Minőségi termőföld rendelés gyors határidővel és információs vonal:
06-20-92-73-626
  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, üzenet küldése  


Termőföld rendelés aznapi kiszállítással és további részletes információ:

06-20-92-73-626




http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/2_s.jpg

Szolgáltatások:

  • talajcsere
  • gépiföldmunka
  • tereprendezés
  • pincetömb kiemelés, medence ásás
  • árok ásás, alap ásás 
  • kotró bérlés rendelés
  • termőföld rendelés
  • billencs, billenős autó rendelés bérlés
  • Bobcat, JCB. Gehl cat rendelés bérlés

http://termofold.eu/s/termofold_szallitas/i/3_s.jpg


Termőföld árak



Töltőföld, humusz eladás

Töltőföld, humusz eladással, humusz rendeléssel, humusz árakkal kapcsolatos információk Tovább »


Termőföld rendelés



Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén!

Folyamatos termőföld akció Budapesten és környékén! Tovább »



Termőföld megrendelés

Különbőző termőföldek rendelésével, gyors kiszállításával kapcsolatban tudunk bővebb információt nyújtani. Tovább »


Termőföld szállítás



Fekete, erdei, barna, réti barna föld ára, árak

Fekete, erdei, barna, réti barna földek Tovább »



Kerti termőföld választékunk


Kerti termőföld választékunk, versenyképes árak
Tovább »


Szolgáltatások



Bobcat munka, bobcat bérlés

Bobcat munka végzése, cégünk a Bobcat munkák specialistája. Tovább »



Bontás: házak, épületek bontása, lebontása

Bontáskor keletkező sitt, építési törmelék elszállítása, lerakása nem probléma( építési törmelék,tégla , beton, cserép,mész, sitt) hisz ezek a természetben szinte bárhol föllelhető természetes anyagok. Kémiai összetételük nincs megváltoztatva, ezért bomlásukkal nem szennyezik környezetünket. Elhelyezésük szinte bármelyik bányában megoldható, de a leggazdaságosabb a kizárólag sitt és törmelék lerakása céljára fenntartott bányákban. Ezek ugyanis nem igényelnek különösebb környezet védelmi felkészülést. Keresnek egy nagyobb gödröt (pl. régi bányát, külszíni fejtést, felhagyott homokbányát.) és a megfelelő engedélyeztetés után egyszerűen betemetik sittel, törmelékkel. Az ilyen bányákban a sitt és törmelék elhelyezési költsége általában 1200-1600 ft.m3-ként. Tovább »



Föld feltöltés, visszatöltés

Föld feltöltés, visszatöltés: föld fölé kiemelt alapok, házak feltöltése, kertek, udvarok feltöltése mélyen fekvő területek, kertek feltöltése bobcat-tal, töltőfölddel.
Gödrök, túlásott pincék visszatöltése bobcat-tal, töltőfölddel. Tovább »



Gépi földmunka

Gépi földmunka Bobcat vagy egyéb gépek használatával. Telefonon részletes információt, árakat adunk. Tovább »



Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával

Hótolás, hóeltakarítás Bobcat felhasználásával: Tovább »



Kertépítés, kertészet, kert

Teljes körű kertépítést vállalunk a kerttervezéstől a kivitelezésen át a kertfenntartásig magas színvonalon. Elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében dolgozunk, de végeztünk már munkát a Balatonnál és a Tisza-tónál is. Elvégzett munkáinkra garanciát adunk. Kivitelezéseinken folyamatos vezetői felügyelettel vagyunk jelen. Tovább »



Sitt és szemét elszállítása

Sitt és szemét elszállítása konténerrel, vagy billenős autóval, és rakodása Bobcat-el.
Manapság a szemét és hulladék megsemmisítése az emberiség egyik legnagyobb problémája. Főleg a plasztik( műanyag) elterjedése óta. Ezek legnagyobb részét a csomagoló anyagok teszik ki. Tovább »



Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel

Sózás, síkosság mentesítés, Bobcat gépekkel... Tovább »



Talajcsere

Elgazosodott , gyenge silány földek kitermelése Bobcat-el elszállítása: konténerrel, ill. billenős autóval, új friss termőföld szállítása, behordása elterítése, elsimítása Bobcat-tel Tovább »



Tereprendezés, kertrendezés

Gépiföldmunka árak, bobcat bérlés, rendelés, óradíj, minikotró bérlet óradíj, óradíjak valamint egyösszegű vállalások:
FONTOS! Mielött gépet rendel bárhonnan, győzödjön meg az ár/teljesítmény arányról!
Aktuális árainkról vagy gépparkunkról érdeklődjön telefonon. Tovább »



