Minőségi termőföld rendelés gyors határidővel és információs vonal:
06-20-92-73-626
  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, üzenet küldése  


Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ:

06-20-92-73-626




http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/2_s.jpg

Szolgáltatások:

  • talajcsere
  • gépiföldmunka
  • tereprendezés
  • pincetömb kiemelés, medence ásás
  • árok ásás, alap ásás 
  • kotró bérlés rendelés
  • termőföld rendelés
  • billencs, billenős autó rendelés bérlés
  • Bobcat, JCB. Gehl cat rendelés bérlés

http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/3_s.jpg


Termőföld árak



Töltőföld, humusz eladás

Töltőföld, humusz eladással, humusz rendeléssel, humusz árakkal kapcsolatos információk Tovább »


Termőföld rendelés



Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén!

Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén! Tovább »



Termőföld megrendelés

Különbőző termőföldek rendelésével, gyors kiszállításával kapcsolatban tudunk bővebb információt nyújtani. Tovább »


Termőföld szállítás



Fekete, erdei, barna, réti barna föld ára, árak

Fekete, erdei, barna, réti barna földek Tovább »



Kerti termőföld választékunk


Kerti termőföld választékunk, versenyképes árak
Tovább »


Szolgáltatások



Bobcat munka, bobcat bérlés

Bobcat munka végzése, cégünk a Bobcat munkák specialistája. Tovább »



Bontás: házak, épületek bontása, lebontása

Bontáskor keletkező sitt, építési törmelék elszállítása, lerakása nem probléma( építési törmelék,tégla , beton, cserép,mész, sitt) hisz ezek a természetben szinte bárhol föllelhető természetes anyagok. Kémiai összetételük nincs megváltoztatva, ezért bomlásukkal nem szennyezik környezetünket. Elhelyezésük szinte bármelyik bányában megoldható, de a leggazdaságosabb a kizárólag sitt és törmelék lerakása céljára fenntartott bányákban. Ezek ugyanis nem igényelnek különösebb környezet védelmi felkészülést. Keresnek egy nagyobb gödröt (pl. régi bányát, külszíni fejtést, felhagyott homokbányát.) és a megfelelő engedélyeztetés után egyszerűen betemetik sittel, törmelékkel. Az ilyen bányákban a sitt és törmelék elhelyezési költsége általában 1200-1600 ft.m3-ként. Tovább »



Föld feltöltés, visszatöltés

Föld feltöltés, visszatöltés: föld fölé kiemelt alapok, házak feltöltése, kertek, udvarok feltöltése mélyen fekvő területek, kertek feltöltése bobcat-tal, töltőfölddel.
Gödrök, túlásott pincék visszatöltése bobcat-tal, töltőfölddel. Tovább »



Gépi földmunka

Gépi földmunka Bobcat vagy egyéb gépek használatával. Telefonon részletes információt, árakat adunk. Tovább »



Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával

Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával: Tovább »



Kertépítés, kertészet, kert

Teljes körű kertépítést vállalunk a kerttervezéstől a kivitelezésen át a kertfenntartásig magas színvonalon. Elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében dolgozunk, de végeztünk már munkát a Balatonnál és a Tisza-tónál is. Elvégzett munkáinkra garanciát adunk. Kivitelezéseinken folyamatos vezetői felügyelettel vagyunk jelen. Tovább »



Sitt és szemét elszállítása

Sitt és szemét elszállítása konténerrel, vagy billenős autóval, és rakodása Bobcat-el.
Manapság a szemét és hulladék megsemmisítése az emberiség egyik legnagyobb problémája. Főleg a plasztik( műanyag) elterjedése óta. Ezek legnagyobb részét a csomagoló anyagok teszik ki. Tovább »



Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel

Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel... Tovább »



Talajcsere

Elgazosodott , gyenge silány földek kitermelése Bobcat-el elszállítása: konténerrel, ill. billenős autóval, új friss termőföld szállítása, behordása elterítése, elsimítása Bobcat-tel Tovább »



