Minőségi termőföld rendelés gyors határidővel és információs vonal:
06-20-92-73-626
  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, üzenet küldése  


Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ:

06-20-92-73-626




http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/2_s.jpg

Szolgáltatások:

  • talajcsere
  • gépiföldmunka
  • tereprendezés
  • pincetömb kiemelés, medence ásás
  • árok ásás, alap ásás 
  • kotró bérlés rendelés
  • termőföld rendelés
  • billencs, billenős autó rendelés bérlés
  • Bobcat, JCB. Gehl cat rendelés bérlés

http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/3_s.jpg


Termőföld árak



Töltőföld, humusz eladás

Töltőföld, humusz eladással, humusz rendeléssel, humusz árakkal kapcsolatos információk Tovább »


Termőföld rendelés



Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén!

Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén! Tovább »



Termőföld megrendelés

Különbőző termőföldek rendelésével, gyors kiszállításával kapcsolatban tudunk bővebb információt nyújtani. Tovább »


Termőföld szállítás



Fekete, erdei, barna, réti barna föld ára, árak

Fekete, erdei, barna, réti barna földek Tovább »



Kerti termőföld választékunk


Kerti termőföld választékunk, versenyképes árak
Tovább »


Szolgáltatások



Bobcat munka, bobcat bérlés

Bobcat munka végzése, cégünk a Bobcat munkák specialistája. Tovább »



Bontás: házak, épületek bontása, lebontása

Bontáskor keletkező sitt, építési törmelék elszállítása, lerakása nem probléma( építési törmelék,tégla , beton, cserép,mész, sitt) hisz ezek a természetben szinte bárhol föllelhető természetes anyagok. Kémiai összetételük nincs megváltoztatva, ezért bomlásukkal nem szennyezik környezetünket. Elhelyezésük szinte bármelyik bányában megoldható, de a leggazdaságosabb a kizárólag sitt és törmelék lerakása céljára fenntartott bányákban. Ezek ugyanis nem igényelnek különösebb környezet védelmi felkészülést. Keresnek egy nagyobb gödröt (pl. régi bányát, külszíni fejtést, felhagyott homokbányát.) és a megfelelő engedélyeztetés után egyszerűen betemetik sittel, törmelékkel. Az ilyen bányákban a sitt és törmelék elhelyezési költsége általában 1200-1600 ft.m3-ként. Tovább »



Föld feltöltés, visszatöltés

Föld feltöltés, visszatöltés: föld fölé kiemelt alapok, házak feltöltése, kertek, udvarok feltöltése mélyen fekvő területek, kertek feltöltése bobcat-tal, töltőfölddel.
Gödrök, túlásott pincék visszatöltése bobcat-tal, töltőfölddel. Tovább »



Gépi földmunka

Gépi földmunka Bobcat vagy egyéb gépek használatával. Telefonon részletes információt, árakat adunk. Tovább »



Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával

Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával: Tovább »



Kertépítés, kertészet, kert

Teljes körű kertépítést vállalunk a kerttervezéstől a kivitelezésen át a kertfenntartásig magas színvonalon. Elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében dolgozunk, de végeztünk már munkát a Balatonnál és a Tisza-tónál is. Elvégzett munkáinkra garanciát adunk. Kivitelezéseinken folyamatos vezetői felügyelettel vagyunk jelen. Tovább »



Sitt és szemét elszállítása

Sitt és szemét elszállítása konténerrel, vagy billenős autóval, és rakodása Bobcat-el.
Manapság a szemét és hulladék megsemmisítése az emberiség egyik legnagyobb problémája. Főleg a plasztik( műanyag) elterjedése óta. Ezek legnagyobb részét a csomagoló anyagok teszik ki. Tovább »



Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel

Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel... Tovább »



Talajcsere

Elgazosodott , gyenge silány földek kitermelése Bobcat-el elszállítása: konténerrel, ill. billenős autóval, új friss termőföld szállítása, behordása elterítése, elsimítása Bobcat-tel Tovább »



Tereprendezés, kertrendezés

Gépiföldmunka árak, bobcat bérlés, rendelés, óradíj, minikotró bérlet óradíj, óradíjak valamint egyösszegű vállalások:
FONTOS! Mielött gépet rendel bárhonnan, győzödjön meg az ár/teljesítmény arányról!
Aktuális árainkról vagy gépparkunkról érdeklődjön telefonon. Tovább »



Termőföld szállítás eladás, rendelés

Termőföld szállítás eladás, rendelés. Akciós terület: Budapest és környéke.
A kiszállítás módját helyszíni megtekintéssel lehet eldönteni, ezért a pontos árat, csak ez után tudunkadni.
Szállítási árak a megközelíthetőségtől a szállítási távolságtól függően változnak. Tovább »





Termőföld - XI. FEJEZET. Laterites talajok

(Optimális átnedvesedésű talajok.)