Termőföld szállítás eladás, rendelés

Termőföld szállítás eladás, rendelés. Akciós terület: Budapest és környéke.
A kiszállítás módját helyszíni megtekintéssel lehet eldönteni, ezért a pontos árat, csak ez után tudunkadni.
Szállítási árak a megközelíthetőségtől a szállítási távolságtól függően változnak. Tovább »





Termőföld - X. FEJEZET. A talajok osztályozása

Ha a talajok sokaságával rendszeresen akarunk foglalkozni, igyekeznünk kell közös csopor­tokba osztani azokat a talajokat, amelyek egymás közt hasonlóak.
Ebből az következik, hogy nagyon sok talajosztályozás lehetséges, aszerint, hogy az osztályo­zandó talajok melyik sajátsága alapján kivánjuk őket csoportosítani.
Ha csak egy vagy csak néhány sajátságot veszünk tekintetbe, akkor osztályozásunk mester­séges. Ezekben az osztályozási rendszerekben nem szükséges, hogy az alapul felvett tulaj­donság a legfontosabbak közül való legyen, rendszerint a legfeltünőbbet, a legláthatóbbat választjuk.
A természetes osztályozás ellenben a természet munkáját igyekszik feltüntetni és annál jobb, minél inkább sikerül ez neki. Hogy ezt elérje, lehetőleg sok jellemvonást vesz tekintetbe és azok mindegyikének valódi értékét igyekszik megállapítani.
A természetes talajosztályozás tehát azokon a törvényeken alapszik, amelyek a különböző talajok sajátságainak egymás mellé és egymás alá való rendeltségét megállapítják. Ezeket a törvényeket az egyes talajok létfeltételei szabják meg.
A természetes osztályozási rendszerek haladást jelentenek, a mesterséges rendszerekkel szem­ben, azonban ezek sem tökéletesek, mert a természetről szóló ismereteink maguk sem töké­letesek. Tökéletes az osztályozás csak akkor lehetne, ha a természet összes titkait ismernők.
Igyekeznünk kell tehát a talajokat olyan rendszerbe csoportosítani, amely a talajok keletkezési módján alapszik. Az ilyen osztályozás elégíti ki leginkább logikai érzékünket és legtöbbet mond az egyes osztályokba sorolt talajokról. Mindemellett a mesterséges osztályozási rend­sze­rek is hasznosak lehetnek, sőt bizonyos kérdések tanulmányozásánál nélkülözhetetlenek.
Mesterséges osztályozási rendszerek.
Gazdasági osztályozások. Már az ősember is, bár a talaj lényegét illetőleg teljes tudat­lan­ságban élt, meg kellett, hogy különböztesse a talajokat bizonyos külső sajátságaik alapján és bizonyára különbséget tett a termékeny és a terméketlen, a könnyen és a nehezen megművel­hető talajok közt. Így keletkezett a talajról szóló tudomány, amely csak lassan fejlődött mindaddig, amig csupán a talajok külső sajátságainak megfigyelésére szorítkoztak.
A tudománynak ezt a kezdetleges állapotát jellemzi Columella és Cato osztályozása. Columella De re rustica cimü könyvében megkülönböztet kövér és sovány talajokat, amelyek ismét könnyüek vagy nehezek, nedvesek vagy szárazak lehetnek. Cato pedig a növényzet alapján megkülönbözteti a szőlőtalajokat, a kerti talajokat, a füzesek talaját, az olajfák talaját, a rétek talaját, a buzaföldet, az erdő, a gyümölcsös talaját és a kender földjét.
A kezdetleges földművelés a talajokat tehát vagy fizikai sajátságai alapján osztályozta, amint az Columella osztályozásában látható, vagy pedig kulturális sajátságok alapján, aminek példája Cato rendszere.
Thaer osztályozása. A XIX. század elején Thaer, a hires német gazdász, állított fel egy talajosztályozási rendszert, amely Columella és Cato rendszereit egyesíti.
Thaer rendszerében hat talajnemet különböztet meg fizikai sajátságaik alapján és azokat tovább osztályozza a gazdasági növény szerint, amely rajta legjobban termeszthető:
Thaer osztályozásának váza a következő:
I. talajnem. Agyagos talaj.
   1. osztály. Kövér buzatalaj.
   2.  "  Erős buzatalaj.
   3.  "  Gyenge buzatalaj.
   4.  "  Sovány buzatalaj, ha száraz, egyébként hideg zabtalaj.
II. talajnem. Vályogtalaj.
   3 osztályra oszlik a termékenység alapján.
III. talajnem. Homokos vályog és vályogos homoktalaj, nehéz árpa- és száraz zabtalaj.
   1. osztály. Homokos vályogtalaj.