Tereprendezés, kertrendezés

Gépiföldmunka árak, bobcat bérlés, rendelés, óradíj, minikotró bérlet óradíj, óradíjak valamint egyösszegű vállalások:
FONTOS! Mielött gépet rendel bárhonnan, győzödjön meg az ár/teljesítmény arányról!
Aktuális árainkról vagy gépparkunkról érdeklődjön telefonon. Tovább »



Termőföld szállítás eladás, rendelés

Termőföld szállítás eladás, rendelés. Akciós terület: Budapest és környéke.
A kiszállítás módját helyszíni megtekintéssel lehet eldönteni, ezért a pontos árat, csak ez után tudunkadni.
Szállítási árak a megközelíthetőségtől a szállítási távolságtól függően változnak. Tovább »





Termőföld - IV. FEJEZET. A kémiai mállás

A fizikai mállás létrehozta kőzettörmelékben a viz mélyreható változásokat okoz. A viz megindítja a chemiai mállást, azt a folyamatot, amely a kőzettörmelék ásványait elbontja és uj vegyületeket hoz létre, köztük olyanokat is, amelyek a növények táplálkozásához nélkülöz­hetetlenek.
A kőzettörmelékben megvannak mindazok az ásványok, amelyek az eredeti kőzetet alkották. Nagy részük kovasavas vegyületekből áll, ilyenek, hogy csak néhány fontosabbat soroljunk fel, a kvarc, a földpátok, a csillámok, az augitok és az amfibolok stb. Ezek közül a kvarc vizben nem oldódik, ennélfogva nem is mállik. A többiek ellenben vizben, ha kevéssé is, de oldódnak. Oldódás közben elbomlanak és uj anyagok keletkeznek belőlük.
A hidrolites bomlás. Hogyan történik az a bomlás, melyet a vegyészek hidrolites bomlásnak neveznek? Az oka ennek a folyamatnak az, hogy a viz molekuláinak egy része pozitiv töltésü hidrogén, - és negativ töltésü hidroxiliónokra bomlott állapotban van. Képletben fejezve ki ezt a folyamatot
H2O H++(OH)-
az ellentétes irányú nyilak azt fejezik ki, hogy ez a vegyi folyamat mindkét irányban végbe mehet. A viznek ilyen bomlása kis mértékü, szobahőmérsékletnél 10 millió liter vizben mindössze csak 18 gramm viz van iónjaira szétesve. A hőmérséklet emelkedésével a szétesett molekulák száma növekszik.
A talajban levő ásványok közül sok, ú. m. a földpátok, a csillámok, augitok és az amfibolok a kovasavnak különböző fémekkel (kálium, nátrium, kalcium, aluminium, vas stb.) képezett vegyületeiből áll. A kovasav gyenge sav. A gyenge savaknak fémekkel képezett sói vizben oldódva elbomlanak, egyrészt a pozitiv töltésü fémiónra, másrészt a negativ töltésü kova­saviónra. A kovasav azonban gyenge sav lévén, iónja a vizben levő szabad hidrogéniónokkal rögtön kovasavvá egyesül. Ilyképp a viz iónjainak egyensulya megzavartatik, ujabb viz­mole­kulák bomlanak el, mindaddig, amig a vizben kovasavión van, amely a keletkező hidrogén­iónnal kovasavvá egyesülhet.
A vizmolekulák szétesésekor keletkező hidrogéniónok tehát a kovasavionnal egyesülnek, a nekik megfelelő mennyiségü hidroxilión pedig az oldatban marad. Ez a hidroxilión a kovasavas vegyületek bomlásakor keletkező fémiónokkal egyesül és velük hidroxidokat képez. A keletkezett hidroxidok közül a kálium, a nátrium, a kalcium és a magnézium hidroxid­jai azonban hig vizes oldatban ugyancsak iónjaikra esnek szét. Ennek következtében a vizben szabad hidroxilión van, az olyan oldat pedig, mely szabad hidroxiliónt tartalmaz, lúgos hatású és ha a hidroxiliónok mennyisége bizonyos értéket meghalad, a fenolftalein oldatát pirosra festi.
Fenolftalein‑oldattal könnyen kimutathatjuk, hogy a kovasavas vegyületek vizben oldódnak és oldás közben elbomlanak. Vegyünk egy darabka földpátot, törjük össze finom porrá, öntsünk reá kevés desztillált vizet és néhány csepp borszeszben oldott fenolftalein‑oldatot. Ekkor az oldat rögtön rózsaszinüvé lesz, annak a jeléül, hogy lúgos természetü vegyület keletkezett benne. Ugyanez történik, ha a kisérletet valamely csillám porával ismételjük meg. Vannak könnyebben oldható kovasavas vegyületekből álló ásványok is, ezek kisérletünkben rögtön sötétpiros szineződést adnak, ilyenek például a szodalit, a kankrinit, a pektolit, az apofilit és még mások.
A kovasavas vegyületekből álló ásványok tehát a vizben kimutatható mértékben oldódnak és oldódás közben elbomlanak.
Vázlatosan ezt a folyamatot a következőkép fejezhetjük ki:
K, Na, Mg, Ca, Fe és Al tartalmú kovasavas só



