Minőségi termőföld rendelés gyors határidővel és információs vonal:
06-20-92-73-626
  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, üzenet küldése  


Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ:

06-20-92-73-626




http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/2_s.jpg

Szolgáltatások:

  • talajcsere
  • gépiföldmunka
  • tereprendezés
  • pincetömb kiemelés, medence ásás
  • árok ásás, alap ásás 
  • kotró bérlés rendelés
  • termőföld rendelés
  • billencs, billenős autó rendelés bérlés
  • Bobcat, JCB. Gehl cat rendelés bérlés

http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/3_s.jpg


Termőföld árak



Töltőföld, humusz eladás

Töltőföld, humusz eladással, humusz rendeléssel, humusz árakkal kapcsolatos információk Tovább »


Termőföld rendelés



Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén!

Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén! Tovább »



Termőföld megrendelés

Különbőző termőföldek rendelésével, gyors kiszállításával kapcsolatban tudunk bővebb információt nyújtani. Tovább »


Termőföld szállítás



Fekete, erdei, barna, réti barna föld ára, árak

Fekete, erdei, barna, réti barna földek Tovább »



Kerti termőföld választékunk


Kerti termőföld választékunk, versenyképes árak
Tovább »


Szolgáltatások



Bobcat munka, bobcat bérlés

Bobcat munka végzése, cégünk a Bobcat munkák specialistája. Tovább »



Bontás: házak, épületek bontása, lebontása

Bontáskor keletkező sitt, építési törmelék elszállítása, lerakása nem probléma( építési törmelék,tégla , beton, cserép,mész, sitt) hisz ezek a természetben szinte bárhol föllelhető természetes anyagok. Kémiai összetételük nincs megváltoztatva, ezért bomlásukkal nem szennyezik környezetünket. Elhelyezésük szinte bármelyik bányában megoldható, de a leggazdaságosabb a kizárólag sitt és törmelék lerakása céljára fenntartott bányákban. Ezek ugyanis nem igényelnek különösebb környezet védelmi felkészülést. Keresnek egy nagyobb gödröt (pl. régi bányát, külszíni fejtést, felhagyott homokbányát.) és a megfelelő engedélyeztetés után egyszerűen betemetik sittel, törmelékkel. Az ilyen bányákban a sitt és törmelék elhelyezési költsége általában 1200-1600 ft.m3-ként. Tovább »



Föld feltöltés, visszatöltés

Föld feltöltés, visszatöltés: föld fölé kiemelt alapok, házak feltöltése, kertek, udvarok feltöltése mélyen fekvő területek, kertek feltöltése bobcat-tal, töltőfölddel.
Gödrök, túlásott pincék visszatöltése bobcat-tal, töltőfölddel. Tovább »



Gépi földmunka

Gépi földmunka Bobcat vagy egyéb gépek használatával. Telefonon részletes információt, árakat adunk. Tovább »



Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával

Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával: Tovább »



Kertépítés, kertészet, kert

Teljes körű kertépítést vállalunk a kerttervezéstől a kivitelezésen át a kertfenntartásig magas színvonalon. Elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében dolgozunk, de végeztünk már munkát a Balatonnál és a Tisza-tónál is. Elvégzett munkáinkra garanciát adunk. Kivitelezéseinken folyamatos vezetői felügyelettel vagyunk jelen. Tovább »



Sitt és szemét elszállítása

Sitt és szemét elszállítása konténerrel, vagy billenős autóval, és rakodása Bobcat-el.
Manapság a szemét és hulladék megsemmisítése az emberiség egyik legnagyobb problémája. Főleg a plasztik( műanyag) elterjedése óta. Ezek legnagyobb részét a csomagoló anyagok teszik ki. Tovább »



Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel

Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel... Tovább »



Talajcsere

Elgazosodott , gyenge silány földek kitermelése Bobcat-el elszállítása: konténerrel, ill. billenős autóval, új friss termőföld szállítása, behordása elterítése, elsimítása Bobcat-tel Tovább »