   2.  "  Homokos vályogtalaj rossz sajátságokkal.
   3.  "  Vályogos, az aszálynak kitett homokos talaj.
   4.  "  Ugyanaz, csak még rosszabb sajátságokkal.
IV. talajnem. Homokos talaj.
   3 osztályra oszlik, melyeket termékenységük alapján különböztet meg.
V. talajnem. Humuszos talaj.
Ide tartoznak azok a talajok, melyekben a humusz hozzákeverődése miatt a talaj ásványos alkotórészeinek sajátságai háttérbe szorulnak, vagyis az agyag elveszti kötöttségét, a homok lazaságát. Ha a talajban sok humusz van, amely azonban nem befolyásolja a talaj ásványos részeinek sajátságait, akkor az ilyen talajt humuszos agyag, vagy homoktalajnak nevezi.
Ezt a talajnemet Thaer a következő 4 osztályba sorolja:
   1. osztály. Szelid, fekete árpatalaj.
   2.  "  Fekete mélyfekvésü rozs- vagy zabtalaj.
   3.  "  Savanyú mély fekvésü talaj.
   4.  "  Lápos talaj.
VI. talajnem. Meszes talaj.
A meszes talajokkal Thaer nem foglalkozik behatóbban, mert nincsenek idevágó tapasztalatai.
Thaer rendszere tehát a talajok fizikai sajátságain alapszik, de tekintetbe veszi a talaj mező­gazdasági használhatóságát is. Az osztályozási elvet azonban nem viszi szigoruan keresztül, mert az utolsó talajnemnél már a chemiai sajátságokat is tekintetbe veszi.
Ez a talajosztályozás nem mond sokat, a talaj keletkezésének törvényeiről semmit sem tudunk meg, a talaj sajátságai közül is csak a feltalaj sajátságairól annyit, hogy több vagy kevesebb finom rész van benne és azt, hogy milyen kalászos termesztésére alkalmas. Még azt sem mondja meg, hogy a herefélék közül melyik diszlik rajta. A herefélék termesztésénél az altalaj sajátságait ismernünk kell.
Moll osztályozási rendszerét már nem a kalászosokra alapítja, hanem a herefélékre és első-, másod- és harmadrendü lucerna, baltacim, közönséges here és fehér here talajokat különböztet meg.
A magyar mezőgazdák a Thaer és Moll rendszereinek kombinációját használják, amely Hensch Árpádtól származik.
Hensch megkülönböztet heretermő, baltacimtermő és herét nem termőtalajokat, amelyeket a gabonanemüek termelésére való alkalmasságuk alapján buza-, árpa-, rozs- és zabtalajokra oszt be.
A geologiai osztályozások. Geologiai eredetük és összetételük alapján osztályozta a talajokat Fallou szász geologus, aki a talajokat két nagy osztályba sorolta, úgymint a helyben képződött (primitiv) és a szállított (alluviális) talajok osztályába. A helyben képződött talajokat az anyakőzet alapján osztályozta tovább, megkülönböztette a kvarcos kőzetek, az agyagos kőzetek, a csillámos kőzetek, a meszes kőzetek stb. talajait, beszél gránit-, bazalt-, mészkő­talajokról.
A második osztályban inkább a talaj fizikai sajátságai képezik a további osztályozás alapját, itt a következő talajnemeket különbözteti meg:
   1. Kovatalajok, ide tartoznak a különböző homokos talajok.
   2. Márgás talajok, úgymint meszes márga-, agyagos márga-, lösz, márgatalajok.
   3. Vályogos talajok.
   4. Lápos talajok.
...*
Fallou osztályozási rendszerét a geologusok az egész világon elfogadták, ez képezte sokáig az agrogeologiai tanulmányok alapját.
Hilgard beosztása. Hilgard az agrogeologiai osztályozást úgy módosította, hogy a talajokat három fő csoportba osztotta be, úgymint helyben képződött, colluviális és alluviális talajok csoportjába.
A helyben képződött talajok az alattuk levő kőzetnek mállásából keletkeztek. A laza talaj­takaró fokozatosan megy át az anyakőzetbe. Ilyen talajok találhatók nagyobb kiterjedésben a fennsíkokon, vagy szelid lejtésü oldalakon, ahol a csörgedező viz sebessége nem elég gyors ahhoz, hogy a málláskor keletkező kőzettörmeléket elvigye.
Ha a mállási terméket valamely erő elviszi a keletkezési helyéről és más kőzetek mállási termékeivel elkeveri, ami rendszerint a hegyek lejtőin következik be, akkor Hilgard colluviális talajokról beszél. A colluviális tömegek állandóan csúsznak lefelé a lejtőkön, mozgásuk néha oly gyors, hogy katasztrófával végződik, máskor oly lassú, hogy csak évek multán vehető észre.