A laterites talajok sok csapadék és magas hőmérséklet hatására keletkeznek. Ilyen körül­mények közt a szerves anyagok legnagyobb része tökéletesen elég, azért ezek a talajok humuszban szegények. A mállás hatására keletkezett sókat a bő csapadék teljesen kilúgozza.
Kilúgozódik a mállásnál felszabaduló kovasav is; a vas és az aluminium hidrátjai ellenben felhalmozódnak.
Ebbe a csoportba tartoznak a lateritek, a nedves szubtrópusi tájak vörös és sárga földjei, továbbá a Földközi‑tenger vidékének vörös földjei (terra rossa).
A laterit. A Föld felszinének nagy részét laterit borítja. Tillo számításai szerint Afrika felületének 49%‑át, Ázsia felületének 16%‑át és Dél‑Amerikának 43%‑át laterit takarja.
A laterit megismerésének története rendkivül érdekes. Első leirását Buchanan indiai geologus adta 1807‑ben, aki azért adta néki ma is érvényes nevét, mert Indiában sok helyen téglákat vágnak belőle (tégla latinul = later), melyeket megszárítva építkezésre használnak fel. Buchanan a lateritet vulkános kőzetnek tekintette és mint geológiai alakulatot a kőszénkor képződményei közé sorolta. Buchanan véleménye alapján sokáig tartották a lateritet vulkános kőzetnek; iszapkitörés termékének is tekintették. Carter azon nézeten volt, hogy a lateritek vastartalma vastartalmú gázoktól, gőzöktől vagy vizektől származik, amelyek a vulkános kőzetet átitatták.
A mult század közepén üledékes kőzetnek tekintették, egyesek szerint édes vizből rakódott le, mások szerint tengeri üledék. Képződésének idejét Foote a harmad- és a negyedkorszak közé tette.
1853‑ban ismerték csak fel Kelaart, Clark és Joung indiai geologusok, hogy a laterit kristályos kőzetek vegyi elbomlása révén keletkezik. Ezután még sok idő mult el, mig ezt a felfogást általánosan elfogadták és helyesen magyarázták.
A lateritképződés folyamatának felismeréséhez lényegesen járultak hozzá Bauer és van Bemme­len, akik kimutatták, hogy a lateritben szabad aluminiumhidrát (hidrargillit = Al2(OH)6) van, amely aluminiumtartalmú ásványok, úgymint földpátok, amfibolok, augitok stb. lúgos oldatban való elbomlása által keletkezett.
Dacára annak, hogy Bauer és van Bemmelen kimutatták azt, hogy a laterit lúgos oldatban keletkezik, Du Bois és Holland azt vallották, hogy a laterit savanyú mállás hatására kelet­kezik. Du Bois szerint kénsav bontja el a kőzeteket lateritté, amely kénsav a kőzetekben levő pirit oxidációja révén keletkezett.
Holland elmélete szerint a kovasavat és aluminiumot tartalmazó ásványokat salétromsavképző baktériumok bontanák el, amelyek csak trópusi hőmérsékletek mellett léteznének. A holland feltételezte baktériumokat azonban sehol sem mutatták ki. Az elmélet téves, éppúgy mint a Du Bois‑é, mert savanyú mállás hatására szabad aluminiumhidrát nem keletkezhet.
Meigen magyarázata. Ezt Meigen német geologus mutatta ki, aki 1911‑ben a laterit pontos leirását és keletkezésének helyes magyarázatát adta meg, a következőket írva róla:
«A lateritek a trópusokban előforduló, magas vasoxid tartalmuk miatt többnyire sötét vörösre festett mállási termékei igen különböző kőzeteknek. A vastartalom néha olyan magas, hogy sejtes vagy salakos barna vagy vörös vasérc kiválások (konkréciók) keletkeznek, melyek néha tekintélyes vastagságuak. A lateritesedés néha nagy mélységekig terjed, miután az elbomlott kőzetek áteresztőkké válnak és ezáltal a csapadékvizek mindig mélyebbre hatolnak le. A laterit lényegileg aluminiumhidrátokból, nevezetesen hidrargillitból áll, keverve vasoxiddal vagy barna vasérccel. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy a trópusok alatt a talajokban kevés a humuszos anyag és ennek következtében a viznek hidrolizáló hatása a kovasavas ásványokra tisztán érvényesülhet, mig mérsékelt éghajlat alatt a mállás első sorban szénsav közreműködésével megy végbe.»
Meigen felfogása szerint tehát laterit ott keletkezik a forró égöv alatt, ahol bőséges csapadék hat humusztól nem takart kőzetre. A viz ekkor az aluminiumot tartalmazó kovasavas ásványokat megbontja. Ezek az ásványok egyszerübb összetételü vegyületekre bomlanak, úgymint aluminiumszilikátra, vashidrátra és alkáliszilikátra. Az aluminiumszilikát és az alkáliszilikát azután tovább hasadnak, egyrészt a fémek hidrátjaira, másrészt kovasavra. A keletkezett mállási termékek közül az alkáliák (K, Na) és alkalikus földek (Ca, Mg) hidrátjai kilúgozódnak. A kolloid állapotú kovasav is kilúgozódik, mert a kolloid kovasavoldatok már kevés alkália jelenlétében is állandóak maradnak. A kolloid vashidrátot és aluminiumhidrátot azonban az alkáliák kicsapják. A kolloid állapotú vashidrát és aluminiumhidrát idővel kikris­tályosodhatnak. Így keletkezik a lateritekre jellemző kristályos aluminiumhidrát (hidrargillit Al(OH)3) és vashidrát (Fe(OH)3).
Ezt a folyamatot Luz a következő vázlatban tünteti fel:
Eredeti K, Na, Ca, Mg és Fe tartalmu kristályos aluminiumszilikát.
I. fok. Kolloid aluminiumszilikát
kolloid vashidrát
Kolloid K, Na, Ca és Mg szilikát
II. fok. Kolloid aluminiumhidrát
kolloid kovasav