KOH
NaOH
Mg(OH)2
Ca(OH)3
Fe(OH)3
Al(OH)3
Kovasav
Ennél a folyamatnál tehát egyrészt káliumhidroxid, nátriumhidroxid, magnéziumhidroxid és kalciumhidroxid keletkezik. Ezek a talaj levegőjében sohasem hiányzó szénsavval egyesülnek és szénsavas sókká alakulnak át. Ezek vizben oldódó sók. A vashidroxid, az aluminium­hidroxid és a kovasav ellenben kolloid sajátságú vegyületek, amelyek vizben nem oldódnak.
A sók kilúgzása, illetve felhalmozódása. Mi történik a talajban ezekkel az uj vegyületekkel? Az uj vegyületek sorsa több körülménytől függ, melyek közül első sorban a csapadék mennyi­ségét kell említenünk. Ha sok a talajra hulló csapadék és a csapadék a talajon átszivárog, - vagyis nedves éghajlat alatt - a sók kilúgozódnak, a talajon áthatoló vizben feloldva a talajvizbe jutnak, amely magával viszi őket.
Nedves éghajlat alatt tehát a talaj kevés vizben oldható sót tartalmaz; ez kitünik Hilgard elemzéseiből is, aki mintegy 1300 talajt vizsgált meg az Egyesült Államokból és elemzései alapján megállapította azt a mélyreható különbséget, mely a nedves és a száraz éghajlat talajai közt van.
Hilgard táblázata