Az alluviális talajok csoportjába a folyóviz lerakta talajok tartoznak. Anyagukat a folyó különböző helyekről hozza és bizonyos távolságra szállítja, mielőtt lerakná. Ásványos összetételük ennélfogva igen változatos lehet.
A lejtők lábánál a colluviális és alluviális eredetü talajok gyakran elkeverednek.
Hilgard beosztása, éppúgy mint a többi geológiai osztályozás, inkább a talaj anyakőzetére vonatkozik, mint magára a talajra. Az egyes osztályokba nagyon eltérő és sajátságú talajok kerülnek csak azért, mert az a kőzettörmelék, melynek további mállása útján keletkeztek, megmaradt a keletkezési helyén, vagy pedig bizonyos utat tett meg. A talaj sajátságait azonban nem ez a körülmény szabja meg főleg, hanem azok az éghajlati tényezők, amelyek a kőzettörmelék chemiai mállását irányítják. Ugyanabból a kőzetből eltérő klimák alatt nagyon eltérő sajátságú talajok keletkeznek, mig egyforma klima alatt a legkülönbözőbb kőzetekből ugyanolyan talaj lesz.
Így például a gránitból a Schwarzwaldban podszol, Déloroszországban csernoszjom, a forró égöv alatt pedig laterit lesz. A Schwarzwaldban azonban nemcsak a gránitból lesz podszol, hanem az összes többi kőzetekből is, tekintet nélkül arra, hogy a törmelék a helyszinén mállik‑e el, vagy előbb bizonyos utat tesz meg.
A talajok osztályozásának biztos alapját tehát nem az az anyag képezi, melyből a talaj keletkezett, hanem azok a tényezők, melyek ezt az anyagot talajjá alakítják át. Ezeken épül fel
a természetes osztályozás.
Dokucsajev osztályozása. Az első ilyen természetes osztályozási rendszer Dokucsajevtől származik 1879‑ből. Ez az osztályozás fejlődésre képesnek bizonyult és Dokucsajev iskolát alapított vele.
Az orosz rendszerek alapját olyan talajtipusok képezik, melyeknek jól körülirható sajátságai az éghajlat hatására alakultak ki. A nagy orosz síkságon az éghajlati viszonyok nagy terüle­teken egyformák és ezeket az egyforma éghajlatú területeket egyforma talajok borítják.
Ha európai Oroszországon végig utazunk az Északi‑tengertől a Káspi‑tengerig, a következő talajtipusokat figyelhetjük meg. Az északi vidékek világosszürke, erősen kilúgozott talajai után kevésbé kilúgozott szürke erdei talajok következnek. Ezeket délfelé a fekete földek váltják fel. A fekete földeken túl világosabb szinü, gesztenyebarna talajok következnek, amelyeket még délebbre a sóstalajok váltanak fel.
Ezeknek a talajtipusoknak sajátságait tanulmányozva, ismerte fel Dokucsajev az éghajlat döntő szerepét a talaj kialakulására. Ezek a talajtipusok jól körülirható sajátságokkal birnak, amelyeket az éghajlati, tényezők hoznak létre és amelyek az anyakőzet sajátságaitól függet­lenek. Így például a hires fekete földet, a csernoszjomot, bizonyos sajátságok jellemzik, úgymint a vastag feketeszinü humuszos feltalaj; melyet füves növényzet borít és amely alatt meszes altalaj következik, továbbá a kilúgozási és felhalmozódási folyamatok egyensúlya, amely a feltalaj és az altalaj összetételének egyformaságában nyilvánul. Ezek a sajátságok mindenütt kialakulnak, ahol az éghajlat tényezői közül a csapadék és a hőmérséklet bizonyos határok közt maradnak.
Dokucsajev látva azt, hogy az éghajlat a talajt a saját képére alakítja át, csak azokat a képződményeket volt hajlandó valódi talajoknak tekinteni, amelyeket az éghajlat már annyira átalakított, hogy bennük az éghajlat által létrehozott sajátságok uralkodnak az anyakőzet sajátságai felett. Ezeket normális talajoknak nevezi, mig a többieket anormálisoknak tekinti.
Dokucsajev első rendszere (1879), amelyben csak európai Oroszország talajaira volt tekin­tettel, a következő:
A) Normális talajok.
   1. osztály. Szárazföldi növényzet hatására kialakult talajok:
       a) Az északi vidékek szürke talajai.
       b) Fekete földek (csernoszjom).
       c) Gesztenyebarna talajok.
       d) Barna sóstalajok.
   2. osztály. A szárazföldi lápos talajok.
B) Anormális talajok.
   3. osztály. Átiszapolt talajok.
   4.  »  Lerakott talajok.
Dokucsajevvel egyidőben Hilgard az amerikai talajok vizsgálatánál figyelte meg az éghajlat döntő szerepét a talaj kialakulására.