Tereprendezés, kertrendezés

Gépiföldmunka árak, bobcat bérlés, rendelés, óradíj, minikotró bérlet óradíj, óradíjak valamint egyösszegű vállalások:
FONTOS! Mielött gépet rendel bárhonnan, győzödjön meg az ár/teljesítmény arányról!
Aktuális árainkról vagy gépparkunkról érdeklődjön telefonon. Tovább »



Termőföld szállítás eladás, rendelés

Termőföld szállítás eladás, rendelés. Akciós terület: Budapest és környéke.
A kiszállítás módját helyszíni megtekintéssel lehet eldönteni, ezért a pontos árat, csak ez után tudunkadni.
Szállítási árak a megközelíthetőségtől a szállítási távolságtól függően változnak. Tovább »





Termőföld - II. FEJEZET. A talaj homokos és agyagos részei

A fizikai mállás hatására keletkezett kőzettörmelék különböző nagyságú részekből áll. Fontos sajátságai, a levegővel és a vizzel szemben való viselkedése, továbbá szilárdsága nagy mérték­ben függnek a részek nagyságától. Ha a különböző nagyságú részek sajátságait tanul­mányozni kivánjuk, akkor el kell őket egymástól választanunk. Ez a mechanikai elemzés feladata. A mechanikai elemzés adataiból következtetéseket vonhatunk a talaj keletkezését, továbbá fizikai sajátságait illetőleg.
A talajt alkotó ásványos szemcséket Atterberg svéd kutató nyomán a következő csoportokba foglaljuk össze.
A 2 mm‑nél nagyobb átmérőjü szemeket kavicsnak nevezzük.
A 2 mm‑nél kisebb átmérőjü részeket négy csoportba oszthatjuk be.
1. Durva homokszemek, átmérőjük 2‑0.2 mm. Ezek vizet jól áteresztő homokokat alkotnak.
2. Finom homokszemek, átmérőjük 0.2‑0.02 mm. Ezek a homokszemek már oly finomak, hogy a köztük levő üregekben a viz csak lassan mozog; ezek vizettartó homokok. A 0.02 mm‑nél nagyobb homokszemeken szabad szemmel megkülönböztethetjük a szemcse szélét a közepétől. További jelentősége ennek a határszámnak az, hogy a füvek hajszál­gyökerei a 0.02 mm‑nél finomabb szemcsék közé már nem tudnak behatolni.
3. A kőliszt vagy porszemek, átmérőjük 0.02‑0.002 mm. Az ilyen apró szemekből álló üledékek már bizonyos kötöttséggel birnak, nem olyan lazák, mint a tisztán homokból álló talajok. A kőlisztszemcsék alsó határa két ezred milliméter. Ez a határszám több szempontból is nevezetes. A legtöbb baktérium az ennél finomabb részek közt már nem mozoghat szabadon, és az ennél finomabb részek egy csepp vizben mikroszkóp alatt nézve heves mozgásban levőknek látszanak. Ez a mozgás az úgynevezett Brown‑féle molekuláris mozgás. Ez jellemzi a
4. csoportba sorolt szemcséket, az agyagszemeket. Átmérőjük két ezred milliméternél kisebb. Ezek az apró részek nevezetes uj sajátságokat mutatnak. Vizben felrázva rendkivül sokáig lebegve maradnak, ha azonban a zavaros folyadékhoz kevés savat vagy sóoldatot öntünk, akkor az agyag kicsapódik az edény fenekére és a zavaros folyadék megtisztul.
Iszapolás. A mechanikai talajelemzés feladata az, hogy ezeket a csoportokat elválassza egymástól. A 2 mm‑nél nagyobb részeket, a kavicsokat kiszitáljuk a talajból, mig a finomabb részeket vizzel, iszapolással választjuk el. Az iszapolás azon alapszik, hogy valamely folyadékban a leeső test esési sebessége és átmérője közt meghatározott összefüggés van.
Így példának okáért egy 30 cm magas vizoszlopból az összes részek, melyek átmérője
0.2
mm-nél
nagyobb
15 másodperc
alatt
leülepednek
0.02
"
"
22 ½ perc
"
"
0.002
"
"
24 óra
"
"
mig a két ezred milliméternél kisebb átmérőjü részek 24 óra alatt sem ülepednek le.
Ha tehát egy üveghengerbe talajt teszek és arra 30 cm magasságig vizet öntök, a talajt a vizzel jól összerázom és 24 órára elteszem és ezen idő mulva a zavaros folyadékot a leülepedett részről leöntöm, akkor ez a zavaros folyadék csak azokat a részeket tartalmazza, melyek átmérője 0.002 mm‑nél kisebb, vagyis az agyagos részeket. Az ennél nagyobb részek, a kőliszt, a finom és a durva homok az üledékben vannak. Ha most ezt a leülepedett részt vizzel ujból összerázom, akkor 22 ½ perc alatt a 30 cm magas vizoszlopból leülepszik a durva és a finom homok, mig a kőliszt lebegve marad. A zavaros folyadékot leöntve és beszárítva, megkapom a kőlisztet. A homokos üledéket vizzel ujból felrázva 15 másodperc alatt leülepe­dik a durva homok, mig a finom homok lebegve marad. Ily módon elválaszthatom egymástól a talaj különböző nagyságú ásványos részeit.