K, Na, Ca és Mg hidrát
Kolloid kovasav
III. fok. Kristályos hidrargillit

kristályos limonit
kilugozódik az I. fokon.
A lateritképződés fokozatai. A lateritképződés fokozatosan megy végbe, ennek következ­tében a lateritek a lateritképződés különböző fázisaiban fordulhatnak elő. Lehetnek lateritek, melyeknek képződése még csak olyan kevéssé haladt elő, hogy az I. foknak megfelelő termé­kek uralkodnak bennük, a kolloid aluminiumszilikátok. Közbenső állapotban főleg amorf aluminiumhidrát, még előbbre haladott állapotban pedig főleg kristályos hidrargillit található bennök.
Ha a lateritet létrehozó éghajlati tényezők elég sokáig hatnak a mállási termékre, akkor a laterit a III. fokozatba érkezik. Ekkor az eredetileg kristályos kőzetből más összetételü, de ugyancsak kristályos anyag keletkezett, amely már tovább nem változik. Ebben az állapotban a laterit megszünt talaj lenni. A kőzetből érc lett, melyet vas- és aluminiumgyártásra hasz­nálnak fel. A lateritesedés első fokán azonban, amig a tápsók nem lúgozódtak ki és az aluminium­szilikát nem bomlott el teljesen, a lateriten növényi kultura lehetséges. Ha azonban valamely oknál fogva a lateritesedő talajt növényzet borítja be, akkor a további lateritkép­ződés megszünik a humuszképződés miatt. A további mállás ekkor agyagos termékek keletkezésére vezet.
A laterit összetétele. A lateritet magas aluminium és vastartalom, alacsony kovasavtartalom és a bázisoknak úgyszólván teljes kilúgzása jellemzi. Különösen alacsony a kovasavtartalom akkor, ha a laterit olyan kőzetből keletkezett, mely kvarcot nem tartalmaz. Ha az eredeti kőzet kvarctartalmú, akkor ez a kvarc megmarad a lateritben, mert a kvarc nem mállik. Az ilyen lateritek aránylag sok kovasavat tartalmaznak.
A lateritek összetételének bemutatására álljon itt a következő Bauer elemezte két példa:

