Minőségi termőföld rendelés gyors határidővel és információs vonal:
06-20-92-73-626
  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, üzenet küldése  


Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ:

06-20-92-73-626




http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/2_s.jpg

Szolgáltatások:

  • talajcsere
  • gépiföldmunka
  • tereprendezés
  • pincetömb kiemelés, medence ásás
  • árok ásás, alap ásás 
  • kotró bérlés rendelés
  • termőföld rendelés
  • billencs, billenős autó rendelés bérlés
  • Bobcat, JCB. Gehl cat rendelés bérlés

http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/3_s.jpg


Termőföld árak



Töltőföld, humusz eladás

Töltőföld, humusz eladással, humusz rendeléssel, humusz árakkal kapcsolatos információk Tovább »


Termőföld rendelés



Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén!

Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén! Tovább »



Termőföld megrendelés

Különbőző termőföldek rendelésével, gyors kiszállításával kapcsolatban tudunk bővebb információt nyújtani. Tovább »


Termőföld szállítás



Fekete, erdei, barna, réti barna föld ára, árak

Fekete, erdei, barna, réti barna földek Tovább »



Kerti termőföld választékunk


Kerti termőföld választékunk, versenyképes árak
Tovább »


Szolgáltatások



Bobcat munka, bobcat bérlés

Bobcat munka végzése, cégünk a Bobcat munkák specialistája. Tovább »



Bontás: házak, épületek bontása, lebontása

Bontáskor keletkező sitt, építési törmelék elszállítása, lerakása nem probléma( építési törmelék,tégla , beton, cserép,mész, sitt) hisz ezek a természetben szinte bárhol föllelhető természetes anyagok. Kémiai összetételük nincs megváltoztatva, ezért bomlásukkal nem szennyezik környezetünket. Elhelyezésük szinte bármelyik bányában megoldható, de a leggazdaságosabb a kizárólag sitt és törmelék lerakása céljára fenntartott bányákban. Ezek ugyanis nem igényelnek különösebb környezet védelmi felkészülést. Keresnek egy nagyobb gödröt (pl. régi bányát, külszíni fejtést, felhagyott homokbányát.) és a megfelelő engedélyeztetés után egyszerűen betemetik sittel, törmelékkel. Az ilyen bányákban a sitt és törmelék elhelyezési költsége általában 1200-1600 ft.m3-ként. Tovább »



Föld feltöltés, visszatöltés

Föld feltöltés, visszatöltés: föld fölé kiemelt alapok, házak feltöltése, kertek, udvarok feltöltése mélyen fekvő területek, kertek feltöltése bobcat-tal, töltőfölddel.
Gödrök, túlásott pincék visszatöltése bobcat-tal, töltőfölddel. Tovább »



Gépi földmunka

Gépi földmunka Bobcat vagy egyéb gépek használatával. Telefonon részletes információt, árakat adunk. Tovább »



Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával

Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával: Tovább »



Kertépítés, kertészet, kert

Teljes körű kertépítést vállalunk a kerttervezéstől a kivitelezésen át a kertfenntartásig magas színvonalon. Elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében dolgozunk, de végeztünk már munkát a Balatonnál és a Tisza-tónál is. Elvégzett munkáinkra garanciát adunk. Kivitelezéseinken folyamatos vezetői felügyelettel vagyunk jelen. Tovább »



Sitt és szemét elszállítása

Sitt és szemét elszállítása konténerrel, vagy billenős autóval, és rakodása Bobcat-el.
Manapság a szemét és hulladék megsemmisítése az emberiség egyik legnagyobb problémája. Főleg a plasztik( műanyag) elterjedése óta. Ezek legnagyobb részét a csomagoló anyagok teszik ki. Tovább »



Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel

Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel... Tovább »



Talajcsere

Elgazosodott , gyenge silány földek kitermelése Bobcat-el elszállítása: konténerrel, ill. billenős autóval, új friss termőföld szállítása, behordása elterítése, elsimítása Bobcat-tel Tovább »



Tereprendezés, kertrendezés

Gépiföldmunka árak, bobcat bérlés, rendelés, óradíj, minikotró bérlet óradíj, óradíjak valamint egyösszegű vállalások:
FONTOS! Mielött gépet rendel bárhonnan, győzödjön meg az ár/teljesítmény arányról!
Aktuális árainkról vagy gépparkunkról érdeklődjön telefonon. Tovább »



