódik, ezért ezeket a talajokat éhes talajoknak is hivják, trágyázás nélkül termékenységük gyorsan csökken. A Tiszamenti öntéstalajok mészszegények és általában véve finomabb szemüek, nehezebben művelhetők.
Az öntéstalajok az Alföld szárazföldi klimájának megfelelőleg lassan mezőségi jellegü talajokká alakulnak át, ott azonban, ahol lecsapolásuk tökéletlen, elszikesednek, aminek a tiszai Alföldön sok példáját láthatjuk. A Duna bal partjának öntésterületein pedig nagyobb kiterjedésü valódi szódás talajok vannak.
Az elszikesedés veszedelme a mélyebb fekvésü Alföldön mindenütt nagy. A magasabb löszhátakat kivéve, a vizelvezetés általában véve hiányos. A talajviz tömény, sok sót tartal­maz, melyek könnyen a felszinre jutnak. Az elszikesedés veszedelmét csak a kulturmérnökség fokozottabb tevékenysége háríthatná el. A mérnöki munka az Alföld lefolyástalan, mocsaras területeinek kiszárításával nagy kiterjedésü és igen termékeny talajokkal ajándékozta meg a birtokosságot. De ezzel munkáját nem fejezte be, hátra van a belvizek rendezésének olyan megoldása, amely a vizek stagnálását teljesen megakadályozza. Ez azonban az Alföld oly nagymérvü viztelenítésére vezetne, amely az Alföldnek gyakran aszályos éghajlata alatt nagy veszedelmet jelent. Ennek orvoslására öntöző művek létesítendők, az öntöző viz biztosítására pedig a hegységben kell völgyzáró gátakat építeni. Az elzárt völgyekben összegyülő vizzel az Alföld termékenysége rendkivül fokozható volna, mert az Alföldön legtöbbször a viz az a tényező, amely a termés nagyságát megszabja.
A tiszai Alföld jövendőbeli képét úgy képzelhetjük el, hogy az alagcsövezett síkságot öntöző csatornák hálózzák be, melyeknek vize a növényzetnek a szükséghez megfelelően állna ren­delkezésre. A vizviszonyaiban ilyen módon megszabályozott Alföldről eltünnének a szikesek, helyüket dús termőföldek foglalnák el.
A szabályozás nélkül azonban annak a veszedelemnek vagyunk kitéve, hogy azok a gazdag földek, melyekkel a kulturmérnökség eddig megajándékozott, terméketlen szikesekké változ­nak át.
Nagy jelentőségü hazánk mezőgazdasága és különösen gyümölcstermesztése szempontjából a Duna és a Tisza közt levő nagy homokterület. Ezen a homoktalajok minden változatát fellel­hetjük. A terület egy részén a homok még laza, futóhomok, melyet a szél magas buckákba hord össze. A buckacsoportok dombokként emelkednek ki a sík homokterületből. A terület nagy részén azonban a homok többé‑kevésbé kötött állapotban van.
A homok minősége az egész háton igen változó. A homok szemnagysága nyugatról kelet felé csökken, ezzel együtt jár a buckák magasságának csökkenése is. A Duna völgyének homokjai meszesek, kelet felé haladva a homok mésztartalma csökken, a Tisza völgyében levő homok pedig meszet nem tartalmaz.
A homokhát altalaját agyagos rétegek képezik, melyeken a viz megáll. Ennek következtében a viz a mélyedésekben 2‑3 méter mélységben mindenütt megtalálható. A talajviz szintje követi a térszin ingadozásait, a buckákban is meglelhető, ha valamivel mélyebben is. A talajviznek ilyen sekély mélységben való előfordulása lényeges tényezője a homokterület termékenysé­gének. Ez teszi lehetővé, hogy fák élhessenek meg rajta.
Történelmi időkben a nagy homokháton erdők voltak, melyeket csak a török hódoltság idejében és azután taroltak le. Az erdő alatt a homokban egy vasas, felhalmozódásos szint alakult ki, amelyet ma is sok helyütt megtalálhatunk. Az erdő letarolása után a homok felsza­badult és futóhomokká vált.
A megkötött futóhomok ma barna szinü, humuszos, mezőségi jellegü talajjá alakul át. Ez igen jó talaj, tápanyagkészlete azonban csekély és pótlásra szorul.