LATERIT

Dioritból
Gránitból
Kovasav               SiO2
3.98%
52.1%
Aluminiumoxid  Al2O3
49.9 "
29.5 "
Vasoxid               Fe2O3
20.1 "
4.6 "
Mész                    CaO
-
nyom
Víz                        H2O
26.0%
14.4%
Az elemzések azt mutatják, hogy a laterit szabad aluminiumhidrátot és vashidrátot tartalmaz. A vashidrát a lateritnek szinező alkatrésze, ez festi meg vörös vagy sárga szinüre. Ha kevés a vas benne, akkor szine világos, sőt vannak fehér lateritek is. A bázisok a lateritekből kilugozódtak.
A vörös agyagok. A lateritekkel rokonképződmények a trópusokat körülvevő tájaknak, a szubtrópusoknak vörös agyagjai. Nagyon el vannak terjedve Délamerika szubtrópusi vidékein, Közép‑Braziliában, Uruguayban és Paraguayban, továbbá Madagaszkár szigetén, ahol a legkülönbözőbb kőzeteket takarják.
Ezeket a vörös agyagokat a lateritesedés első fokán megmaradt talajoknak tekinthetjük. A szubtrópusi tájaknak éghajlati viszonyai már nem olyan szélsőségesek, hogy a lateritesedés nagymérvü lehessen.
Chemiai összetételük hasonlít a lateritekéhez, a nátron és a mész kilúgozódott. Kilúgozódott a kovasav egy része is, mig a vas- és aluminiumhidrátok felhalmozódtak. Az aluminium­szili­ká­tok hidrolites bomlása nem teljes, ennélfogva agyagos aluminiumszilikátokat is tartalmaznak, melyek a mállásnál felszabadult káli és magnézia egy részét megkötik.
Példaképp álljon néhány madagaszkári vörös és sárga talaj összetétele.
Madagaszkári vörös és sárga talajok összetétele.