Termőföld szállítás eladás, rendelés

Termőföld szállítás eladás, rendelés. Akciós terület: Budapest és környéke.
A kiszállítás módját helyszíni megtekintéssel lehet eldönteni, ezért a pontos árat, csak ez után tudunkadni.
Szállítási árak a megközelíthetőségtől a szállítási távolságtól függően változnak. Tovább »





Termőföld - IX. FEJEZET. A talaj termékenysége

Termékeny talaj alatt általában olyan talajt értünk, amely a szokásos módon megművelve, bő termést ad. Már ebből is láthatjuk, hogy a termékenység relativ fogalom, függ attól, minő növényt akarunk termelni. Vannak talajok, melyeken bizonyos növények nem teremnek meg és még sem mondhatók terméketleneknek, mert más növények kitünő termést adnak rajta. Így vannak az Alföldön nagy kiterjedésü szikes földek, melyeken a buza nem terem meg, ellenben kitünő székfütermést adnak. A székfütermésért a tulajdonos nagyobb árat kap, mint az ugyanakkora kitünő buzaföldön termett buzájáért.
A termékenység fogalmát még bonyolultabbá teszi az, ha a termés minőségére is tekintettel vagyunk. Vannak talajok, melyek egyforma mennyiségü termést hoznak, az egyiken azonban a termés sokkal jobb minőségü mint a másikon.
Ha tehát a talaj termékenységéről beszélünk, tekintettel kell lennünk a termesztendő növényre és termékenynek azt a talajt nevezzük, amelyben az illető növény úgy mennyiségileg, mint minőségileg jó termést ad.
A termékenység feltételei. Ahhoz, hogy bő terméseket kapjunk, kell, hogy a növény gyökerei mindenkor megtalálják a talajban a tenyészethez szükséges nedvességet, levegőt és tápanyagokat. Szükséges még ezenkivül, hogy a talaj a növényre károsan ható, mérgező anyagokat ne tartalmazzon.
Ami az első feltételt, a talajnak vizzel és levegővel való ellátását illeti, az, amint láttuk, a talaj szerkezetétől függ. Nagy mértékben befolyásolhatjuk a talaj megmunkálásával, az altalaj mélyítésével; a vizhiányon öntözéssel és a talaj megfelelő megmunkálásával, a levegőhiányon pedig alagcsövezéssel segíthetünk. A talaj vizettartó és átbocsátó képességét ezeken kivül még meszezéssel és szerves trágyák hozzáadásával is befolyásolhatjuk.
Felvehető és fel nem vehető tápanyagok. Ami a növények tápanyag ellátását illeti, kell, hogy a tápsók felvehető állapotban bőven legyenek a talajban. Ha nincsenek felvehető állapotban, akkor a tenyészeti idő alatt felvehetőekké kell válniuk.
A talaj felvehető és fel nem vehető tápanyagkészletének megállapítása régóta foglalkoztatja a vegyészeket. Daubeny oxfordi tanár 1845‑ben már megállapította, hogy a legtöbb talaj annyi tápanyagot tartalmaz, amennyi sok, 50‑100, sőt még több termésnek is elegendő. Mégis meg­esik, hogy az ilyen sok tápanyagot tartalmazó talajon alig terem valami, hacsak nem adunk hozzá tápanyagokat oldható alakban. Így például egy répatermés egy évben mintegy 40 kg foszforsavat vesz ki egy hektáron a talajból; a talajban ennél sokkal több foszforsav van, megesik, hogy a talaj 4000 kg foszforsavat is tartalmaz és alig terem rajta valamelyes répa, hacsak nem adunk hozzá vagy 60 kg foszforsavat trágya alakjában. A talajban a tápanyag tehát olyan alakban is lehet, amilyenben a növény felvenni nem tudja. Ennek az «alvó» készletnek egy része idővel oldhatóvá, «tevékennyé» válik. Daubeny megkisérelte azt is, hogy meghatározza ennek a felvehető tápanyagnak a mennyiségét. Abból indult ki, hogy a növények csak oldott anyagokat vesznek fel. A talajban a tápanyagokat a viz oldja fel, amely a talajon átszivárogva, többé‑kevésbé szénsavval telítődik. Ennélfogva Daubeny azt a táp­anya­got tekinti felvehetőnek, amely szénsavas vizben oldódik. Daubeny óta sokat kisérle­teznek különösen a «felvehető» káli- és foszforsav mennyiségének a meghatározásával. Különböző savakkal igyekeztek a gyökér oldó hatását utánozni.