Az agyag sajátságai. Ezen csoportok közül az agyagos résznek nevezetes sajátságai vannak. Mig a nagyobb részek, a homok és a kőliszt fizikai és chemiai sajátságai ugyanazok, mint azé az ásványé, melynek felaprózása által keletkeztek, addig az agyagos részek uj sajátságokat mutatnak, amelyek az agyagrészek finom voltával függnek össze. Ez abban nyilvánul, hogy ezek a részecskék, vizzel felrázva, igen sokáig lebegve maradnak, sók és savak hatására azonban hamarosan leülepednek, a sók oldataiból bizonyos alkatrészeket erősen megkötnek. Az agyag sok vizet képes elnyelni és akkor ragadóssá válik, nedvesen gyúrható, alakját szárazon is megtartja. Ha kiszárad kőkemény, összezsugorodik és összerepedezik, de ha megnedvesítjük, ujból kiterjed és ismét ragadóssá válik.
Az agyagnak ezen sajátságait kolloid sajátságoknak nevezzük. Ezek a sajátságok jellemzik azokat az anyagokat, melyeknek részecskéi két ezred milliméternél kisebbek. Ilyen finom részecskék már a fizikai mállás során is létrejönnek a kőzetek összezúzódása következtében. Nagyobb részük azonban vegyi folyamatoknak köszöni eredetét. Bármilyen is legyen azonban az eredetük, bizonyos közös sajátságaik vannak.
A kolloid sajátságok. Lássuk ezeket a sajátságokat közelebbről. Az agyagos résznek érdekes sajátsága az, hogy vizzel felrázva, a vizben sokáig lebegve marad, zavaros folyadékot, úgynevezett diszperziót képezve. Ha azonban ehhez a zavaros folyadékhoz, amelyben az agyagrészecskék szabadon lebegnek, kevés savat vagy valamely sóoldatot adunk, akkor az agyagrészecskék hamarosan leülepednek, a folyadék megtisztul, az agyag kicsapódik, koagulálódik.
Foglalkozzunk kissé behatóbban ezzel a jelenséggel, mely a talajok sajátságait nagy mérték­ben befolyásolja. Végezzük el a következő kisérletet: Tegyünk egy csészébe egy maréknyi talajt, dörzsöljük szét tiszta eső vagy desztillált vizzel és a zavaros folyadékot öntsuk át egy nagyobb üvegpohárba. Ismételjük ezt meg addig, amig a talaj már nem teszi zavarossá a vizet. Ekkor a csészében visszamaradtak a talaj durvább részei, mig az agyag a finom kőliszttel a pohárba került. A pohárban levő folyadék igen sokáig zavaros marad, mert az agyagszemecs­kék kicsinységük miatt a vizben sokáig lebegnek. Ha most a zavaros folyadékhoz kevés mészvizet öntünk, akkor pár percen belül azt észlelhetjük, hogy az agyag szemmel látható nagy pelyhekké tömörül és rövid idő alatt leülepedik az edény fenekére, a fölötte levő folyadék pedig kitisztul. Az agyag a mész hatására koagulálódott. Ha a tiszta folyadékot az agyagról leöntjük, az agyagot pedig egy tölcsérbe mossuk át és tiszta eső vagy desztillált vizet öntünk reá, akkor eleinte a viz tisztán és gyorsan folyik a tölcséren át. Idővel azonban a lecsepegő viz zavarossá és a csepegés lassúbbá válik. Ez akkor következik be, amikor a viz az agyag által visszatartott mészsót kioldotta; ekkor az agyagpelyhek ismét szétesnek az egyes agyagszemcsékre, amelyek a szürőpapir finom nyilásait eltömik és így megnehezítik a viz keresztülfolyását. Ha ekkor a talajra kevés mészvizet öntünk, a meszes viz ismét tisztán és gyorsan folyik az agyagon át, mert a benne levő mész hatására az agyag ismét pelyhekké tömörült és a pelyhek közt a viz könnyen talál utat.