Dokucsajev és tanítványai tovább fejlesztették ezt a rendszert, amelybe a később megismert talajtipusok könnyen beilleszthetők voltak.
Szibircev, amikor ezt a rendszert átdolgozta, azt a jelenséget vette alapul, hogy bizonyos talajtipusok a Föld felszinén összefüggő nagy öveket képeznek. Ilyenek például a csernosz­jom, vagy a szürke erdei talajok stb. Ezeket zonális talajoknak nevezi. Vannak ismét olyan talajtipusok, melyek nem borítanak összefüggő nagy területeket, hanem egyes zónákon belül szigeteket alkotva fordulnak elő. Ilyenek bizonyos sóstalajok vagy a lápos talajok. Ezeket Szibircev intrazonális talajoknak hivja. A zonális és intrazonális talajok Dokucsajev normális talajainak felelnek meg. Az ártéri és egyéb talajokat, melyeket az éghajlat még nem alakított át a maga képére, Szibircev azonális talajoknak nevezi. Ilyenek minden zónában előfordul­hatnak és idővel zonálisakká vagy intrazonálisakká alakulnak át az éghajlat hatására.
Szibircev osztályozása tehát a talajok előfordulási módján, vagyis földrajzi jellemvonáson alapszik.
Glinka osztályozása. Ezt a rendszert Glinka fejlesztette tovább, aki kifejti, hogy a zonalitás nem képezheti a talajosztályozás alapját. A talajzónák a valóságban nem megszakítás nélküli, zárt területek. Az övek sok helyütt szakadozottak, kiszélesednek, majd keskenyek lesznek, a szomszédos övek talajaival elkeverednek, sőt messze a szomszédos zónában szigeteket is képezhetnek. Megeshet tehát, hogy ugyanaz a talajtipus, amely egy helyütt zonálisan fordul elő, másutt intrazonális.
Ezért Glinka olyan talajosztályozást dolgozott ki, amelyben az a tényező képezi az osztályozás alapját, amely leginkább szabja meg a talaj kialakulását. Ez a tényező a talaj átnedvesedése.
A talaj átnedvesedésének foka nemcsak a csapadék mennyiségétől függ, hanem több körülmény összejátszásának eredménye. Szerepe van benne a hőmérsékletnek, a levegő nedvességének, a vidék térszinének, az anyakőzet sajátságainak és a növénytakarónak. A hőmérséklet szabja meg a csapadék elpárolgását és mindazokat a jelenségeket, melyek a párolgással függnek össze, úgymint a nedvesség emelkedését a talajban, a sók kikristá­lyosodását, lényegesen befolyásolja a mállás fokát, továbbá a szerves anyagok elbomlásának sebességét. A meleg égtájak alatt a hőmérséklet a talaj szinét is befolyásolja. Az euráziai talajtipusok zonális elterjedését csak akkor tudjuk megmagyarázni, ha feltételezzük, hogy keletkezésüknél a csapadékon kivül a hőmérsékletnek is van szerepe, mert az egyes zónákon belül a csapadék mennyisége nem egyforma mindenütt. Minél inkább közeledünk Ázsia felé, annál kevesebb a csapadék ugyanabban a zónában, a talajzónák magasabbra húzódnak észak felé és alacsonyabb évi középhőmérsékletü tájakra kerülnek, ahol a párolgás is csekélyebb. Csak így történhet meg az, hogy ezeken a nagy területeken, melyeken a csapadék mennyisége elég nagy változásokat mutat, a talaj átnedvesedése mégis ugyanaz mindenütt, mert ahol nagyobb a csapadék, ott magasabb hőmérséklet következtében nagyobb a párolgás. Olyan területeken, melyek egyforma mennyiségü csapadékot kapnak, az eltérő hőmérséklet hatására különböző talajok jöhetnek létre.
Az éghajlatnak a talajok kialakulásában tehát igen fontos szerepe van. Az éghajlati tényezők munkája azonban nem mindig látszik meg egyformán a talajon. A talaj anyakőzetének fizikai sajátságai, vagy chemiai összetétele befolyásolhatják annak a tipusnak kialakulását, amelynek az adott külső tényezők hatására ki kellene alakulnia. Ez a körülmény Glinkát arra késztette, hogy külön csoportba sorolja azokat a talajokat, amelyeknek sajátságait a talajképződés folyamatának belső körülményei, vagyis az anyakőzet tulajdonságai láthatóan befolyásolják. Ezeket a talajokat görögös néven endodinamomorf talajoknak nevezi (endon = belső, dinamis = erő, morfé = alak) az ektodinamomorf (ekton = külső) talajokkal szemben, amelyeknek sajátságait a külső talajképző erők túlsúlyra jutása hozta létre.