Ez tökéletesen nem sikerült és még ha sikerülne is valamely oldószerrel a felvehető foszfor és káli mennyiségét megállapítani, az még mindig nem szolgálhatna a talaj termékenységének mértékéül, mert ezzel a termékenységnek csak egy tényezőjét állapítanák meg. A termékeny­ség pedig számos tényező összeműködésétől függ.
A tápanyagok képzése nagyrészt biologiai folyamat.
Ezek között nem csekély fontossága van a talajban levő kötött nitrogénnek. Erről tudjuk, hogy baktériumok munkája változtatja át felvehető tápanyaggá.
A humuszhoz kötött növényi tápanyagok felszabadulása szintén biologiai folyamat. Amikor a humuszt képző apró szervezetek a talajba kerülő szerves anyagot elégetik, akkor a benne foglalt hamualkatrészek visszamaradnak, még pedig javarészt mint szénsavas sók, továbbá mint foszforsavas és kénsavas sók. Ezek ebben az állapotban könnyen oldhatók és felvehetők. A tápanyagok oldhatóvá tétele tehát nagy mértékben függ a humuszt képző mikroorganiz­musok tevékenységétől, úgy, hogy az a gyorsaság, amellyel ezek a mikroorganizmusok a szerves anyagot elégetik, bizonyos fokig mértékéül szolgálhat annak is, hogy mennyi tápanyag szabadul fel ilyképp és áll a növények rendelkezésére. Herke Sándor Magyaróváron ezen az alapon igyekszik megállapítani a foszfortrágyázás szükségességét olyképp, hogy meghatározza azt a sebességet, mellyel a talaj mikroorganizmusai a cellulózét foszforsavas sók hozzáadására és anélkül elbontják.
A tápanyagok oldhatóvá tétele a talajban tehát nem tisztára chemiai folyamat, a talaj vegyületeinek gyenge savakban való oldása, hanem biologiai is. Ezt a biologiai folyamatot befolyásolhatjuk. Ez a folyamat a talaj felső részében megy végbe, azokban a vizzel többé‑kevésbé átitatott, kolloid természetü anyagokban, amelyek a talaj ásványos szemecskéit körülveszik. Az ásványos szemecskék, a homok és kőlisztszemecskék tulajdonképpen csak a vázát alkotják a talajnak, amely a talaj vizzel és levegővel való ellátásában nagy fontosságú ugyan, a talajnak folyton átalakuló, mondhatnék élő részét azonban az agyagos és a humuszos részekben kell keresnünk.
Ennek a felismerése magyarázza meg a feltalaj értékét és dönti meg azt a tévhitet, hogy a jó talaj mélyen fekszik és műveléssel fel kell azt hoznunk. Ez az összetévesztése a bányászatnak a mezőgazdasággal - irja Hall - valószinüleg abból a morális eszméből fakad, hogy minél több munkát végzünk, annál tökéletesebb az eredmény; ennek az eszmének gyakorlati meg­valósítása a gőzeke segítségével már sok agyagos talajt rontott el hosszú időre. Az altalajból hiányzik a humusz, amely lakóhelye azoknak a baktériumoknak, melyeknek a termékeny­séghez oly sok közük van.
A talaj termékenységének csökkenése. A talaj termékenysége csökken, ha morzsás szer­kezete elromlik, ha a benne levő humusz, szénsavas mész és a tápanyagok egy része elfogy.
A humusz és a mész fogyásával a morzsás szerkezet is romlik; szerves anyag és mész hozzáadásával, továbbá gondos műveléssel ismét helyreállítható.
A művelés alatt álló talajokban a humusz oxidációjával kapcsolatosan a talaj kötött nitrogén­tartalma is fogy.
Hogy milyen nagyfokú lehet ez, arra nézve igen tanulságos adatokat szolgáltatnak a Rothamsted‑ben (Angliában) végzett kisérletek.
Rothamsted‑ben van a Föld egyik legrégibb mezőgazdasági kisérleti állomása, melyet egy gazdag angol földbirtokos, Sir John Lawes alapított 1843‑ban.
Az itt végzett, hosszú ideig tartó rendszeres kisérletek nagy mértékben vitték előbbre a talaj termékenységének okairól szóló ismereteinket. Eredményeik közül néhányat itt ismertetünk Hall nyomán, aki Lawes‑nek sokáig munkatársa volt.
Rothamsted‑ben egy táblán (Broadbalk field) 1844 óta állandóan buzát termelnek.
Az átlagos buzatermések 1844‑től 1911‑ig (métermázsa hektáronként)
A tábla száma
Minő trágyát kapott
8 év 1844-1851 átlaga
10 éves termés átlagok
60 év
1852-1911
átlaga