Nedves éghajlatu vidékek talajai
466 elemzés átlaga
Száraz éghajlatu vidékek talajai
313 elemzés átlaga
Káli
K2O
0.22 %
0.73 %
Nátron
Na2O
0.09  "
0.26  "
Mész
CaO
0.11  "
1.36  "
Magnézia
MgO
0.22  "
1.41  "
Mangán
Mn3O4
0.13  "
0.06  "
Vas
Fe2O3
3.13  "
5.75  "
Aluminium
Al2O3
4.3   "
7.89  "
Foszfor
P2O5
0.11  "
0.12  "
Kénsav
SO3
0.05  "
0.04  "
Szénsav
CO2
-
1.32  "
Oldható kovasav
SiO2
4.21  "
7.27  "
Kvarc és nem oldott részek
84.03 %
70.56 %
Viz és szerves anyag (Izzitási veszteség)
3.64  "
4.95  "
A táblázat adatai megmutatják, hogy a talajból 22%‑os sósav öt nap alatt mennyit oldott ki.
A táblázat értékein végigtekintve, rögtön feltünik a száraz éghajlatú vidékek talajainak magas mésztartalma; a száraz éghajlatú vidékek talajai 13‑szor annyi meszet tartalmaznak, mint a nedves éghajlatú vidékek talajai. Jóval magasabb ezenkivül a száraz éghajlatú vidékek talajainak magnézia, káli és nátron tartalma is.
Ez a legszembetünőbb különbség, amely a két ellentétes éghajlat talajai közt észlelhető. Ez a különbség a sók felhalmozódásában, illetve kilúgzásában nyilvánul.
A kolloidok kicsapódása. Lássuk most mi történik a kovasavas ásványok bomlásakor keletkezett kolloidokkal, a kovasavval, az aluminiumhidráttal és a vashidráttal.
Ezek kolloid sajátságú anyagok, és pedig a vashidrát és az aluminiumhidrát pozitiv töltésü kolloidok, mig a kovasav töltése negativ.
Ezek a kolloidok kölcsönösen hatnak egymásra. Nevezetesen a pozitiv aluminiumhidrát és vashidrát, továbbá a negativ kovasav egymás töltését kölcsönösen közömbösíthetik és ekkor kicsapják egymást. Ilyenkor határozatlan összetételü, szintén kolloid állapotú vegyületek keletkeznek, amelyek az agyag sajátságaival birnak. Ezek az agyagos vegyületek a málláskor keletkezett sókat erősen megkötik és többé‑kevésbé telítődnek velük. Az ilyen módon keletkező agyagos vegyületek a talajban felszaporodnak és a talajt agyagossá teszik.
Nagyfokú hidrolizis esetén az oldat annyira lúgos lehet, hogy a benne levő hidroxiliónok a vashidrát, az aluminiumhidrát és a kovasav kölcsönös kicsapódását megakadályozzák. Ilyenkor nem keletkeznek az előbb említett agyagos vegyületek, hanem a hidroxiliónok a vashidrátot és az aluminiumhidrátot kicsapják, mig a kovasav diszperzióban marad és kilúgozódik. Ilyenkor vashidrátban és aluminiumhidrátban gazdag talajok keletkeznek.
A humusz mint védőkolloid. Ennek az esetnek az ellentéte is lehetséges, vagyis a talajból a vashidrát és az aluminiumhidrát lúgozódnak ki és kovasav halmozódik fel. Ez akkor következik be, ha a talajban telítetlen humusz van. A humusz jelenléte és természete nagyban befolyásolják a málláskor keletkezett kolloidok sorsát. A talajon és a talajban élőlények teste elpusztulásuk után korhadási és rothadási folyamatokon megy át, amely folyamatoknak eredménye egy sötétszinü kolloid természetü anyag, a humusz. A telítetlen humusz negativ töltésü kolloid, éppúgy mint a kovasav vagy az agyag.
A telítetlen humusz bizonyos töménységben megakadályozza azt, hogy a vashidrát és az aluminiumhidrát kicsapódjanak, megvédi őket az állapotváltozás ellen. Ezért a telítetlen humuszt védőkolloidnak hivják. Ennek a védőkolloidnak a jelenlétében a vashidrát és az aluminiumhidrát diszperzióban maradnak és az esőviz kilúgozza őket.
A telített humusz, az a humusz, melyet a sók telíthettek, nem bir ilyen védőhatással.
A mállási kéreg. Amint látjuk, a chemiai mállásnál vizes oldatban végbemenő vegyi folyamatokkal van dolgunk. A kovasavas vegyületek feloldódnak, elbomlanak, sók és kolloid természetü csapadékok keletkeznek.
Ezek a csapadékok körülveszik és kéreggel vonják be a homokszemeket. Ez a kéreg tartal­mazza a mállás termékeit és ez szabja meg főleg a talaj chemiai sajátságait.
A chemiai mállás az éghajlat függvénye. A talajban végbemenő vegyi folyamatok részben attól függnek, milyen a keletkezett sók töménysége és milyen természetü humuszos anyagok vannak jelen.
A sók töménysége és a humusz minősége az éghajlattól függ. Melegebb éghajlat alatt több só keletkezik, ezek száraz éghajlat alatt felhalmozódnak, nedves éghajlat; alatt kilúgozódnak a talajból. Ugyancsak az éghajlat szabja meg a humusz felhalmozódását is. Nedves és hideg éghajlat alatt több humusz halmozódik fel, mint meleg és száraz éghajlat alatt.
Az éghajlatnak tehát döntő befolyása van a talajban végbemenő vegyi folyamatokra.
Lássuk milyen az összefüggés az éghajlat és a talajban végbemenő vegyi folyamatok közt. Milyen jellegü talajok keletkeznek a különböző éghajlatok alatt.