Az agyag kicsapására kevés mész is elegendő. Schloesing kisérletei szerint az olyan vizből, melynek literében 200 mg mész van, az agyag rögtön kicsapódik; 100 mg meszet tartalmazó viz már sokkal lassabban hat, ebben a teljes kicsapódáshoz több napra van szükség; mig ha a viz mésztartalma csak 50 mg, akkor a mész hatástalan és az agyagot nem csapja ki. A mészsóknak ezt a hatását a gazdák régóta ismerik és fel is használják túlságosan agyagos, vizet át nem engedő talajaik megjavítására. De nemcsak a mészvegyületek mutatnak ilyen hatást, hanem az összes oldható sók. Így a vasnak, az aluminiumnak, a magnéziumnak, a káliumnak és a nátriumnak oldható sói mind hasonlóképp viselkednek és csak abban külön­böznek, hogy egyesek már sokkal kisebb mennyiségben is képesek az agyagot kicsapni, mig másokból jóval többre van szükség, mint a mészből. Általában véve a vizben oldható sók kicsapó hatása a sóban levő fémgyök vegyértékétől függ. Kisérletekkel megállapították, hogy az egyvegyértékü fémek sóinak kicsapó képessége a kétvegyértékü és a háromvegyértékü fémek sóinak kicsapó képességéhez úgy aránylik, mint 1 : 20 : 350‑hez. Vagyis, ha a három­vegyértékü vas- vagy aluminiumsóból egy rész elegendő az agyag kicsapásához, akkor a kétvegyértékü kalcium- vagy magnéziumsóból 20‑szor, az egyvegyértékü kálium- vagy nátriumsóból pedig 350‑szer annyira van szükség.
A savak kicsapják az agyagot akár csak a sók, mig a lúgos hatású vegyületek, mint a nátron­lúg vagy a kálilúg, továbbá a hamuzsir (káliumkarbonát) és a szóda (nátriumkarbonát) éppen ellenkező hatást fejtenek ki már kis mennyiségben is. Hatásukra a kicsapódott agyag­pelyhek ismét szétesnek, ennek következtében az agyag eltömődik és a vizet nem bocsátja át, sajátságai kedvezőtlenekké válnak. Ez az eset a szikes talajokban gyakran következik be.
Ezeknek a jelenségeknek elméleti magyarázata a következő:
Ha az agyagot vizben felrázzuk, akkor az egyes agyagrészecskék elektromos töltést, és pedig negativ elektromos töltést vesznek fel. Ha most ebbe a negativ töltésü apró részeket tartal­mazó folyadékba valamely só oldatát adjuk, p. o. kalciumchlorid (vegyjele CaCl2) oldatát, akkor ennek a sónak alkatrészeivel elektromos töltésü részek kerülnek az oldatba. A sók úgyanis hig vizes oldataikban alkotó részeikre esnek szét, melyeket iónoknak neveznek; a mi esetünkben a kalciumchlorid pozitiv töltésü kalciumiónokra és negativ töltésü chloriónokra bomlik. Ezek az eltérő elektromos töltésü sóalkatrészek az agyaggal szemben eltérő módon viselkednek. Az agyagrészecskék bizonyos számú kalcium és chloriónt megkötnek, és pedig jóval több kalciumiónt, mint chloriónt. A megkötött kalciumiónok pozitiv töltésükkel az agyagrészecske negativ töltését egészen vagy majdnem egészen közömbösítik, úgy, hogy az agyagrészecske elektromosan közömbössé vagy majdnem közömbössé válik.
Miután a zavaros folyadék egyes szemecskéi gyors mozgásban vannak, a közömbösítés előtt azok a részecskék, melyek egymás közelébe jutnak, az egynemü töltés következtében egymást eltaszítják. Ennélfogva minden szemecske magányosan lebeg a vizben. A közömbösítés után az egymás vonzó körébe jutó agyagrészecskék már nem taszítják el egymást, hanem össze­tapadnak és ha elegendő számú részecske tapadt össze egy pehellyé, akkor a pehely súlya következtében leülepszik az edény fenekére. Az agyag kicsapódott (koagulálódott).
Ha a kicsapódott agyagból a kicsapó sót kioldjuk, akkor az agyagpelyhek ismét szétesnek. Ez a folyamat tehát megfordítható és számtalanszor megismételhető. Az agyagszemcsék eloszlá­sának ez a változása nemcsak a vizzel felkevert zavaros folyadékban megy végbe, hanem a kicsapódott agyagos üledékben is. Ebben sók hatására a magányos agyagszemecskék szintén összetapadnak másodlagos pelyhekké, a só eltávolításával ezek az alakulatok ismét szétesnek magányos agyagszemecskékre. Vagy más szóval a koaguláció a finomabb részeknek a vizből való kiválásával még nem ér véget, hanem folytatódik a kicsapódás után a pelyhekben.
Az egyes sók nem viselkednek egyformán. A negativ töltésü agyagrészecskék kicsapásánál a kicsapást eszközlő pozitiv töltésü sóalkatrész vegyértékének van döntő befolyása a kicsapódás menetére. A többvegyértékü só alkatrészekből kevesebb kell ahhoz, hogy az agyagot kicsapja, mint az egyvegyértéküekből.