 

1852- 1861
1862- 1871
1872- 1881
1882- 1891
1892-1901
1902-1911

2
Istállótrágya
(35000 kg hektáronként)
18.5
22.6
24.8
19.0
25.2
25.9
23.2
23.4
3
Trágyázatlan
10.9
10.1
9.2
6.6
8.0
7.9
7.0
8.2
A trágyázatlan parcella termése lassan csökken, mig a trágyázott parcelláé emelkedik. A parcella erős trágyaadagot kapott, átlag 225 kg nitrogént hektáronként, mig a termés csak mintegy 56 kg nitrogént vont el. A termékenység növekedett, mig 20‑30 év mulva ujabb egyensúly állott be és ezentúl a termés nagyságának változását csak az időjárás befolyásolja. A termés nem emelkedett, dacára a további trágyázásnak, kivételesen jó időjárást kivéve.
Ha a parcella földjének nitrogénegyensúlyát nézzük, ez a következő:
Broadbalki buzaföld nitrogén egyensúlya.
(A számok kilogramm nitrogént jelentenek 1 hektárnyi földben 67.5 cm mélységig.)
A talajban van
Nyereség, vagy veszteség
39 év alatt
Hozzáadva
A termés kivett
Elveszett
1865
1904

Trágyával
Esővel


2. számu tábla. Trágyázott.
5006
5566
+560
8736
168
2229
-6115
3.számu tábla. Trágyázatlan.
3192
2565
-627
-
168
672
-123
A talajban tehát nagyok a nitrogénveszteségek. Az erősen trágyázott talaj nem lett gazdagabb az utolsó 30 év alatt és a hozzáadott nitrogén legnagyobb része elveszett, kétségtelenül azért, mert baktériumok gázalakban felszabadították. Itt azt látjuk, hogy nagyon gazdag talajban a veszteséget okozó tényező működése annyira gyorsított, hogy megakadályozza a termé­kenység növekedését a fel nem használt trágyából. Nagy termékenység nagyobb veszteséget is jelent.
A talaj nitrogénkészleteinek növekedése. A talajban azonban olyan folyamatok is mennek végbe, melyek a talaj nitrogénkészletét növelik. Ezeknek megvilágítására álljon egy másik rothamstedi példa.
1881‑ben az egyik táblán a buzát nem aratták le, hanem meghagyták lábán. Néhány év mulva a buza teljesen eltünt és jelenleg a táblát főleg füvekből álló vad növényzet borítja. A tábla talajából mintát vettek kezdetben és 23 évvel később. Ezeknek elemzéséből kitünt, hogy a talaj nitrogénkészlete évenként 103 kilogrammal gyarapodott hektáronként. Az elemzés adatait az alábbi táblázat mutatja:
Broadbalki buzaföld vad növényzettel borított táblája.
(Nitrogén tartalom kilogrammban hektáronként 67.5 cm mélységig.)
A talajban van
Esővel belekerült
Egy évi gyarapodás
1881-ben
1904-ben