A laterites mállás. Induljunk ki a forró égövből, olyan éghajlatból, melyet nagy meleg és bő csapadék jellemez. Tételezzük még fel, hogy a lehulló több méter csapadék az évnek csak egy szakában esik le, mig az évnek többi részét nagy szárazság jellemzi. Ilyen körülmények közt növényzet nem él meg és humusz sem halmozódik fel. Ekkor a mállás humusz nélkül megy végbe, kizárólag a hidrolizis hatására. A hidrolizis nagy mértékü, mert a viz hidrolites bomlása a hőmérséklettel növekszik. A bő csapadék pedig a hidroliziskor keletkező sókat teljesen kilúgozza és a lúgos oldat magával viszi a kovasavat is. A mállás termékei közül csak a vashidrát és az aluminiumhidrát maradnak vissza. A vashidrát a mállási terméket vörösre, téglaszinüre festi, ezért ezeket a téglaszinü talajokat lateriteknek hivják (latinul later = tégla), a mállásnak most vázolt tipusát pedig laterites mállásnak.
A podszolos mállás. A meleg és nedves klimának képződménye után lássuk a hideg és nedves klimájú vidék talaját. A csapadék itt is bő, de egyenletesebb eloszlású, ami nagy mennyiségü humusz felhalmozódását teszi lehetővé. A hidrolizis kisebb fokú, a keletkezett sókat a bő csapadék kilúgozza, a humusz ennélfogva telítetlen, védőkolloid hatást fejt ki. Ennek következtében a vashidrát és az aluminiumhidrát is kilúgozódnak, úgy, hogy ilyen vidékeken az erősen humuszos talajtakaró alatt világosszürke, hamuszinü réteget találunk, melyet a sók, továbbá az aluminiumhidrát és a szinező vashidrát nagy fokú kilúgzása jellemez. Néha majdnem tiszta kovasavból áll. Az ilyen talajt podszolnak (orosz nevéről, oroszul szola = hamu), a mállásnak ezt a tipusát pedig podszolos mállásnak hívjuk.
A csernoszjom tipusú mállás. A bő csapadékú vidékekre jellemző mállási tipusok után lássuk, hogy megy végbe a chemiai mállás a szárazabb éghajlatú vidékeken. Itt a sók kilúgzása már nem oly nagy fokú, mint a kifejezetten nedves éghajlat alatt.
Az átmeneti jellegü vidékeken (400‑600 mm évi csapadék) a talajban elég só marad ahhoz, hogy a humuszt telítse. A telített humusz nem fejt ki védőhatást, ennélfogva a mállásnál keletkező vashidrát, aluminiumhidrát és kovasav egymást kicsapják, agyagos vegyületek keletkeznek, melyeket a talaj sói telítenek. Így keletkezik a sötétszinü, agyagos fekete föld, amelyet orosz nevéről csernoszjomnak hívnak.
A félsivatagi mállás. A kifejezetten száraz éghajlatú vidékeken, a félsivatagokban, a sók felhalmozódása még nagyobb mértékü, egyes helyeken a felhalmozódott sók a talaj felszinén is kivirágzanak. A kevés csapadék csak gyér növényzet megélhetését teszi lehetővé, a talajban tehát kevés a humusz. Így jönnek létre a félsivatagok világosszinü sós talajai.
A sivatagokban a chemiai mállás a vizhiány miatt rendkivül csekély mérvü, ha nem is szünetel teljesen. Itt a fizikai mállás szabja meg a talajtakaró jellegét.
Teljesen szünetel a chemiai mállás akkor, ha a talaj egészen száraz. Ilyen szárazság ott van, ahol a talajban levő viz az egész évben meg van fagyva.
A talaj a klima próbaköve. Összefoglalva az elmondottakat, mondhatjuk, hogy a talajt alakító chemiai mállás irányát az éghajlat szabja meg. Az éghajlati tényezők közül döntő szerepük van ebben a hőmérsékletnek és a csapadéknak, még pedig úgy a csapadék mennyi­ségének, mint évi eloszlásának. Ezek a tényezők szabják meg azt, hogy a talajt milyen növényzet borítja be, és úgyancsak ők állapítják meg a talajban végbemenő folyamatok termé­szetét is. Ha Flahault, a szellemes montpellieri botanikus azt mondhatta, hogy a növényzet az éghajlat próbaköve, mi a talajról mondhatjuk úgyanezt. Éghajlat, növényzet és talaj közt a legszorosabb okozati összefüggés van.
Ha a talaj alakulásnak ezek a tényezői sokáig hatnak a fizikai mállás létrehozta kőzet­tör­melékre, előbb‑utóbb ez a kőzettörmelék elveszti eredeti tulajdonságait és jellegét kizárólag a chemiai mállás termékei szabják meg. Így például a feketeföld kialakulását megszabó éghajlat alatt idővel minden kőzet törmeléke, keletkezett légyen az a legellentétesebb kőzetekből, gránitból vagy andezitből, egyforma fekete földdé változik át.
A chemiai mállás főbb tipusainak áttekintése.
Nedves éghajlat
Átmeneti éghajlat
Száraz éghajlat
A sók kilugozódnak
A kilugzó és felhalmozó folyamatok egyensulyban vannak
A sók felhalmozódnak
Humusz nincs vagy nagyon kevés
Sok és telítetlen humusz
Sok és telített humusz
Kevés és telített humusz
A kolloidok egymást
nem csapják ki.
A kolloidok egymást kicsapják
A kolloidok egymást kicsapják
A kovasav