A tiszta vizben felrázott agyagszemcsék sokáig lebegve maradnak,
ha leülepednek tömött üledéket képeznek. Mészviz hozzáadására az agyagszemcsék
nagyobb pelyhekké tapadnak össze, melyek laza üledéket alkotnak.
A negativ töltésü iónok az úgyancsak negativ töltésü agyagrészecskékre ellenkező hatást fejtenek ki, mint a pozitiv töltésü iónok. Hatásuk foka attól függ, hogy mily mértékben köti meg őket az agyagrészecske. Így például a chlorión úgyszólván hatástalan, mert az agyag­ré­szecske nem köti meg. Ellenben a hidroxilión (OH) erős hatást fejt ki, mert az agyag­részecs­kék erősen megkötik. Az összes negativ töltésü sóalkatrészek közül a hidroxiliónt köti meg az agyag legnagyobb mértékben. A megkötött hidroxiliónok negativ elektromos töltése hozzá­adódik az agyagrészecske negativ töltéséhez, ennek következtében a szabadon lebegő agyag­részecs­kék még jobban taszítják egymást, a már pelyhekbe összeverődött agyagrészecskék pedig a taszítás következtében elválnak egymástól. Ha tehát valamely oknál fogva a talajban hidroxilión keletkezik, az a talaj fizikai sajátságait kedvezőtlenül befolyásolja. A talaj eltömő­dik, nedvesen kenődik, szárazon pedig kőkeménnyé válik és szerkezete sohasem lesz morzsássá.
A hidroxilión a lúgos hatású anyagok, ú. m. a nátronlúg (NaOH) és kálilúg (KOH) alkatrésze. Akkor is keletkezik, ha hamuzsirt (K2CO3) vagy szódát (Na2CO3) vizben oldunk, ezért ezek a sók rontják az agyagos talajokat. A mészvizben is van hidroxilión a kalciumiónhoz kötve (a mészviz összetétele Ca(OH)2), itt azonban nem fejtheti ki hatását, mert az agyagos részecskék a pozitiv töltésü kalciumiónból többet kötnek meg, mint a negativ töltésü hidroxiliónból és ennek következtében a megkötött kalciumión pozitiv töltése diadalmaskodik.
A fagy koaguláló hatása. A fagy hasonlóképp hat a talajra, mint a sók. A fagy hatására az agyag szintén pelyhekbe tömörül. A talajban levő oldatokból fagyáskor jég válik ki és a só­oldat sokkal töményebbé válik, mint volt a fagyás előtt. Ennek a tömény sóoldatnak hatására az agyagszemecskék pelyhekké tapadnak össze, az összetapadt pelyheket pedig a jég széttolja, úgy, hogy ha ez a folyamat többször ismétlődik, végül a talaj laza morzsák halmazává válik, melyek közé a viz, a levegő és a gyökerek könnyen behatolnak. A fagy tehát alapos talajlazító munkát végez.
Az eső a talajt eltömi. Ellenkező hatása van a talajra az esőnek, mert kimossa a talajból azokat a sókat, amelyek az agyagrészeket pelyhekké kényszerítették össze. Ennek következ­tében a pelyhek ismét szétesnek magányos agyagrészecskékre és az agyagos talaj tömöttre iszapolódik, szerkezete elromlik. Része van ebben a lehulló eső mechanikai hatásának is, a fő ok azonban a sók kimosásában keresendő. Ilyen hatása főleg a nagy esőknek van, mig a kis esők aránylag hatástalanok.
Az agyagos talaj szerkezete. Az agyagos talaj szerkezetét ezek alapján úgy képzelhetjük el, hogy a talaj vázát képező részeket, a homokot és a kőlisztet a sók hatására kicsapódott agyag nagyobb másodlagos részekké, pelyhekké fogja össze, amely pelyhek közti térbe a levegő és a viz bejuthatnak.
Ha az agyagos részek nem tapadnak össze pelyhekké, akkor a talaj szemcséi szabadon feküsznek egymás mellett. Az ilyen szerkezetü talajba a viz rendkivül lassan hatol be, még akkor is, ha a részek aránylag nagyok (finom homok, kőliszt), úgy, hogy az ilyen talajok vizet rekesztő rétegeket képeznek.