Az endodinamomorf talajok átmeneti képződmények, amelyek idővel, ha az éghajlati tényezők hatására a kőzet eredeti sajátságai elmosódnak, ektodinamomorf talajokká alakulnak át. Ez utóbbiak tulajdonképpen szintén átmeneti képződmények, amelyek átváltoznak, ha a talajképző külső tényezők, rendszerint az éghajlatiak, megváltoznak. Ha például a fekete földet, a csernoszjomot tartósan erdő borítja, akkor a talaj felső részének nedvességtartalma állandóan fokozódik és ennek következtében a fekete föld szürke erdei talajjá változik át. Ezt az átváltozást, amikor egy gazdagabb talaj szegényebb talajjá változik át, degradációnak hívjuk. Ennek a folyamatnak az ellenkezője is lehetséges. Magyarországon sok barna mező­ségi talaj van, melyek hajdani erdők talajából alakultak át gazdagabb talajokká az erdő letarolása után.
Az endodinamomorf talajok azonban a külső körülmények megváltozása nélkül is átala­kulnak. Erre nézve Glinka két tanulságos esetet sorol fel. Az egyik a szürke erdei talajok övében előforduló fekete meszes talajokra, az úgynevezett rendzinákra vonatkozik. Ezeknek keletkezését és átváltozását a zonális szürke talajjá Glinka a következőképp magyarázza: «Képzeljük el, hogy egy övben, melyben podszolos talajok uralkodnak, márgás kőzetek bukkannak a felszinre. Ez Lengyelország számos, részében látható. Ezeken a márgákon kelet­keznek a humuszos meszes talajok, a rendzina talajok, melyek élesen elválnak a környező podszolos, löszből vagy morénaagyagból keletkezett vályogoktól. A rendzina képződés első fázisait a kőzet chemiai összetétele befolyásolja, amely a szerves anyag bomlását késlelteti és a humusz felhalmozódását elősegíti. Tudjuk azonban azt, hogy a humuszos anyagok nem hatolnak le nagy mélységig; ebben az esetben ez a mélység egészen jelentéktelen, mert a mész a humuszos anyagokat megköti. A márga mállása azonban nem ér véget a humuszos talaj képződésével, hanem a mélyebb részekben is végbemegy. A mélyebben fekvő márgarétegek­re azonban már nem a humuszos oldatok hatnak, hanem a szénsavas viz. Amig tehát a felszinen a márgából humuszos talaj alakul ki, addig a mélyebb részekben barnás vagy sárgás agyag keletkezik. Amint azonban a humuszos felszin szénsavas meszet már nem tartalmaz és alatta sárgás, meszet szintén nem tartalmazó agyagos réteg keletkezett, akkor a humusz további felhalmozódásának feltételei hiányzani fognak és a talajképződés további menetét az éghajlati tényezők befolyásolják. Az adott esetben ezek úgy kombinálódnak, hogy nem kedveznek nagyobb mennyiségü humusz, különösen oldhatatlan humusz felhalmozódásának. A rendzina talaj tehát lassan megváltozik, humusza elbomlik és mozgékonyabb vegyületekké alakul át, amig végül a rendzinából podszolos talaj lesz.»
Glinka másik példája a csernoszjomra vonatkozik. «Képzeljük el, - irja Glinka - hogy a csernoszjomszteppén gránit fordul elő. Amig az uralkodó finom szemcséjü törmelékes kőzeteken csernoszjom keletkezik, addig a grániton, amely nehezebben mállik el, durva részek­ből álló váztalaj keletkezik, amelyen humuszos részt alig különböztethetünk meg. A humuszos anyagok nem hatolnak mélyre, elbomlásuk sokkal gyorsabb fokú, mint a finomabb szemü kőzettörmelékben. A humuszt adó növényzet is gyérebb, a humusz elkeveredése a talaj ásványos részeivel tökéletlenebb, mert az anyakőzet durvább szemcsékből áll. Ezt a jelenséget a talajképződés első fázisaiban észlelhetjük; amint azonban a felszini talaj olyan finom szemüvé vált, hogy a humusz elbomlása lassabban megy végbe, akkor a humusz elkeveredése az ásványos talaj alkotórészekkel mindig tökéletesebbé válik, humusz halmozódik fel és a környező csernoszjomoknak megfelelő humuszos feltalaj alakul ki. Ez alatt azután lassan kifejlődik az a barna vagy sárgás agyag, amely mindazon sajátságokkal bir, amelyek a csernosz­jom mélyebb szintjeit jellemzik. Ez az agyag fokozatos átmenetet képez a még el nem változott gránithoz.»