Ahol a vizet rekesztő agyagos réteg közel van a felszinhez, a meggyülő viz kisebb‑nagyobb tavakat alkot. Ezeknek a tavaknak vize szódás. Ha nyáron a tó kiszárad, a szóda a száraz meder felszinén kivirágzik és összesöpörhető.
A mélyedésekben bizonyos, ½ métertől 3 méterig változó mélységben sok helyütt mészkő­réteg van, mely néha annyira szilárd, hogy épületkőnek használják. A kőréteg vastagsága 2‑5 deciméter, eredetileg tófenéken képződött. Ez a mészkőréteg megakadályozza a viz szabad mozgását és a gyökerek kifejlődését.
Az Alföld második nagy homokterületének a Deliblát‑nak éghajlata sokkal szárazabb, vizviszo­nyai sem olyan kedvezőek, mint a Duna‑Tisza közi homokénak.
A Nyirség homokja ellenben nedvesebb éghajlat alatt fekszik és megőrizte egykori erdei talaj jellegét.
Az Alföldről a hegység felé haladva az éghajlat nedvesebbé válik és a nedvesebb éghajlat hatalmas erdők kifejlődését teszi lehetővé. Ezek borítják az Alföldet szegélyező dombok és hegyek oldalait. Altalajuk sok helyütt lösz, így a Dunántúli dombos vidék legnagyobb részét lösz takarja. Az erdő alatt a lösz elváltozik, barna erdei talajjá alakul át, melyet a feltalaj és az altalaj közt egy veresesbarna vasas felhalmozódásos szintnek kialakulása jellemez. Ha az erdőt letarolják és a területet felszántják, akkor a világos barnásszürke feltalajt az eke vagy az eső elviszi, a barna vasas réteg kerül a felszinre és alkotja az uj feltalajt. Sokszor, különösen meredekebb lejtőkön, még ezt is elviszi az eső és ekkor a sárgás lösz kerül a felszinre. Így jön létre dombvidékeink szántóföldjeinek tarka képe, a domboldalakon szürke, barna és sárgás foltok váltakoznak aszerint, hogy a hajdani erdő talajának melyik rétege került felszinre.
Ezek a barna erdei talajok kitünő talajok, mélyrétegüek, altalajukban ott a mész, amely az erdő letarolása után a kapillárisan felfelé mozgó nedvességgel a felszinre jut és itt a nitrifikációt lehetővé teszi. Legbiztosabban termőtalajaink ezek, egyedüli hibájuk humusz és foszforszegénységük, amely pótlásra szorul.
Kevésbé gazdagok az Alföldtől még távolabb eső hegyláncok, a Magyar‑morva határhegység, a Fátra, a Vepor, az Alacsony Tátra és az Érchegység, nyugaton a Lajtahegység erdőségeinek talajai. Itt a bővebb csapadék a talaj nagyobb átnedvesedésére vezet, amely a meszet az altalajból is kilúgozza. Szürke erdei talajok keletkeznek, melyek kisebb fokú podszolosodás jeleit mutatják. A szürke talajok sorozatát a folyók völgyei szakítják meg, amelyek mentén alföldi jellegü világosbarna talajtipusok nyulnak fel messzire a hegyek közé.
A legjobban kilúgzott talajokat a kárpáti homokkő fenyőerdeiben találjuk Árvában és Márma­rosban. Itt a magas, 1000 mm‑nél nagyobb, évi csapadék az eredetileg is szegény anya­kőzetből a tápanyagokat oly nagy mértékben lúgozta ki, hogy a talajon csak a legigény­telenebb fenyők élnek meg, a nedvesebb helyeken pedig Sphagnum‑lápok keletkeznek.
Itt vannak hazánk legszegényebb talajai, melyeket a nagy tápanyagszegénység, a mész teljes hiánya és helyenként nyers humusztakaró kialakulása jellemez. Rajtuk még az erdő is lassan nő és helytelen erdőgazdálkodás következtében heide‑talajjá, valódi podszollá alakulhatnak át.
Az Alföldről a hegység felé haladva tehát mindjobban kilúgzott talajokat látunk.
Ugyanazt láthatjuk Erdélyben is, ha Erdély szivéből, a Mezőségről a hegység felé megyünk.
A Mezőséget fekete föld borítja, amely teljesen azonos összetételü és szerkezetü az orosz­országi közönséges csernoszjommal. A csernoszjomot barna, majd szürke erdei talajok váltják fel, amint a hegység csapadékdúsabb vidékeihez közeledünk.