kilúgozódik
nem lúgozódik ki
A kovasav, vas és aluminiumhidrátok a talajban maradnak, agyagos vegyületeket képeznek
A kovasav, vas és aluminiumhidrátok a talajban maradnak, agyagos vegyületeket képeznek
A vas és az aluminium hidrátjai


felhalmozódnak
kilúgozódnak


Vörös földek (lateritek) keletkeznek
Szürke földek (podszolok) keletkeznek
Fekete földek (csernoszjomok) keletkeznek
Világos szinü sós talajok keletkeznek
Laterites mállás
Podszolos mállás
Csernoszjom jellegü mállás
Félsivatagi jellegü mállás
A mállásnak ezen főbb tipusait számos átmenet köti össze.
A vizek összetétele. A chemiai málláskor a talajt átitató nedvesség hatására vizben oldható vegyületek keletkeznek. Ezek a vizben feloldódnak és megszabják a viz chemiai jellegét. Az egyes mállási tipusoknak tehát nemcsak meghatározott jellegü talaj felel meg, hanem az illető terület vizeinek az összetétele is visszatükrözi a mállás tipusát.
Így például a laterites mállást a kovasav kilúgzása jellemzi és tényleg a laterites öv folyóvizei aránylag sok kovasavat tartalmaznak. Ezek a vizek higak, mert a málláskor keletkező sók sok vizben oldódnak fel. Az oldott anyag nagy része kovasav.
Igy
az Uruguay-ban
(Dél-Amerika)
a Mahanuddy-ban
(India)
az oldott sók mennyisége 1 literben
40 mg
86 mg
kovasav az oldott anyagban
46 %
33 %
Ezzel szemben a podszolos vidékek vizei sok oldható humuszt tartalmaznak. A vizekben kevés a só, hig vizek, ezért a humusz diszperzióban marad és a vizet sötét szinüre festi. Ezért hivják a podszolos vidékek vizeit fekete vizeknek.
A podszolos málláskor a talajból a vashidrát és az aluminiumhidrát is kilúgozódnak, ezek is benne vannak a vizben.
Így p. o. a svéd vizekben, melyek egy liter vizben 25‑30 mg sót tartalmaznak csak, az oldott anyagnak 4‑7%‑a vas és aluminiumhidrát.
A Lough Neagh irlandi tó vizében az összes oldott anyag 16%‑a humusz.
Az ilyen humuszos vizekben bizonyos baktériumok élnek, melyek az élethez szükséges szenet a humuszból veszik, az oxigént pedig a vashidrátból vonják el és a vasat testükben fel­halmozzák. Elpusztulásuk után maradványaik valóságos vasérctelepeket képezhetnek.
A csernoszjom területek vizei már nem ilyen higak. Humuszt nem tartalmaznak. Sok sót tartalmaznak oldva; a Missouri 400‑500 milligramm sót tartalmaz egy literben, az oldott anyag 75%‑a szénsavas mész.
A Duna Budapestig olyan területen folyik át, melynek talajai átmeneti jellegüek a podszolos és a csernoszjom tipusok közt. Ennek megfelelőleg a vize aránylag hig, Budapesten átlag 150 milligramm sót tartalmaz egy literben, az oldott sók háromnegyed része azonban szén­savas mész.
A félsivatagok vizei még töményebbek, több gramm sót is tartalmaznak literenként, így p.o. a Kaliforniai Santa Maria folyó vize literenként 2.412 gramm sót tartalmaz. A sók közt az alkáliák sói, a nátriumszulfát és a nátriumchlorid vannak túlsúlyban a mészsók felett.
A talaj összetétele és az emberi település. Az emberi település és a talaj összetétele közt is szoros összefüggés van. Erre Hilgard, a modern agrogeológia egyik megalapítója mutatott reá, megállapítván, hogy a civilizáció száraz éghajlatú vidékeken keletkezett, olyan helyeken, ahol a sók a talajban felhalmozódnak és a talajnak csak nedvességre, öntözésre van szüksége ahhoz, hogy bő termést adjon.