Vörös talajok
Sárga talajok
Kovasav                          SiO2
57.0%
51.7%
29.6%
52.1%
Aluminiumhidrát          Al2O3
32.9 "
35.8 "
35.0 "
30.0 "
Vashidrát                      Fe2O3
9.2 "
11.3 "
34.3 "
16.9 "
Mész                               CaO
0 "
0 "
0 "
0 "
Magnézia                        MgO
0.7 "
1.7 "
0.9 "
0.7 "
Káli                                  K2O
0.1 "
0.2 "
0.2 "
1.3 "
Nátron                             Na2O
nyom
nyom
nyom
nyom
A terra rossa. Az optimális átnedvesedésü talajok csoportjába kell sorolnunk a déleurópai vörös földeket is. Ezek «terra rossa» néven ismeretesek.
A Földközi‑tenger és nagy öblének, az Adriai‑tengernek partvidékein az évi csapadék sok helyen 1000 milliméternél is több, a csapadék legnagyobb része télen esik le, mig a nyár rendkivül száraz. Ilyen viszonyok közt sajátságos növényzet alakul ki, erdők örökzöld levelü fákkal. Ezekben az erdőkben a lombhullás gyér, a lehullott levelek a magas hőmérséklet következtében gyorsan és tökéletesen elégnek. Humusz tehát nem halmozódik fel és a feltalaj szinét a növényzet csak kevéssé befolyásolja. A málláskor felszabaduló bázisok nagy részét a bő csapadék kilúgozza, a kilúgzás azonban nem olyan nagyfokú, mint a lateritekben, azért, mert a csapadék kevesebb. Az aluminiumszilikátok elbomlása sem oly nagymérvü, ennek következtében a talaj sok agyagos vegyületet tartalmaz, melyek bázisokat kötnek meg.
Ezt mutatja a következő terra rossa‑elemzés, melyet Leiningen gróf említ fel. A megvizsgált föld Abbazia és Lovrana közt levő helyről való.
Kovasav                                      SiO2
47.8%
Vasoxid                                    Fe2O3
32.2 "
Aluminiumoxid                        Al2O3
3.1 "
Mangánoxid                             Mn3O4
1.3 "
Mész                                            CaO
0.68 "
Magnézia                                    MgO
l.37 "
Káli                                              K2O
1.15 "
Nátron                                        Na2O
1.56 "
Foszfor                                        P2O5
0.23 "
Viz és szerves anyag
11.8 "
Kultursajátságai. A terra rossa általában véve nagyon agyagos, 70‑80% agyagos részt tartal­mazhat, a többi rész kőlisztből és finom homokból áll. A szemecskék finomsága következ­tében a vizet csak lassan ereszti át.
A kisebb esők vize ezért nem is hatol bele, elpárolog, mielőtt mélyebbre juthatna. Stache számításai szerint Pólában, ahol évente átlag 940 milliméter eső esik, a vörös földre lehullott esőnek 75%‑a elpárolog és nem jut be a talajba. Miután ezen a vidéken hiányzik a téli hótakaró, amely a talajt átitathatná, nyáron pedig egy isztriai közmondás szerint «annyi eső sem esik, amennyi egy könnycseppnek elegendő volna», a terra rossán a növényzet a szárazságtól szenved. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a terra rossa magas agyagtartalmánál fogva a viznek nagy részét oly makacsul köti meg, hogy azt a növény el nem veheti tőle.
Kiszáradáskor a terra rossa nagy mértékben összehuzódik, összerepedezik és zsiros fényü rögökre oszlik. Az összehuzódás oly nagy lehet, hogy még vastagabb gyökereket is eltép.
Keletkezési idő. A terra rossa a Földközi‑tenger partjain nagyon elterjedt talajnem. Azonban nem minden terra rossa jelenkori képződmény. Sok terra rossa a harmadkorban keletkezett. Vannak sokkal régibb keletkezésü terra rossák is. Gyakran a geologiai középkor mészköveit terra rossa szinezi, amelyet hajdani vizfolyások kevertek a mésziszap közé. Ha most ez a vörös szinü mészkő elmállik, az esővizben feloldódik, akkor ez a hajdani vörös föld felsza­badul és a mészkő helyén lerakódik.
A terra rossához hasonló képződmény és szintén nem mai mállási termék, hanem valószinüleg harmadkori képződmény a Tokaj‑Hegyalja nyiroktalaja is.
A nyirok. Szabó József, a budapesti egyetem néhai geologiai professzora, aki Magyar­országon az agrogeologiai kutatásokat megindította, egy akadémiai értekezésében a nyiroknak kitünő leirását adja a következőkben:
«Nyiroknak nevez a nép Tokaj‑Hegyalján, éppen úgy mint a Mátrában egy kötött, képlékeny agyagtalajt, melynek rendesen veres a szine, s kitünő fokban bir avval a tulajdonsággal, hogy a nedvességet megtartja. Ha kiszárad, oly kemény, hogy csak csákánynak enged, ha túl nedves, annyira ragadós, hogy az ásóhoz tapad; munkáltatni csak a nedvesség bizonyos mennyisége mellett engedi magát. A vizet nehezen veszi be, alig ereszti magán keresztül s kiszáradván kemény görönggyé lesz, melyet külhatás porrá nem változtat át. Nyirok a legjobb talajnem a Hegyalján, ez adja a legerősebb, legtartósabb és legzamatosabb bort. Ez egy­szersmind a legelterjedtebb talaj. Ered a trachytokból és egyéb mint kőzetzárvány nem is jön elő benne.»
Az agrogeologiai térképezés kapcsán alkalmam volt több nyiroktalajt megvizsgálni és kimu­tathattam, hogy ez az érdekes talajnem a Tokaji hegyláncot alkotó vulkáni kőzetekből keletkezett egy elmult geologiai korban.
Ez kitünik a talaj összetételéből. A táblázatban az első oszlop a nyirok összetételét adja, mig a második oszlop a nyirok agyagos részének összetételét tartalmazza. Ez adja meg a tulajdonképpeni mállási termék összetételét. A harmadik oszlop az iszapolásnál visszamaradt homok és kőliszt összetételét adja, amely mellé a negyedik oszlopba az anyakőzetnek, a riolittufának, összetételét állítottam.