A könyv végén levő térkép Magyarország talajviszonyainak vázlatát adja. A térképen, kicsinységénél fogva, csak a főbb talajtipusok, úgymint három mezőségi és három erdei talajtipus szerepelnek. Ezek a feltüntetett területek uralkodó tipusai; az egyes területeken a talajképző folyamatok a feltüntetett tipusú talaj kialakulásának kedveznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanezen tipusú talaj kisebb foltokon a szomszédos tipus területén belől elő nem fordulhatna. A valóságban ezeknek az egyforma jelzéssel feltüntetett területeknek talajviszonyai igen változatosak; különösen áll ez az ártéri képződ­mények mezőségi talajaira. Itt jól kifejlődött barna mezőségi földeken, mint uralkodó talajokon kivül, láptalajokat, szurokföldeket, szikeseket és alig elváltozott ártéri üledékeket találunk. A talajképző erők azonban az egész területen belül mezőségi talajok kialakulására vezetnek ott, ahol a terület vizle­csapolása normális.




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://termofold.eu/magyarorszag-talajviszonyainak-attekintese-termofold-60/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://termofold.eu/doc60/

Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://termofold.eu/d60-Term-145-fld-XVII-FEJEZET-Magyarorszg-talajviszonyainak-ttekintse.doc

Kulcsszavak

Partnerek


Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

  • Csömör
  • Csobánka
  • Csabdi
  • Diósd
  • Dunakeszi
  • Ecser
  • Etyek
  • Érd
  • Fót
  • Göd
  • Gödöllő
  • Gyömrő
  • Isaszeg
  • Kerepes
  • Kistarcsa
  • Maglód
  • Mány
  • Bicske
  • Zsámbék
  • Herceghalom
  • Mende
  • Mogyoród
  • Monor
  • Nagykovácsi
  • Nagytarcsa
  • Páty
  • Pécel
  • Pest
  • Perbál
  • Pilisborosjenő
  • Piliscsaba
  • Pilisvörösvár
  • Pomáz
  • Solymár
  • Sülysáp
  • Szentendre
  • Szigethalom
  • Szigetszentmiklós
  • Szilas
  • Szilasliget
  • Telki
  • Tinnye
  • Törökbálint
  • Újbuda
  • Üllő
  • Vecsés
  • Budaőrs
  • Budajenő
  • Budapest
  • Dunaharaszti,
  • Budakalász,
  • Budakeszi,
  • Bugyi,
  • Csömör,
  • Erdőkertes,
  • Etyek,
  • Gyál,
  • Halásztelek,
  • Maglód,
  • Kerepes,
  • Kistarcsa,
  • Mogyoród,
  • Pilisszentiván,
  • Páty,
  • Perbál,
  • Pilisborosjenő,
  • Piliscsaba,
  • Piliscsév,
  • Pilisjászfalu,
  • Pilisszántó,
  • Pilisvörösvár,
  • Pomáz,
  • Solymár,
  • Soroksár,
  • Sóskút,
  • Szada,
  • Százhalombatta,
  • Tárnok,
  • Tinnye,
  • Tök,
  • Telki,
  • Üröm,
  • Vecsés,
  • Veresegyház,
  • Zsámbék