6619
9083
100
102
Feltünő a nagy ellentét a szomszédos nem trágyázott szántóföld állandó nitrogénveszteségével szemben. A különbség az, hogy az egyik táblán a növényzetet sohasem távolították el, hanem ott halt el. Ily módon a növény által felvett nitrogén visszakerült a földbe. A humuszon élő azotobakterek pedig szabad nitrogént kötöttek meg és így gyarapították a talaj nitrogén­készletét. Azotobakter a szántóföldön is él, de miután itt a termést eltávolítjuk és csak a gyökér és a rövid szárvég marad meg, kevés szerves anyag kerül a talajba. Ennek követ­keztében a nitrogén megkötése csekély fokú és csak arra elegendő, hogy pótolja azokat a veszteségeket, melyeket a talajt kilúgozó csapadékvizek és a gyomok nitrogénfelvétele okoznak.
Maga a növényzet nem növeli a talaj nitrogénkészletét. Csak a talajban meglevő nitrogén körforgalmában szerepel. De ha a viszonyok az azotobakter megélhetésére kedvezőek, akkor ez a szervezet a növény szénvegyületeiből meríti azt az energiát, amelyre a nitrogén meg­kötéséhez szüksége van. Ilyen körülmények közt a talaj nitrogénkészlete gyarapszik.
Az azotobakternek azonban, amint tudjuk, a humuszon kivül még mészre is van szüksége.
A meg nem művelt, szüz talajok tehát nem okvetlen gazdagok, vannak nagyon szegények is, még azok közt is, melyeket évezredek óta természetes növényzet takar. Ezek szegények maradtak, mert az azotobakter fejlődéséhez szükséges tényezők egyike hiányzik.
Ez a kilúgzott talajok, a podszolok esete. A sztyeppék talajaiban a kilúgzás csekély fokú és mész halmozódik fel a talajokban, ennek következtében a mezőségek talajainak, a csernosz­jomoknak kötött nitrogéntartalma állandóan növekszik. Ennek a magas nitrogéntartalomnak köszönik termékenységüket, mely oly nagy, hogy ezeken a talajokon évekig lehet gazdál­kodni, anélkül, hogy a kivett tápanyagokat pótolni kellene. Bizonyos idő mulva természetesen ez a nagy tápanyagkészlet is elfogy, ha pótlásról nem gondoskodunk.
A rablógazdálkodás. Ez az eset állt be az Egyesült Államokban, a Middle West preri területein, melyek egykor igen gazdag talajainak termékenysége mintegy százévi művelés után erősen csökkent, annyira, hogy helyenként művelésüket abbahagyták. Ezeken a talajokon a telepes mintegy bányászkodott a termékenységben. Felhasználta a tőkét, ahelyett, hogy a kamataival elégedett volna meg. Állandóan buzát és kukoricát termelt, anélkül, hogy közben akár ugaron hagyta volna a földet, akár herefélékkel szakította volna meg a sorozatot. A terményekből semmit sem adott vissza a talajnak, a magot eladta, a szalmát pedig elégette. Ilyképp a folyton szántott földből a szerves anyag hamarosan eltünt oxidáció következtében, a humusz eltünésével eredetileg kitünő morzsás szerkezete is elromlott.
Ez a gazdálkodási mód, melyet Hall destruktiv gazdálkodásnak mond, rendkivül emlékeztet arra a gazdálkodási módra, melyet sok helyen üznek alföldünk gazdag talaján.
Az intenziv gazdálkodás. Ennek ellentéte az intenziv gazdálkodás, melynek egy esetét az előbb említett rothamstedi példa mutatja be. Itt a talaj eredeti tápanyagkészleteiből semmit sem ad a termésnek, sőt még bizonyos fokig tápanyagban gazdagodik. Ez az intenziv gazdál­kodás csak úgy lehetséges, ha a gazdaságon kivül termelt trágyákat (műtrágyákat) adunk a talajnak. Az intenziv gazdálkodásnál a talajt úgyszólván gyártási tényezőnek tekintjük, mely­nek az a feladata, hogy a trágyák nitrogénjét és egyéb tápanyagait terméssé változtassa át.
A konzervativ gazdálkodás. Van a gazdálkodásnak egy harmadik módja is, amely a talaj eredeti termékenységét megőrizni képes, ha nem is nagyon magas fokon. Az ilyen konzer­vativ gazdálkodásra jó példa a norfolki 4‑es forgó, a műtrágyák alkalmazása előtti időből. Ebben a rendszerben, tarlórépa (turnip) után, amelyet a helyszinen etettek fel és változtattak trágyává, úgy, hogy az a talajba visszakerült, árpa következett, amelybe herét vetettek. A herét, mely szintén visszakerült a talajba, buza követte. A termények közül csak az árpa- és buzamagot, továbbá a répa és a lóhere feletetésével termelt húst adták el. Ilyképp a növény által felvett nitrogénnek csak kis része ment ki a gazdaságból, a többi visszajutott a talajba. A trágyakészítéskor úgyan nagy nitrogénveszteségek mennek végbe, ezeket a veszteségeket azonban pótolta az a nitrogén, melyet a lóhere kötött meg a levegőből. Ilyen konzervativ gazdálkodási mód mellett Angliában a földek termékenysége hosszú ideig állandó maradt, a buzatermés átlag 13.4 métermázsa volt hektáronként Erzsébet királyné kora óta, a XVI. századtól a XIX. század elejéig. Ez a termésmennyiség intenziv gazdálkodással azóta átlag 20 métermázsára emelkedett, sőt egyes intenziv gazdaságok 25 métermázsát is érnek el.
Konzervativ gazdálkodást üznek a chinaiak már 4000 év óta. China sürü lakossága mindazt, amire szüksége van, földjéből veszi ki, anélkül, hogy a föld termékenységét csökkentené vagy külföldről hozna be műtrágyákat.