Ezek a példák kellőképp bizonyítják azt, hogy az endodinamomorf talajok léte csak idő kérdése és hogy mulhatatlanul átváltoznak ektodinamomorf talajokká.
Az ektodinamomorf talajokat Glinka azon nedvességmennyiség alapján, amely a talaj­képződés során a talaj felszini rétegébe bejut, a következő hat osztályba sorolja:
1. osztály. Optimális átnedvesedésü talajok.
2.    "        Közepes átnedvesedésü talajok.
3.    "        Mérsékelt átnedvesedésü talajok.
4.    "        Nem elegendő átnedvesedésü talajok.
5.    "        Túlzott átnedvesedésü talajok.
6.    "        Időnként túlzott átnedvesedésü talajok.
Az első négy osztályba olyan talajok tartoznak, amelyek közvetlenül a légköri lecsapó­dásokból származó nedvesség hatására keletkeznek. Előfordulásuk gyakran zonális, nagy össze­függő öveket képeznek. Az utolsó két osztály talajai többnyire mélyebb fekvésü helye­ket borítanak és nedvességüket nemcsak a légkörből kapják, hanem a föld alól is, a maga­sab­ban fekvő helyekről és gyakran a közvetlenül a felszin alatt levő talajvizből is. Előfordulásuk intrazonális.
Glinka talajosztályozását áttekinthetően a következő táblázatban foglalta össze:
I. rész. Ektodinamomorf-talajok.
1. osztály. Optimális átnedvesedésü talajok.
   a) Lateritek.
   b) vörös földek.
   c) sárga földek.
2. osztály. Közepes átnedvesedésü talajok.
   a) Podszolos talajok.
   b) szürke erdei talajok.
   c) degradált csernoszjomok.
3. osztály. Mérsékelt átnedvesedésü talajok.
   a) Csernoszjomok.
4. osztály. Nem elegendő átnedvesedésü talajok.
       A) csoport.
   a) Gesztenyebarna talajok.
   b) barna talajok.
   c) szürke talajok.
   d) vörös talajok.
       B) csoport. A sivatagi kérgek.
   a) A barna védőkéreg.
   b) a mészkéreg.
   c) a gipszkéreg.
5. osztály. Túlzott átnedvesedésü talajok.
       A) csoport.
   a) Láptalajok (tőzeg és iszaptalajok).
       B) csoport.
   a) A hegyi rétek talajai.
   b) a száraz tundra és a hegycsúcsok tőzeges talajai.
6. osztály. Időnként túlzott átnedvesedésü talajok.
   a) Szerkezettel biró sóstalajok («szolonec»).
   b) szerkezetnélküli sóstalajok («szoloncsak»).
   c) szolonecszerü talajok.
   d) szoloncsakszerü talajok.
II. rész. Endodinamomorf-talajok.
   a) Rendzina.
   b) különböző váztalajok.
Glinka osztályozását tehát a talajképződés tipusaira fekteti. Ha valamely talajt ezen beosztás alapján kivánunk jellemezni, akkor mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen tipussal van dolgunk, például csernoszjommal vagy podszollal, mert csak akkor lehet fogalmunk azokról a körülményekről, amelyek közt az illető talaj keletkezett.
Ezt tudva azután különválaszthatjuk azokat a jellemvonásokat, melyek csak másodsorban birnak fontossággal a talajképződés menetében. A talaj kimerítő leírásához azonban ezeknek az ismerete is szükséges.
Így például, ha egy talajt jellemezni kivánunk, akkor először a tipust kell megállapítanunk, p. o. csernoszjom. Azután pedig megmondhatjuk, hogy minő kőzetből keletkezett és milyen a mechanikai összetétele, például agyagos csernoszjom löszből vagy homokos csernoszjom gránitból.
A következő fejezetekben ezeknek a talajtipusoknak közelebbi leirásával foglalkozunk abban a sorrendben, amint azok Glinka táblázatában foglaltatnak, csak az osztályok elnevezését változtatjuk meg. Glinka elnevezései ugyanis viszonylagos és nem abszolut értéküek és ennél­fogva csak ideiglenesek. Ő maga is csak addig kivánja megtartani őket, amig meg nem talál­juk módját annak, hogy lehet pontosan számértékekkel megjelölni a talaj átnedvesedésének fokát.
Addig, mig ez meg nem történik, mi az osztályokat az őket leginkább jellemző talajtipusról nevezzük el.
Beosztásunk tehát a következő:
1. osztály. Laterites talajok.
2.    "        Podszolos talajok.
3.    "        Csernoszjomok.
4.    "        Félsivatagi és sivatagi talajok.
5.    "        Láptalajok.
6.    "        Szikes talajok.
Glinka endodinamomorf talajaival nem foglalkozunk külön fejezetben, az ide tartozó hazai talajokról az utolsó, hazánk talajviszonyait összefoglalóan tárgyaló fejezetben emlékezünk meg.