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://termofold.eu/a-talaj-homokos-es-agyagos-reszei-termofold-45/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://termofold.eu/doc45/

Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://termofold.eu/d45-Termofold-II-FEJEZET-A-talaj-homokos-es-agyagos-reszei.doc

Kulcsszavak

Partnerek


Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

  • Csömör
  • Csobánka
  • Csabdi
  • Diósd
  • Dunakeszi
  • Ecser
  • Etyek
  • Érd
  • Fót
  • Göd
  • Gödöllő
  • Gyömrő
  • Isaszeg
  • Kerepes
  • Kistarcsa
  • Maglód
  • Mány
  • Bicske
  • Zsámbék
  • Herceghalom
  • Mende
  • Mogyoród
  • Monor
  • Nagykovácsi
  • Nagytarcsa
  • Páty
  • Pécel
  • Pest
  • Perbál
  • Pilisborosjenő
  • Piliscsaba
  • Pilisvörösvár
  • Pomáz
  • Solymár
  • Sülysáp
  • Szentendre
  • Szigethalom
  • Szigetszentmiklós
  • Szilas
  • Szilasliget
  • Telki
  • Tinnye
  • Törökbálint
  • Újbuda
  • Üllő
  • Vecsés
  • Budaőrs
  • Budajenő
  • Budapest
  • Dunaharaszti,
  • Budakalász,
  • Budakeszi,
  • Bugyi,
  • Csömör,
  • Erdőkertes,
  • Etyek,
  • Gyál,
  • Halásztelek,
  • Maglód,
  • Kerepes,
  • Kistarcsa,
  • Mogyoród,
  • Pilisszentiván,
  • Páty,
  • Perbál,
  • Pilisborosjenő,
  • Piliscsaba,
  • Piliscsév,
  • Pilisjászfalu,
  • Pilisszántó,
  • Pilisvörösvár,
  • Pomáz,
  • Solymár,
  • Soroksár,
  • Sóskút,
  • Szada,
  • Százhalombatta,
  • Tárnok,
  • Tinnye,
  • Tök,
  • Telki,
  • Üröm,
  • Vecsés,
  • Veresegyház,
  • Zsámbék