A foszforhiány. Konzervativ gazdálkodás mellett, mig a lakosság falun élt és a gazdaságból nem vittek ki nagyobb mennyiségü növényi tápanyagot eladás útján, a talaj kimerülése nem igen következhetett be. A foszforhiány volt az, mely legelőször mutatkozott. A talajok foszfortartalma ugyanis alacsony, a gazdaságból pedig éppen azokat a terményeket adták el, melyek a legtöbb foszfort tartalmazzák, a magvakat és az állatokat. Az állandó foszforkivitel következtében a XVIII. században Angliában sok helyütt észlelhetővé vált a talaj foszforhiány okozta kimerülése. A hiányt először csontokból készült műtrágyákkal igyekeztek pótolni és a csontkereslet oly nagy lett, hogy állítólag régi csataterek csontjait is kiásták.
A mult század 40‑es éveiben azután felfedezték az első foszforittelepeket, amelyek régi geologiai korszakokban élt állatok csontjaiból keletkeztek. A foszforittelepek ritkasága azonban nagy aggodalommal töltötte el a nemzetgazdászokat.
Hogy mennyire aggódtak ez időben a foszforhiány miatt, annak bizonyítására álljanak itt Elie de Beaumont‑nak, a kitünő geologusnak 1856‑ban irott sorai, melyek a foszforittelepekről szóló hires tanulmányában foglaltatnak. «Colbert azt irta, hogy Franciaország fahiány miatt fog elpusztulni és ez a szomorú jóslat beteljesedett volna, ha nem fedezik fel a kőszéntele­peket; Colbert idejében nem értették volna meg, hogy egy nagy ország elpusztulhat foszfor hiányában is; ennek pedig be kell következnie, hacsak nem találnak a természetben olyan telepeket, melyek a mezőgazdaságnak ugyanazt jelentenék, mint a szén az iparnak.»
Amióta Beaumont ezeket a sorait irta, a geologusok nagy foszfáttelepeket fedeztek fel Franciaországban is, de különösen Oroszországban, Afrikában és Amerikában. Az orosz­országi telepekről Jermolov orosz geologus azt mondja, hogy annyi foszforitot tartalmaznak, amennyivel Európa felét ki lehetne kövezni. Az afrikai és amerikai telepek még gazdagabbak és a világ mezőgazdaságának foszforszükségletét hosszú időre fedezhetik.
A talaj káros alkotórészei. Foglalkozzunk végül még a termékenységet befolyásoló káros alkotórészekkel.
Ha a talaj túlsok oldható sót tartalmaz, ez a termékenység rovására megy, még akkor is, ha egyébként ezek a sók nagyobb higításban nélkülözhetetlen tápanyagok. Tömény talajnedves­ség­ből ugyanis a növények nehezen vesznek fel vizet. A növény alkalmazkodni igyekszik, csökkenti párologtató szerveit és felületeit, levelei kisebbek lesznek és vastag felhámmal borítja be őket. Túlnagy sótartalom mellett azonban a növény elcsenevészedik, termést nem hoz és elpusztul.
A talajban előforduló könnyen oldható sók közül legveszedelmesebb a szóda; a nátrium többi sói, a nátriumszulfát (glaubersó) és a konyhasó kevésbé veszélyesek. Ezeknek szerepével, előfordulásával, továbbá az ellenük való védekezés módjaival a szikes talajokról szóló fejezetben foglalkozunk.
Az annyira hasznos szénsavas mész is árthat bizonyos növényeknek. Így felemlíthetjük, hogy az amerikai szőlőfajok csak bizonyos mennyiségü meszet birnak el, ha ennél több finom mész van a talajban, sárgaságba esnek és elpusztulnak.
Vannak még végül olyan anyagok, melyek már kis mennyiségben is ártanak kultur­növényeinknek. Ilyenek a savak. Bányavidékeken gyakran fordul elő, hogy a gazdák panasz­kodnak a savanyú bányavizek okozta terméketlenség miatt.
A kétvegyértékü vasnak a sói, a ferrosók is mérgezőleg hatnak. Ezek azonban csak rosszul szellőzött talajokban keletkeznek és rögtön átváltoznak háromvegyértékü vasvegyületekké, ferrisókká, amint a talajba elegendő levegő jut.
A humusz elbomlásakor is keletkezhetnek mérgező vegyületek. Schreiner és Shorey amerikai vegyészek terméketlen talajból vontak ki ilyen vegyületet, a dihidroxisztearinsavat. Ez az anyag mérgezőleg hat a növényekre és majdnem mindig megtalálták a rosszul szellőzött, tömött és mészszegény talajokban. Jól szellőzött és elegendő növényi tápanyagot, továbbá meszet tartalmazó talajokban ilyen mérgező anyagok nem keletkeznek, vagy ha keletkeznek is, hatástalanok.
Ujabb megfigyelések látszólag azt bizonyítják, hogy maguk a növények is hozhatnak létre mérgező vegyületeket. Ilyen vegyületet még nem ismerünk ugyan, de bizonyos - Woburn‑ben London mellett végzett - megfigyelések azt mutatják, hogy egy fejlődő növény más fajhoz tartozó szomszédját megmérgezni képes. A woburni gyümölcsészeti kisérleti telepen azt észlelték, hogy az almafák sínylődtek olyan helyen, ahol a fák alatt fü tenyészett. A levelek szine egészségtelen, halavány volt, a kéreg is világosabb lett, mig a gyümölcsök elvesztették zöld szinüket és viaszsárgák vagy világító vörös szinüek lettek. Olyan helyeken, ahol a gyepet meghagyták, a fák lassanként alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz, de nem fejlődtek olyan jól, mint ahol gyep nem volt.
A tünemény okának megállapítására gondos kisérleteket végeztek. Ezekben a kisérletekben a fák mindig megbetegedtek, amint gyökereikre olyan nedvesség jutott, mely a füves rétegen haladt át. Ez amellett szól, hogy a füvek gyökerei az almafára káros anyagot választanak ki.