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://termofold.eu/a-talajok-osztalyozasa-termofold-53/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://termofold.eu/doc53/

Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://termofold.eu/d53-Term-145-fld-X-FEJEZET-A-talajok-osztlyozsa.doc

Kulcsszavak

Partnerek


Kiemelt akciós szolgáltatási területeink:

Budapest I. kerület Várkerület: Gellérthegy , Krisztinaváros , Tabán , Vár (Budapesti vár), Víziváros

Budapest II. kerület: Adyliget, Budakeszierdő , Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak , Vérhalom, Víziváros , Zöldmál

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak , Ürömhegy

Budapest IV. kerület Újpest: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget , Székesdűlő, Újpest

Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros: Belváros, Lipótváros

Budapest VI. kerület Terézváros - városrész: Terézváros

Budapest VII. kerület Erzsébetváros: Erzsébetváros, Istvánmező

Budapest VIII. kerület Józsefváros: Istvánmező , Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

Budapest IX. kerület Ferencváros: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep

Budapest X. kerület Kőbánya: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Budapest XI. kerület Újbuda: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy , Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán

Budapest XII. kerület Hegyvidék: Budakeszierdő , Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros , Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy , Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

Budapest XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget , Újlipótváros, Vizafogó

Budapest XIV. kerület Zugló: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Budapest XV. kerület: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

Budapest XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Budapest XVII. kerület Rákosmente: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Budapest XIX. kerület Kispest: Kispest, Wekerletelep

Budapest XX. kerület Pesterzsébet: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

Budapest XXI. kerület Csepel: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Budapest XXIII. kerület Soroksár: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Akciós szolgáltatási területeink:

  • Csömör
  • Csobánka
  • Csabdi
  • Diósd
  • Dunakeszi
  • Ecser
  • Etyek
  • Érd
  • Fót
  • Göd
  • Gödöllő
  • Gyömrő
  • Isaszeg
  • Kerepes
  • Kistarcsa
  • Maglód
  • Mány
  • Bicske
  • Zsámbék
  • Herceghalom
  • Mende
  • Mogyoród
  • Monor
  • Nagykovácsi
  • Nagytarcsa
  • Páty
  • Pécel
  • Pest
  • Perbál
  • Pilisborosjenő
  • Piliscsaba
  • Pilisvörösvár
  • Pomáz
  • Solymár
  • Sülysáp
  • Szentendre
  • Szigethalom
  • Szigetszentmiklós
  • Szilas
  • Szilasliget
  • Telki
  • Tinnye
  • Törökbálint
  • Újbuda
  • Üllő
  • Vecsés
  • Budaőrs
  • Budajenő
  • Budapest
  • Dunaharaszti,
  • Budakalász,
  • Budakeszi,
  • Bugyi,
  • Csömör,
  • Erdőkertes,
  • Etyek,
  • Gyál,
  • Halásztelek,
  • Maglód,
  • Kerepes,
  • Kistarcsa,
  • Mogyoród,
  • Pilisszentiván,
  • Páty,
  • Perbál,
  • Pilisborosjenő,
  • Piliscsaba,
  • Piliscsév,
  • Pilisjászfalu,
  • Pilisszántó,
  • Pilisvörösvár,
  • Pomáz,
  • Solymár,
  • Soroksár,
  • Sóskút,
  • Szada,
  • Százhalombatta,
  • Tárnok,
  • Tinnye,
  • Tök,
  • Telki,
  • Üröm,
  • Vecsés,
  • Veresegyház,
  • Zsámbék