A régi kulturák mind száraz vidékeken keletkeztek. Magas kultura keletkezett tudvalevőleg az aszályos Egyiptomban, ahol a Nilus kiöntései biztosították a termést. A Földközi‑tenger egyéb pontjain is a civilizáció nem a nedves, erdős vidékeken keletkezett, hanem az öntözhető száraz partokon. Elég ha e tekintetben Karthagóra és a görög szigettengerre utalunk.
Tovább haladva kelet felé, Arábiánál kezdődik egy öntözést igénylő öv, amely magában foglalja Palesztinát, Sziriát, Assziriát, Mezopotámiát (a régi Kánaánt) és Perzsiát, mind megannyi gócpontjait a régi civilizációnak. Még tovább kelet felé, túl az Induson, aszályos területen találjuk az indiai civilizáció hires központjait, Panjabot, Lahorét és Delhit. India északi részében ma is öntözéssel kell a termést biztosítani; ha az öntözés nem sikerül, éhínség pusztít. Már több ezer évvel ezelőtt milliókat költöttek itt öntöző művekre, mig a nedves vidékek erdeiben, a dzsungelben, ma is csak a vadállatok az urak.
Amerikában szintén a száraz, öntözhető vidékekhez volt kötve a civilizáció keletkezése. Az inkák kulturája nem az Amazon vidékének nedves erdeiben, hanem az Andesek száraz, nyugati lejtőin keletkezett. Így volt ez mindenütt a Föld kerekségén. Nagyobb ember­cso­portok aránylag kis területeken mindig ott telepedtek meg, ahol öntözéssel biztos terméseket lehetett elérni.
Ezzel szemben a nedves éghajlatú vidékek kilúgzott talajain élő népek gyakran voltak kénytelenek otthagyni földeiket, mert azok termékenysége annyira csökkent, hogy nem tudtak rajta megélni. Azt pedig nem tudták, hogy trágyázással vissza lehet adni a föld termé­kenységét. Ez már előrehaladottabb gazdasági ismereteket tételez fel, mint amilyenek a régi germánoknak voltak, akik földjeiket vándorlásaik során többször is elhagyták.
A száraz éghajlatú vidékeken a megélhetési viszonyok kedvezőbbek, mint a nedves éghajlatú tájakon. A gazdag talajon a család megélhetésére szükséges élelmiszerek jóval kisebb felületen termelhetők, mint a nedves vidékek talajain. A talajt csak öntözni kell, hogy bőven teremjen évszázadokon át. Így a kaliforniai öntözött területeken egy családnak 4‑6 hektárra van csak szüksége, mig Észak‑Amerika keleti erdős vidékein 12‑20 hektárra.
A száraz éghajlatú vidékek talajain tehát sok ember telepedhet meg kedvező életviszonyok közt. A megtelepülés állandósága nagyszabású kulturtevékenységet tesz lehetővé, mely első sorban öntözőművek létesítésére irányul. «Az öntözés - irja Hilgard:- együttműködést jelent. Öntözőműveket egyes egyének vagy családok csak kis mértékben létesíthetnek. Állandó sikeres kivitelük különböző társadalmi csoportok, községek, sőt államok együttműködését igényli. Az öntözés egyszóval társadalmi együttműködést kiván meg. Az együttműködés pedig olyan intézményeket hoz létre, melyeknek feladata a béke műveinek fenntartása és fejlesztése, vagyis a civilizáció előbbre vitele.»
A fekete földeken ismét másfajta kultura alakul ki. A csernoszjom füves térségein sok nagy állat él, ezek gazdag vadászterületek. Idővel az ember a bizonytalan vadászat helyett alkalmas állatokat megszelidített, hogy termékeikhez könnyen hozzájusson, a vadászból pásztor lett. A pásztor a talajt inkább közvetett módon használja, az állatvilág útján. Követi a nyájat oda, ahol az táplálékot és vizet talál. Ez a mozgékonysága befolyásolja kulturájának fejlődését. Keveset dolgozik, ellenben a csordára és a fenyegető veszedelmekre való folytonos figyelem a természet megfigyelését élesíti ki benne és fantáziáját növeli.