I
II
III
IV


Nyirok
(egész talaj)
Nyirok
(agyagos rész)
Nyirok
(homok és kőliszt)
Riolittufa
(üde kőzet)
Kovasav
SiO2
63.9%
48.1%
74.9%
70.2%
Aluminiumoxid
Al2O3
14.8 "
20.4 "
10.9 "
11.9 "
Vasoxid
Fe2O3
5.7 "
9.7 "
2.9 "
1.4 "
Magnézia
MgO
1.2 "
l.9 "
0.7 "
0.4 "
Mész
CaO
0.8 "
nyom
1.4 "
2.8 "
Nátron
Na2O
1.0 "
0.3 "
1.5 "
1.4 "
Káli
K2O
2.3 "
2.5 "
2.1 "
3.6 "
Foszfor
P2O5
0.08%
0.10%
0.07%
0.03%
Az elemzési adatok tanusága szerint a nyirok agyagos része, amely tehát a mállási terméket tartalmazza, az anyakőzethez hasonlítva kevesebb kovasavat, ellenben több aluminiumot és vasat tartalmaz. A bázisok közül a mész és a nátron kilúgozódtak, mig a kálit az agyagos mállási termék visszatartotta.
Ha a talaj el nem mállott részeinek, a homok- és kőlisztszemcséknek összetételét az anyakőzet összetételével hasonlítjuk össze, feltünik, hogy a kettő összetétele egyezik. A nyirok el nem mállott része a riolit ásványaiból áll.
A nyirok összetétele ugyanolyan, mint a vörös földeké, ennélfogva hasonló körülmények közt kellett keletkeznie, vagyis aránylag bő csapadék és magas évi közép hőmérséklet mellett.
A Tokaj‑Hegyalján ilyen viszonyok a geologiai harmadkor végén uralkodtak, talajunk is ekkor keletkezett. A jégkorszakban lösz rakódott reá és borítja ma is sok helyen. A löszt a denudáció sok helyütt ismét elszállította, mig a sokkal ellenállóbb nyirok megmaradt.
Ha azt kérdezzük, hogy ma milyen változásokon megy át a nyirok, erre a kérdésre a választ a Tokaj‑Hegyalja éghajlati helyzete adja meg. A Tokaj‑Hegyalja két éghajlati terület határán fekszik, melyeknek egyike mezőségi, másika erdei növényzet kialakulásának kedvez. Ennek megfelelően a nyirok egy helyütt elhumuszosodik, fekete nyirok keletkezik belőle, mig az erdő alatt kifakul, megszürkül, elpodszolosodik.




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://termofold.eu/laterites-talajok-termofold-54/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://termofold.eu/doc54/

Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://termofold.eu/d54-Termofold-XI-FEJEZET-Laterites-talajok.doc

Kulcsszavak

Partnerek


Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

  • Csömör
  • Csobánka
  • Csabdi
  • Diósd
  • Dunakeszi
  • Ecser
  • Etyek
  • Érd
  • Fót
  • Göd
  • Gödöllő
  • Gyömrő
  • Isaszeg
  • Kerepes
  • Kistarcsa
  • Maglód
  • Mány
  • Bicske
  • Zsámbék
  • Herceghalom
  • Mende
  • Mogyoród
  • Monor
  • Nagykovácsi
  • Nagytarcsa
  • Páty
  • Pécel
  • Pest
  • Perbál
  • Pilisborosjenő
  • Piliscsaba
  • Pilisvörösvár
  • Pomáz
  • Solymár
  • Sülysáp
  • Szentendre
  • Szigethalom
  • Szigetszentmiklós
  • Szilas
  • Szilasliget
  • Telki
  • Tinnye
  • Törökbálint
  • Újbuda
  • Üllő
  • Vecsés
  • Budaőrs
  • Budajenő
  • Budapest
  • Dunaharaszti,
  • Budakalász,
  • Budakeszi,
  • Bugyi,
  • Csömör,
  • Erdőkertes,
  • Etyek,
  • Gyál,
  • Halásztelek,
  • Maglód,
  • Kerepes,
  • Kistarcsa,
  • Mogyoród,
  • Pilisszentiván,
  • Páty,
  • Perbál,
  • Pilisborosjenő,
  • Piliscsaba,
  • Piliscsév,
  • Pilisjászfalu,
  • Pilisszántó,
  • Pilisvörösvár,
  • Pomáz,
  • Solymár,
  • Soroksár,
  • Sóskút,
  • Szada,
  • Százhalombatta,
  • Tárnok,
  • Tinnye,
  • Tök,
  • Telki,
  • Üröm,
  • Vecsés,
  • Veresegyház,
  • Zsámbék