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://termofold.eu/a-talaj-termekenysege-termofold-52/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://termofold.eu/doc52/

Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://termofold.eu/d52-Termofold-IX-FEJEZET-A-talaj-termekenysege.doc

Kulcsszavak

Partnerek


Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

  • Csömör
  • Csobánka
  • Csabdi
  • Diósd
  • Dunakeszi
  • Ecser
  • Etyek
  • Érd
  • Fót
  • Göd
  • Gödöllő
  • Gyömrő
  • Isaszeg
  • Kerepes
  • Kistarcsa
  • Maglód
  • Mány
  • Bicske
  • Zsámbék
  • Herceghalom
  • Mende
  • Mogyoród
  • Monor
  • Nagykovácsi
  • Nagytarcsa
  • Páty
  • Pécel
  • Pest
  • Perbál
  • Pilisborosjenő
  • Piliscsaba
  • Pilisvörösvár
  • Pomáz
  • Solymár
  • Sülysáp
  • Szentendre
  • Szigethalom
  • Szigetszentmiklós
  • Szilas
  • Szilasliget
  • Telki
  • Tinnye
  • Törökbálint
  • Újbuda
  • Üllő
  • Vecsés
  • Budaőrs
  • Budajenő
  • Budapest
  • Dunaharaszti,
  • Budakalász,
  • Budakeszi,
  • Bugyi,
  • Csömör,
  • Erdőkertes,
  • Etyek,
  • Gyál,
  • Halásztelek,
  • Maglód,
  • Kerepes,
  • Kistarcsa,
  • Mogyoród,
  • Pilisszentiván,
  • Páty,
  • Perbál,
  • Pilisborosjenő,
  • Piliscsaba,
  • Piliscsév,
  • Pilisjászfalu,
  • Pilisszántó,
  • Pilisvörösvár,
  • Pomáz,
  • Solymár,
  • Soroksár,
  • Sóskút,
  • Szada,
  • Százhalombatta,
  • Tárnok,
  • Tinnye,
  • Tök,
  • Telki,
  • Üröm,
  • Vecsés,
  • Veresegyház,
  • Zsámbék