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://termofold.eu/a-kemiai-mallas-termofold-47/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://termofold.eu/doc47/

Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://termofold.eu/d47-Termofold-IV-FEJEZET-A-kemiai-mallas.doc

Kulcsszavak

Partnerek


Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

  • Csömör
  • Csobánka
  • Csabdi
  • Diósd
  • Dunakeszi
  • Ecser
  • Etyek
  • Érd
  • Fót
  • Göd
  • Gödöllő
  • Gyömrő
  • Isaszeg
  • Kerepes
  • Kistarcsa
  • Maglód
  • Mány
  • Bicske
  • Zsámbék
  • Herceghalom
  • Mende
  • Mogyoród
  • Monor
  • Nagykovácsi
  • Nagytarcsa
  • Páty
  • Pécel
  • Pest
  • Perbál
  • Pilisborosjenő
  • Piliscsaba
  • Pilisvörösvár
  • Pomáz
  • Solymár
  • Sülysáp
  • Szentendre
  • Szigethalom
  • Szigetszentmiklós
  • Szilas
  • Szilasliget
  • Telki
  • Tinnye
  • Törökbálint
  • Újbuda
  • Üllő
  • Vecsés
  • Budaőrs
  • Budajenő
  • Budapest
  • Dunaharaszti,
  • Budakalász,
  • Budakeszi,
  • Bugyi,
  • Csömör,
  • Erdőkertes,
  • Etyek,
  • Gyál,
  • Halásztelek,
  • Maglód,
  • Kerepes,
  • Kistarcsa,
  • Mogyoród,
  • Pilisszentiván,
  • Páty,
  • Perbál,
  • Pilisborosjenő,
  • Piliscsaba,
  • Piliscsév,
  • Pilisjászfalu,
  • Pilisszántó,
  • Pilisvörösvár,
  • Pomáz,
  • Solymár,
  • Soroksár,
  • Sóskút,
  • Szada,
  • Százhalombatta,
  • Tárnok,
  • Tinnye,
  • Tök,
  • Telki,
  • Üröm,
  • Vecsés,
  • Veresegyház,
  • Zsámbék