Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ: 06-20-92-73-626 |
100.000
Ha végigtekintünk ezen a táblázaton, feltünik a tengerviz magas konyhasó tartalma és rendkivül alacsony káliumchlorid tartalma. A talajok viszont rendszerint több kálit tartalmaznak, mint nátront (v. ö. Hilgard táblázatával). Az oka ennek az, hogy a talajok a kálit erősen visszatartják, mig a nátriumvegyületeket nem nyelik el. Nem nyelik el a chlóriónt sem, ez is a tengerbe jut.
A tengerbe kerülnek még a kalcium- és a magnéziumsók is, de már jóval kisebb mennyiségben, mint a nátrium sói. Ezeket az anyagokat a talajok erősebben kötik meg, mint a nátriumot. Érdekes körülmény az, hogy a tenger vizében olyan feltünő kevés szénsavas mész van, mig a talajokban a mész főleg ebben az alakban foglaltatik. Ennek oka egyrészt a szénsavas mész csekély oldhatóságában, másrészt pedig abban a körülményben keresendő, hogy az oldott szénsavas mész szénsavának egy részét sok tengeri lény tápanyagul használja el, a mész pedig kiválik.
A savmaradékok közül legtöbb a chlór; kénsav jóval kevesebb van, mert a talaj a kénsavmaradékot sokkal erősebben nyeli el, mint a chlórt. Foszforsavat a tenger vize csak nyomokban tartalmaz. Ezt az anyagot a talajok rendkivül makacsul nyelik el és tartják vissza.
Összegezve az elmondottakat, látjuk, hogy a tenger vizében az oldott sók fémes alkotórészei a következő fogyó sorrendben foglaltatnak
Na > Mg > Ca > K,
mig a savmaradékok közül
Cl > SO4 >PO4,
vagyis a legkevesebb a káli és a foszfor, melyek nélkülözhetetlen növényi tápanyagok, mig a nátriumot és a chlórt, amelyek legjobban lúgoztatnak ki, a szárazföldi növények nem igénylik testük felépítésére.
A talajok tehát a sóknak oldataiból bizonyos alkotórészeket elnyelnek és azokat erősen megkötik. Legerősebben nyelik el és kötik meg az ammoniát, a kálit, mig legkevésbé a nátriumot. A negativ töltésü sóalkatrészek közül mohón nyelik el a hidroxilt, mig a chlóriónt nem kötik meg.
A báziskicserélődés. Az elnyelt tápanyagok azonban nincsenek erősen megkötve, könnyen kicserélődnek. Ha egy üvegcsőbe talajt teszünk, a talajra káliumchlorid‑oldatot öntünk és a lecsepegő viz összetételét megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy kevesebb káliumot tartalmaz, mint a felöntés előtt. A káli helyett bizonyos mennyiségü meszet találunk az oldatban. A talaj tehát a káli egy részét elnyelte, helyette mész ment oldatba.
Ha most a kálival telített talajra kalciumchlorid‑oldatot öntünk és a lecsepegő oldatot megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a talaj egy kevés meszet elnyelt és helyette káli oldódott, vagyis a bázisok bizonyos mértékben kicserélődnek.
Bázist kicserélő képessége csak a talaj kolloid állapotú vegyületeinek, az agyagnak és a humusznak van. Vannak bizonyos ásványok, zeolitok, amelyek szintén birnak ilyen bázist kicserélő képességgel és eleinte, amikor a talaj bázist kicserélő képességét felfedezték, azt tételezték fel, hogy a talajban is vannak ilyen zeolitok. A zeolitok azonban kristályos testek és még senki sem mutatott ki ilyeneket a talajban. Ezért azután a talajnak azokat a vegyületeit, melyek báziskicserélődést mutatnak, zeolitszerü vegyületeknek nevezték el. Ezeknek sajátságaival 'Sigmond Elek müegyetemi tanár foglalkozott behatóan, aki különböző ilyen zeolitszerü vegyületeket mesterségesen is állított elő és kimutatta, hogy a kalciummal telített zeolitszerü vegyületek morzsás szerkezetüek, a vizet áteresztik, mig a nátriummal telítettek nyálkás anyagok, melyek a vizben megduzzadnak és a talaj pórusait eltömik. A két vegyület könnyen változtatható át egymássá. Elég, ha a zeolitszerü nátriumvegyületre egy mészsó oldatát öntjük, a zeolit kalciumot köt meg és helyette nátriumot ad. A nátrium kicserélődik kalcium ellenében.
Miután ezek a zeolitszerü vegyületek a tápanyagokul szolgáló bázisokat megkötik, 'Sigmond tanár a talaj éléskamráinak nevezte el őket.
Ilyen sajátságokkal biró vegyületek keletkeznek a chemiai málláskor, amikor a keletkezett pozitiv töltésü vashidrát és aluminiumhidrát, továbbá a negativ töltésü kovasav egymás töltését kölcsönösen telítik és egymást kicsapják. Ekkor kolloid állapotú kovasavas vegyületek keletkeznek, amelyek nagy mértékben birnak azzal a sajátsággal, hogy sóalkatrészeket elnyelnek és azokat kicserélik.
Ezek a vegyületek a talaj agyagos részében vannak. Minél több az agyagos rész valamely talajban, annál nagyobb a talaj elnyelő képessége. Azonban nemcsak az agyag bir ilyen sajátságokkal, hanem a humusz is.
A humusz a talaj könnyen bomló vegyületei közé tartozik, baktériumok állandóan bontják és elégetik szerves részeit. Eközben a humuszban foglalt növényi tápanyagok felszabadulnak. A humuszt tehát szintén joggal nevezhetjük a talaj éléskamrájának.
Oldal URL
Formátumok
Kulcsszavak
Partnerek
Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros
Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál
Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy
Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest
Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros
Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros
Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező
Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep
Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep
Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy
Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán
Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget
Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó
Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget
Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota
Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom
Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep
Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep
Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep
Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs
Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény
Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep